Ki szerint fog még Trump elnök maradni,Biden látszólagos győzelme ellenére?

Aha szóval értem , tudomány

Egyik papjával találtam szembe magamat, szóval illene tudnod ,hogy a tudományos tények :megismételhetőek

Modelezhetőek

Megfigyelhetőek

A Big bummnál egyik sem teljesűl haver

Így van a legelfogadottabb elmélet! Ahogy te is mondod az én állításomat evvel nem cáfoltad ,hogy egy elmélet.

Fel sem bírom fogni felteszek egy elméletet és egyből le van támadva a személyem ,az elmeállapotom .

Gondolkodtok ti egyáltalán?

Vagy Droidként jön az inger és a betáplált reakció egyből mi?

Itt a wikipédiából kimásolom a tudományos módszertan jellemzőit ha öszinte vagy magadhoz a Big bumm nál egyik sem teljesűl,ezért Elmélet ,hivatalosan is csak egy elmélet nem én erőszakolni rá

Legalább azt fogadd el amíg a tudomány mond,Einsteinél egy tény hogy az elméletei később nyertek igazolást ,az is egy tény .

Miért kell Bigodt-nak lenni?

mérés, mérőeszközök igénybevétele. Ez sem szükségszerű, hiszen a humán tudományok nagy része nem vesz igénybe ilyeneket, de a természettudományoknál is csak a modern tudományos korban lett jellemző a mérőeszközök elterjedése. Az ókorban még igen kevés mérőeszközt használtak, és a tudomány inkább csak megfigyelésen alapult. A mérés és "puszta" megfigyelés között egyébként sem húzható éles határvonal, a mérés nem jelent merőben új metodikai elemet. Ugyanakkor praktikusan mégis igen fontos és döntő eleme a tudomány fejlődésének.

kísérletezés. Hasonló megjegyzés érvényes rá, mint a mérésre, ez is a modern tudomány jellegzetessége, nagyon fontos, de filozófiai értelemben nem szükséges feltétele. A kísérletezésről is elmondható, hogy a megfigyeléstől élesen el nem különíthető, nem merőben új eszköze a tudománynak, ugyanakkor igen fontos a tudományos fejlődés szempontjából az, hogy immár kísérletező szakaszába lépett a modern tudományok megjelenésével.

reprodukálhatóság. Ez egy jellemző szempontja a tudománynak, amely teljesül a tudományok által vizsgált jelenségek nagy részére. De például a történelem és csillagászat is vizsgál olyan jelenségeket, amik reprodukálhatatlanok. Azt mondhatjuk, hogy a sok jelenségnél megkívánható a reprodukálhatóság, és hogy reprodukálható jelenségek sokkal könnyebben vizsgálhatók. Nem várható el reprodukálhatóság nagy teret, időt, sok anyagot, energiát megkövetelő jelenségeknél, ezeknél drága a reprodukció. Nem várható még el teljes egészében sztohasztikus folyamatoknál sem, ahol a feltételek reprodukálhatósága ismert módon nem feltétlenül vezet ugyanarra az eredményre. Ezekben az esetekben is, bár a folyamat nem megismételhető, de a megismerés folyamata, akár térben, akár időben, igen. Hammurápi törvényoszlopát csak egyszer lehetett kifaragni, de elolvasni és magyarázni elvileg, bárki, bármikor tudja. Nem a kifaragás, hanem a megismerés a tudomány. Egy szupernóva kitörését is elvileg egyszerre akárhányan megfigyelhetik, és mind ugyanazt kell, hogy lássák, itt is reprodukálható a megismerés

Mellesleg A Big bumm is tagadhatatlanúl mindenféle varázslatos bizonyíték nélkül született, csak utólag fogadták el szélesebb kőrőkben ,de ma is tagadhatatlanúl elméleti része a Tudománynak

Az elméletet Georges Lemaître (1894–1966) belga pap, a Leuveni Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára dolgozta ki először 1931-ben „ősatom” név alatt.