A havasalföldi és moldvai oláhok harcoltak az oszmán-török hadak ellen?

Elég sokszor.

Ajánlom a wikipédiát.

1394-ben egy 40 000 főnyi sereg élén átkelt a Dunán. Mircea nem merte vállalni a nyílt összecsapást, ezért inkább a felperzselt föld taktikáját alkalmazta, folyamatosan visszavonulva a Kárpátok fele. Október 10-én egy mocsaras területen sikerült győzelmet aratnia a török előhadak felett (Rovine-i csata), de nem sikerült döntő győzelmet kivívnia, így végül is egy Argeș folyó mellett megvívott csatát követően a Magyar Királyság területére menekült.

A törökök I. Vlad (a későbbi "Uzurpatorul", azaz "Trónbitorló") személyében saját bábjukat helyezték Havasalföld trónjára. Időközben Mircea Brassóban szövetséget kötött Zsigmond magyar királlyal, akivel együtt részt vett a magyar, francia, szerb, és egyéb európai csapatok által végrehajtott keresztes hadjáratában, amely a keresztes sereg katasztrofális vereségével végződött a nikápolyi ütközetben, de Mircea számára pozitív eredménnyel járt, mert vissza sikerült szereznie trónját.

A havasalföldi fejedelem ekkorra már igencsak megbecsült hadvezér volt, tekintettel az 1394-es csatákra, de hírnevét tovább erősítette 1397-ben és 1400-ban is, amikor erdélyi fosztogató körúton lévő török csapatokat győzött le. a törökök 1416-ban Mircea csapatait Szaloniki közelében szétverték, majd földúlták Havasalföldet, elfoglalták Turnu Magurale és Gyurgyevo Duna-parti várait, s környékükből vilajetet szerveztek.

1419-ben a török hadak ismét nekiindulnak Havasalföldnek, de magyar segítséggel sikerül visszaverni őket. A harcok újrakezdődnek ősszel, de a törökök nagy bánatára Severinnél (Duna mentén) október 28-án jelen van személyesen Zsigmond király is, elég jelentős haderővel.

A törökök a következő évre szedik össze magukat, így 1420-ban nekiindulnak Havasalföldnek, Erdélynek, Bánátnak és Moldovának is. A jelentős haderővel szemben nem sok esélye van a havasalföldi fejedelemnek, elesik a csatamezőn, két fia (Radu és Mihail) és Losonczy István bánnal együtt.

II. Dan végig magyar támogatással vívta harcait: A történelmi források megemlítik, hogy 1423. február 23-án jelentős fegyvertényt hajtott végre, és 36 ezer török maradt holtan a csatatéren.

1444-ben A várnai csata

1461/62 telén Vlad átkelt a Dunán miután elfoglalta Gyurgyevót. Sőt néhány észak-bulgáriai várat is elfoglalt, szörnyű tömegmészárlást hajtatott végre: 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén.

1522 és 1525 az ország területén kemény harcokat vívott a törökök ellen.

I. Sándor moldvai fejedelem 1420-ban pedig a törökökkel ütközött meg Dnyeszterfehérvárnál.

István 1475. január 10-én legyőzte a magyarok, és székelyek segítségével a fejedelemségbe benyomult 120 000 főnyi török sereget Vászlónál, a Racova folyó torkolatánál.

1476: II. Mehmet szultán személyesen vezetett 150.000 főnyi hadat István ellen

Mehmed 1476–1477 telén újabb török sereget küldött Moldvába

Bajazid 1484-ben összes erejével átkelt a Dunán és a hűtlen Vlad seregével is egyesülve, elfoglalta Kiliát, majd Dnyeszterfehérvárt (Akkerman) és végig pusztította az egész Moldvát

1498-ban bebizonyította a szerződés komolyan vételét, mert amikor 80 000 török Lengyelországba tört és Vörösoroszországot elpusztítva Moldván át visszatérni akart, István a hirtelen beállott fagytól felére olvadt sereget megtámadta és szétverte.[

1574-ben – főleg kozákokból álló – csapata élén megkísérelte a török befolyást lerázni magáról. Foksány közelében megveri a törököket,