Akik támogatják a BLM mozgalmat ezután a videó után mit szóltok?

#19: Nem, Megadja hazudik. Amit te idézel, az azt mondja, hogy nincs rasszista torzítás (a halálos rendőri erőszak esetében). Megadja azt mondja, hogy Fryer kutatása szerint 24%-kal kisebb a feketék esélye az agyonlövésre.

Egyébként ha valaki tényleg belenéz Fryer kutatásaiba (online megtalálható az összes cikke), akkor a következőket látja. (Nem néztem végig minden cikkét, néhányba belelapoztam, többféle statisztikát vizsgál, mindig hasonlókra jut.) Fryer kétféle erőszakig fajuló rendőri intézkedést vizsgál, (1) az enyhébbet (nem lőnek, nem vezet halálhoz, stb.) és (2) a durvábbat (lőnek, halálhoz vezet, ilyesmi). Megállapítja, hogy az (1)-ben igenis van rassz alapján eltérés. Rosszabb feketének vagy latinónak lenni, könnyebben fog megverni a rendőr, ha fekete vagy, mint ha fehér. Továbbá megállapítja, hogy a (2)-ben nincs rassz alapján eltérés, akár fehér, akár fekete, akár latino vagy, a rendőr kb. ugyanakkora eséllyel lő agyon.

Nem tudom, mi a magyarázata ennek az eltérésnek, csak tippelni tudok. A feketék között szociokulturális okokból több a piti bűnöző, akik ellen enyhébb erőszakig fajul egy-egy rendőri intézkedés, karcsavarás, leszorítás, stb., ezért az enyhe rendőri erőszakban felülreprezentáltak. A lövöldözésig fajuló rendőri intézkedések azonban (néhány szerencsétlen véletlentől eltekintve) már a súlyosabb, keményebb bűnözők esetében gyakoribbak, ezek eloszlása pedig már rassztól független. Még egyszer, csak tippelek.

Nekem a BLM se kutyám, se macskám, de Megadja konkrétan hamisít. Van egy elképzelése, miszerint nincs intézményes erőszak az amerikai rendőrségben (egyébként az is elég zavaró, hogy tojik ő az amerikai rendőrségre, magyar belpolitikai revolverezésre akarja használni az érveit, most konkrétan a Momentum a célpont, de ez csak mellékszál). Azután ezt úgy támasztja alá, hogy a Harvard professzorára hivatkozik, az mégis egy menő dolog, és olyan dolgokat ad kutatási eredményként a szájába, amiket az soha nem mondott, illetve nem írt le. Fryer két fő megállapításából az egyiket helyből "elfelejti" (hogy az enyhébb rendőri erőszak tényleg könnyebben érint feketéket), majd a másikat elferdíti (azt állítja, hogy a durvább rendőri erőszak kevésbé érint feketéket).

#20: "Ezek statiszikák amiket elmond a csávó utánanéztem, és amit találtam igaz volt."

- Én csak Fryert ellenőriztem, mert ott adott meg viszonylag könnyen nyomozható forrást. Az kamu volt. Ld. amit #19-nek írtam.

""Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság." Gondolom a csatorna neve is árulkodó."

- Ez most komolyan érv? Ha én csinálok egy youtube csatornát azzal a névvel, hogy Abszolút Igazságok Gyűjteménye, akkor minden, amit azon posztolok, az abszolút igazság? Ezt te se gondolhatod komolyan. Nehogy már az számítson a minőség meghatározásában, hogy valaki milyen nevet ad a saját termékének! Attól, hogy valaki Axiómának nevezi a saját csatornáját, még nyugodtan beszélhet rajta marhaságokat. Ld. Megadja a linkelt videóban.

"(...) úgy véditek ezt a mozgalmat (...)"

- Nem védem a mozgalmat, semmi közöm hozzá. A hamisítás ellen kelek ki. Ha egy BLM-aktivista azt posztolná, hogy Einstein bebizonyította, hogy van a rendőrségben intézményesített rasszizmus, rá is rászólnék, hogy ez hamisítás, Einstein ilyet nem csinált.

#21: Itt egy tipikus választ legfeljebb 15-20 ember pontoz, legtöbbször még annyi se. Statisztikai értelemben nem szignifikáns, hogy a #18-am (válaszom írásakor) 35%-on áll. Továbbá #19-en még nincs értékelés, ha most rányomnék egy nagy mínuszt, helyből 0%-on állna. Személy szerint elvből nem értékelek egyetlen választ sem.

" A feketék között szociokulturális okokból több a piti bűnöző, akik ellen enyhébb erőszakig fajul egy-egy rendőri intézkedés, karcsavarás, leszorítás, stb., ezért az enyhe rendőri erőszakban felülreprezentáltak."

Arra viszont valamiért nem tért ki a kedves szerző, hogy nem azért van megcsavargatva egy fekete vagy latino karja, mert a bőre ilyen vagy olyan színű. Hanem azért, mert többségében a legegyszerűbb igazoltatásnak is ők állnak ellen, és megtagadják az együttműködést.

#23: "Arra viszont valamiért nem tért ki a kedves szerző (...)"

- Nem kell leszólni, Fryer statisztikai adatokat vizsgál, illetve tár elénk. Amit idézel #22-ből, az csak az én spekulációm, és kétszer is írom, hogy csak tippelek. Tényleg nem tudom, milyen a bűnözői rétegek összetétele, mik a bűnözői viselkedésminták az USA-ban.

Szerintem (megint csak hangsúlyozom, hogy nem értek hozzá) itt két dolog van. Az egyik az, hogy feketék valóban többször állnak ellen egy rutin igazoltatásnak is (mert sokan közülük ebben nőnek fel, esetleg már otthon is azt tanulják, hogy a rendőrség rasszista, ez a szociokulturális háttér része). A másik pedig az, hogy rendőröknek valóban könnyebben jár el a kezük egy fekete piti bűnöző esetében (mert esetleg ahhoz szokott hozzá, vagy csak azt tanulta az idősebb kollégáktól, hogy a fekete általában problémásabb). Klasszikus "a tyúk vagy a tojás volt előbb" esete, és aki az adott szituációba belekerül akár tyúkként, akár tojásként, az ezen nem filozofál, hanem viselkedik, tyúkként vagy tojásként (és nem, ez nem mentség se a tyúknak, se a tojásnak, inkább csak magyarázat a viselkedésére). Tehát nem lehet a dolgot arra egyszerűsíteni, hogy van egy rossz helyzet, és erről kizárólag feketék vagy kizárólag rendőrök tehetnének. A világ bonyolult hely, az összetett társadalmi problémáknak nincs egyszerű magyarázatuk, nincs rájuk egyszerű megoldás és a kisarkított, egyszerűsített magyarázatok jellemzően ökörségek.

Megadja tagadja (rímel! :)), hogy a probléma egyáltalán fennállna. Ez még nem érte volna el az ingerküszöbömet, de hogy hamisítva hivatkozik kutatásokra, az nálam vörös vonal.

24

Nem támadásképpen írom, de egyes kutatóktól elég gyenge érv, hogy azért tartják a rendőrséget rasszistának a feketék, mert gyakran igazoltatják őket. Vajon az figyelembe lett-e véve, hogy tipikusan feketék lakta városrészekben elég nehéz fehéreket igazoltatni? Pedig oda is kell járőrszolgálat.

#25: Nem tudom, nem ismerem Fryer módszertanát. Érdekes módon őt a másik oldal is megtámadta, amiért a durvább esetekre (lövés, halál) vonatkozó számításaiból nem jött ki a feketék és latinók nagyobb fenyegetettsége. Ők is azzal vádolták, hogy biztosan rossz a módszertan. Már most nem lehet, hogy ő konkrétan tényleg mindent jól csinált? Kiszámolt egy csomó korrelációt, ez alapján tett két megállapítást, a két megállapítás egyike a liberális (legalábbis annak mondott), másika a konzervatív (legalábbis annak mondott) prekoncepciónak nem felel meg, és ezért mindkét oldal módszertani hibákkal vádolja. Természetesen mindkét oldal csak abban a részben vádolja módszertani hibákkal, ahol a végeredmény a saját előfeltételezésükkel szembemegy. Ahol a végeredmény megegyezik az adott oldal előfeltételezésével, abban még hivatkozási alap is a kutatása.

Emlékeztetlek, nem én kezdtem el Fryerre hivatkozni, hanem Megadja. Aztán amikor megpiszkáltuk, akkor kiderült, hogy Megadja csak Fryer egyik állítását veszi át, és még azon is farigcsál egy kicsit. Most Fryer másik állításának a módszertanát vitatod. #19-ben még fel se merült benned, hogy a módszertannal gond lenne, amikor még azt hitted, hogy Fryer csak arról ír, hogy a halállal végződő rendőri intézkedésekben nem mutatható ki rasszal kapcsolatos korreláció. Most, hogy már tudod, hogy Fryer arról is ír, hogy az enyhébb esetekben kimutatható a rasszal kapcsolatos korreláció, már gyanús a metodika.

Ezt persze lehet csinálni, csak ne tegyük mögé a tudomány tekintélyét, ne harvardozzunk meg professzorozzunk. Ez az a szint, hogy egyik ember a Realnak drukkol, a másik meg a Barcának. És mindegy, hogy a statisztikák mit mondanak, első szerint a Real a jobb, a másik szerint pedig a Barca, és mindenki a neki tetsző statisztikákat hivatkozza, a többit pedig kétségbe vonja. Még egyszer. Ezt lehet csinálni, de akkor a harvardozást, professzorozást, tudományos kutatást tessék elfelejteni. A tudomány nem futballszurkolás.