Putyin újra akarja kezdeni Kelet-Európa gyarmatosítását?

#1

Ha nem lenne itt a NATO, akkor nekünk vajon jó lenne Szlovákia, Szerbia és Románia között élni, úgy, hogy ők sem NATO-tagok? Ezen gondolkozz el, jóember!

Az nem gyarmatosítás, ha egy kifejezetten oroszellenes katonai tömböt arra kérsz, hogy ugyan már ne telepítsenek a meleg vizű tengered túlpartjára rád irányuló rakétarendszereket, meg ne állomásozzanak ott idegen csapatok, akik gyorsan áthajózhatnak hozzád.

Képzeld el, mi lenne, ha orosz csapatok kezdenének nagy számban beszivárogni Kubába, és orosz rakétarendszereket telepítenének oda...

Ahhoz már gyenge Oroszország, nincsenek ilyen tervek.

A NATO csapatok kivonása a térségből a külföldi katonákra vonatkozik, például Romániában is vannak amerikai bázisok.

De nyilván ezeket nem fogják bezárni Oroszország kérésére. Oroszország is csak azért dobta be, hogy nagy tétekkel indítson és legyen miből engedni az alkudozás során. A valódi tét Ukrajna, most e körül megy a cirkusz, vetélkedés. Oroszország mindenképpen meg akarja akadályozni Ukrajna és Grúzia NATO csatlakozását és rossz szemmel nézi az ottani kormányok nyugati elköteleződését. Viszont Amerika saját befolyási övezetében akarja tudni Ukrajnát, mely stratégiai fontosságú Kelet-Európában. És mivel ő az erősebb, ő van fölényben, szinte már győzött, így nem fog komoly engedményeket tenni.

Esetleg hosszabb távú stratégiai gondolkodással lehetne változás, mivel Amerika számára a fő rivális már nem Oroszország, hanem Kína. Kína ellen viszont jó lenne legalább részben megnyerni Oroszországot, mert ha létrejön, elmélyül egy Kína-Oroszország szövetség, az már komolyan veszélyeztethetné az Amerikai Egyesült Államok globális hegemóniáját.

Még maga Ukrajna politikája is változhat idővel. Lehet, hogy egyszer rájönnek majd az ukrajnaiak, hogy nekik sem jó a háború és a konfrontáció, elszigetelődés Oroszországtól, Belarusztól, Kazahsztántól. NATO-EU tagságra belátható időn belül úgy sincs semmi esélyük, csak biztatást, hitegetést kapnak esetleg. Így jobban járnának a semlegességgel, önálló politikával és ha megpróbálnának mindkét tömbbel jó viszonyban lenni, ha már ilyen helyzetbe kerültek.

Egyelőre inkább úgy tűnik, hogy Putyin megpróbálja ismét kiterjeszteni az orosz befolyást azokra az országokra, akik korábban a Szovjetunió tagjai voltak. Persze, ha ezt a célt el tudná érni, akkor valószínűleg utána következne a régi keleti blokk újjáépítése.

Ha reálisan nézzük, akkor már az első cél is iszonyúan nehezen elérhető. Közép-Ázsiában még nem lenne nehéz kivitelezni. Az ottani országok többsége még most is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ráadásul több olyan ország is van, aki jelenleg is tagja a volt szovjet tagköztársaságokat tömörítő Oroszország vezette katonai szövetségnek. Ezeknek az országoknak amúgyis eléggé szoros gazdasági kapcsolatai vannak az oroszokkal és többnyire a vezetésük is oroszbarát. Ebben a térségben az egyetlen akadályt Kína jelentheti, aki az utóbbi években rohamtempóban próbálja minél inkább a befolyása alá vonni ezeket az országokat. Az Afganisztánból történt kivonulással a Nyugat konkrétan otthagyta ezt a térséget és nem is igazán tud mit tenni a kínai és orosz befolyás leküzdésére.

Ugye egy másik posztszovjet térség a Kaukázus. Nos, ez már nehezebb dió. Itt az orosz befolyás már csak nyomokban található meg. Örményország az egyetlen igazán oroszbarát ország a térségben. Persze vannak a Grúziától elszakadt, de senki által el nem ismert Dél-Oszétia és Abházia is, de azok már most is konkrétan úgy működnek, mintha Oroszország részei lennének. Itt az orosz befolyás szerzést nagyban gátolja, hogy megjelent Törökország is, mint tényező, aki ráadásul Azerbajdzsánt támogatja. Azerbajdzsán ezenkívül többnyire a nyugati országok támogatását is élvezi, de itt főleg azért a török befolyás érezhető az orosz mellett. Nem jött jól Putyinéknak, hogy Örményország másfél éve elvesztette a karabahi háborút Azerbajdzsánnal szemben és az sem, hogy láthatóan Örményország egyedül képtelen visszaverni az a törökök támogatását élvező azerieket. Itt személyesen nekik kéne beavatkozni, ha változtatni akarnak ezen, de akkor konfliktusba kerülnek a törökökkel. Grúzia helyzete már sokkal egyszerűbb. Próbálnak közeledni a Nyugathoz, de az magukra hagyta már őket 2008-ban. Ők már így is bele vannak kényszerítve az orosz érdekszférába, hiába próbálnak kitörni onnan.

És akkor jön Kelet-Európa. Itt már csak 2 oroszbarát tényező maradt: Fehéroroszország és az el nem ismert Transzisztria. Fehéroroszág az valószínűleg bele is olvad az Orosz Föderációba az évtized végéig. A többi területet azonban nagyon nehéz lenne visszaszerezni. A balti államok a NATO-tagjai, bármilyen ellenük tett lépés konfliktust fog okozni az Egyesült Államokkal is. Ukrajna a "könnyebb" falat. Elég nagy területű ország, több mint 40 millió lakossal, ráadásul részben élvezi a Nyugat támogatását is. Oroszország eddig mindenféle gazdasági, politikai és katonai nyomásgyakorlással távoltartotta amennyire lehetett a NATO-tól és az EU-tól, de egyre inkább kicsúszik a kezéből az ország, ahogy több támogatást kap a nyugatiaktól. A Krím-félsziget megszállása megmutatta, hogy a világ többi része nem reagál túl kedvezően a katonai terjeszkedésre. A nyugati szankciók eléggé fájnak az orosz gazdaságnak és ha megint megpróbálnának valami hasonlót, akkor az majdnem az orosz gazdaság kinyírásával érne fel. Az egyetlen reális opció, hogy akár a következő hetekben bekebelezik a szakadár népköztársaságokat, az nem keltene olyan sok nemzetközi felháborodást. De egy teljes körű ukrajnai invázió biztosan ki van zárva. Iszonyatos erőforrásokba kerülne lerohanni és megszálnni azt az országot. Nem is beszélve, hogy teljesen elszigetelnék magukat a világ többi részétől politikailag és gazdaságilag. Ha mégis valahogy visszaterelnék Ukrajnát a karámba, akkor Moldova már gyerekjáték lenne.

Ezek utána következne a régi keleti blokk, de az egyelőre úgy néz ki, hogy számukra az már örökre elúszott. Legalábbis amíg a NATO egyben van és az Egyesült Államok a világ vezető hatalma.