Ezentúl már orosz tulajdonosnak tejel a hamburger?

#14 érdekes példákat hoztál fel... :)

Russo-Balt: egy 2006-os koncepcióautó, amiből soha nem lett semmi, és amúgy Mercedes alapokra tervezték építeni.

Volga V12 Coupe: BMW alapokra épül, és egyedileg építik, nincs tömeggyártás.

T-98 Kombat: GM alapokra épül.

Tigr: nem egy luxusautó, hanem egy katonai jármű, amit a kínaiakkal együtt gyártanak. 2006-ban terveztek civil verziót csinálni belőle, amiből soha nem lett semmi.

Ez a lista igazából tökéletesen leírja az orosz ipart: kizárólag külföldi technológiára alapozva tudnak bármit is gyártani, de a velejéig korrupt rendszer általában még ezt se nagyon tudja megoldani. :) Így volt ez a SZU idejében is, amikor a legsikeresebb "szovjet" autó is FIAT licensz volt. És akkor ezek akarnak félvezető gyártást? Vicc.

"Mostantól több lesz nekik a GDP, mert a külföldi cégek nem viszik ki a hasznot."

Jó, akkor szerintem innentől a gazdasági vitát lezárhatjuk, mert olyan alapvető közgazdaságtani hiányosságaid vannak, hogy így értelmes vitát nem lehet folytatni...

"A chip lehet, hogy jelenleg problémás nekik, de még a középkorban is elterjedt minden, az üveggyártástól az acélokig, hiába próbálták hétpecsétes titokként őrizni az előnyt.

Eddig is csak a nemzetközi szerződések tartották vissza őket a koppintástól, mert kitalált dolgot már simán, könnyedén lehet másolni és ennél rosszabbat már nemigen tehetnek velük."

Azért félvezetőket gyártani közel sem annyira egyszerű, mint üveget, főleg nem a szükséges minőségben.

Kezdjük csak mondjuk a klasszikus, fogyasztói CPU-kkal. Vegyük például az Intel Alder Lake szériáját, amely jelenleg a legfejletteb CPU-architektúra az Intelnél, amely 10nm-es gáyrtástechnológiát használ.

Ebből az architektúrából van i3-as, i5-ös, i7-es, i9-es, Pentium, és Celeron. Azonban ezeket ne úgy képzeld el, mint alapvetően különböző termékeket: MINDEGYIK chip i9-esként indul, de mivel processzorokat gyártani bitang nehéz tömegesen, így az ezekben lévő modulok egy része nagy eséllyel hibás lesz, és rosszabul fog teljesíteni. Amelyek nagyon rosszul teljesítenek, azokból Celeronok lesznek, amelyek picit jobban, azokból Pentium, és így tovább, egészen az i9-ig. Amelyeknél teljes magok működésképtelenek, azok alapból maximum a gyengébb kategóriákba eshetnek. Ezt a procedúrát hívják binningnek. A binning során minden lapka teljesítményét megmérik, és beosztják a megfelelő kategóriába, letiltják a kategóriába nem tartozó funkciókat, extra magokat, szálokat, stb.

A többmagos processzorok hőskorában egyáltalán nem volt ritka, hogy például egy 4 magos processzor megbukott a teljesítményteszten, így csak az alacsonyabb, 2 magos kategóriába kerülhetett bele, de egy kis ügyeskedéssel el lehetett érni az extra két mag tiltásának feloldását.

Namost jelenleg a legfejlettebb orosz processzor az Elbrus-8SV, amely 28nm-es gyártástechnológiát használ. Ez konkrétan 15 éves technológia. Ja, és apró megjegyzés: ez csak orosz tervezésű, de Tajvanban, a TSMC-ben gyártják, csupán alacsony számban, mert annyira elavult és gagyi, hogy senki nem venné az oroszokon kívül. A teljesítménye nagyjából egy 2005 környéki fogyasztói, középkategóriás processzoréval vetekszik. A Sberbank volt az egyetlen cég, amelyik rendelt belőle, de ők tavaly kukázták az egész projektet, mert olyannira rémesen gagyi teljesítményt produkált a platform.

A hazai gyártású félvezetőik még ennél is jobban el vannak maradva: a jelenlegi tervek szerint "év végére" szeretnék elérni a 1um alatti gyártástechnológiát (ami szó szerint huszadik századi technológia!), és 2030-ra szeretnének gyártani 28nm-es chippeket. Jelenleg a TSMC a 2nm-es gyártástechnológiánál tart! Az oroszok olyan siralmas lemaradásban vannak, és olyannira kevés tőke áll rendelkezésükre, hogy gyakorlatilag esélyük sincsen arra, hogy bármiféle működőképes félvezetőipart létrehozzanak. Ahhoz az orosz piac egyszerűen túl kicsi, hogy ezt profitibilisre ki lehessen hozni. A félvezetőipar így is nevetségesen alacsony nyereséggel üzemel (a TSMC például ilyen 0.1%-os nyereséget hoz magának a legyártott chipek után, a profitjuk nagyrésze a kutatás-fejlesztésből jön), ráadásul a nagyobb chipek nem csak rosszabul teljesítenek, de drágábban lehet őket előállítani is. Orosz chipeket SENKI nem fog venni, mert azok nagyságrendekkel drágábbak és rosszabbak lesznek, mint a nyugati vagy a tajvani chippek. És ez a technológia nem olyan, amit csak úgy el lehet lopni, le lehet másolni: a kínaiak ezzel próbálkoznak már évtizedek óta, és gyakorlatilag sehol nem tartanak, pedig nagyságrendekkel több pénzt fektetnek bele, mint amennyit az oroszok tudnának. És ők nincsenek széjjelszankcionálva...