Fejlett civilizációk csak a mérsékelt égövben tudtak kialakulni?

Na, ez jó kérdés.

Igen, gondolati úton, próbacselekvéssel rá lehet jönni, hogy a fejlődéshez a helyi éghajlatnak is köze volt. Hidegebb területeken a hideg volt a gátló tényező, a meleg, trópusi éghajlaton pedig a nap melege tartotta kordában a kisérletező kedvűeket, a tenni vágyókat.

Ahol a klima legkevésbé gátolta az embert az alkotásban, kisérletezésben, tevékenykedésben, ott volt lehetőség a legnagyobb fejlődési ív bejárására.

"vagy Dél-Amerika őslakói olyan sok mindent letettek volna az asztalra."

Ez mondjuk kontrázható, mert bár az északi indián törzsek valóban elég elmaradottak voltak kiirtásuk napjáig, mezo-amerika és a déli kontinens-rész lakói azért elég szép eredményeket értek el az épitészet, a földművelés, a csillagászat, matematika területén.

Maya-azték-olmék-inka kultúra.

"Ezekben az országokban mind az a közös, hogy a mérsékelt égövben találhatóak, persze voltak különbségek Britannia és Tunézia éghajlata közt, ami nyilván más lehetőségeket adott a mezőgazdaság művelésére, de alapvetően mindenhol ciklikusan követték egymást a hidegebb, melegebb, esősebb, szárazabb időszakok"

Egyiptom túlnyomó része nem mérsékelt öv, India túlnyomó része nem mérsékelt öv, a trópusi öv nagy részén pedig szintén vannak évszakok, sőt fajunk is valószínűsíthetően az esős és száraz évszakok közt váltakozó szavannán fejlődött ki.

"a meleg, trópusi éghajlaton pedig a nap melege tartotta kordában a kisérletező kedvűeket, a tenni vágyókat."

Khhm...

Jelöld be az alábbi térképen, hol alakultak ki ókori civilizációk

[link]

Ennyit a "napmelegről".

Ahol igazán meleg van, ott nem alakultak ki számottevő civilizációk.

Ilyen egész afrika az egyenlitő mentén, ilyen Ausztália és a közel-keleten is csak mezopotámia mutat fel érdemi eredményeket.

A nílus völgyi civilizáció, nagada I-II-III is csak a társadalomszerkezet okán fejlődött olyan látványosan.

Ugyanezt tapasztaljuk mezo amerika vonatkozásában. Ott is máshonnan begyűrűződő hatások meghonosodása okán lett naggyá a prekolumbián időszak.

Olvasd el erről ezt a könyvet, tanulságos:

Háborúk, járványok, technikák – Wikipédia

[link]

Autrália kifejezetten elmaradott volt még a felfedezése pillanatában is.

Közép-amerika térsége ma is az, elég ecuadorra, columbiára, venezuelára gondolni.

A déli régiókból feljebb vándorlő lakosság hozott kulturális magvakat a mai Guatemala, illetve a yucatán félsziget térségébe.

Afrika egésze úgy sötét ahogy van. Ennek ellenpontja a már emlitett nílus-menti civilizáció, a maga réz-kőkori kultúra-kezdeményével, egy poszt-ősközösségi társadalommal, ahol a társadalom szerkezete adta meg a lehetőségek alapját. Magyarán, az, hogy volt átjárás a társadalmi rétegek között. Ergo: A tehetséget gondozták, segitették, ami a köz javát is szolgálta.

Ellenben a dinasztikus berendezkedésű társadalmakkal, amelyek az "akármilyen hülye, csak a mi fiunk" jeligével nyomultak. Vállalva és elszenvedve ennek minden hátrányát.