Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Mi volt az előzménye a zsidók...

Mi volt az előzménye a zsidók ellenszenvének a világon, esetleg az arab-zsidó konfliktusnak?

Figyelt kérdés
2011. nov. 16. 05:57
 1/9 anonim ***** válasza:
71%

Az elso kerdesed tkp az, hogy mi az oka az antiszemitizmusnak.

Az antiszemitizmus oka az, hogy a zsidok mogott az utobbi masfel ezer evben sosem allt katonai ero. A zsido, targyai, elete, becsulete konnyu, kockazat-mentes preda volt. Igy a hatalmi harcok soran ugy lehetett az "ellensegen" gyozedelmeskedni, hogy az nem kerult semmibe. Pld vajon megfordult-e az utobbi idoben valamelyik magyar fejeben, hogy jo lenne katonailag rendre utasitani a szlovakokat. Valoszinuleg igen, de rogton tudta azt is, hogy ennek nincs realitasa, hisz a szlovakoknak szinten van katonai erejuk. Lehet, hogy a magyarok gyoznenek, de akkor is rengeteg veraldozatba kerulne. Zsidok elleni pogrom azonban nem kovetelt semmi veraldozatot, mert a zsidoknak (mint zsido kozossegnek) sosem volt Europaban fegyverviselesi joguk, errol a torveny-hozok mindenutt gondoskodtak.


A gyengeseggel es a hazatlansaggal egyutt jartak a gazdasagi valtozasok. A mult szazad masodik feleben pld Europaban nagy gazdasagi fejlodes indult, szukseg volt munkaerore. Behivtak az arabokat, negereket, a torokoket, szerbeket, horvatokat. Aztan jott a gazdasagi pangas, a munkanelkuliseg. Es akkor a vendegmunkasok ertekbol teherre valtak. Masfel ezer evig Europa "vendegmunkasai" a zsidok voltak. Raadasul kepzettek voltak, ami eleve magasabb tarsadalmi poziciot jelentett a szamukra, mint egy atlagos torok vendegmunkase ma. Amikor pedig mar nem volt szukseg a zsidoka, akkor nyugodtan ki lehetett oket toloncolni, vagy legyilkolni, nem allt mogottuk ero.


Ezt persze kellemetlen lenne bevallani, tehat szukseg volt mindenfele urugyekre. Ilyen urugy volt egy idoben pld a vallas. A vallas urugyei szeles skalan huzodnak: az istengyilkossagtol a vervadakon es a Talmud meghamisitasan at a valasztott nep bibliai idezeteig.


A masik urugy-csoport a gazdasagi: hogy a zsidok kizsakmanyoljak a nem-zsidokat : A vilag leggazdagabb emberei kozott (Bill Gaetztol az angol kiralynoig) nincs egy zsido sem. Az izraeli bankok azonban tenyleg zsido kezekben vannak, negy csalad kezeben. A tobbi ot es fel millio zsido ados nekik. Szoval mindket oldalon vannak gazdagok es szegenyek egyarant.


Az antiszemitizmus fo jellemzoje egyebkent, hogy MINDEN zsidora vonatkozik, fuggetlenul attol, hogy az adott EGYEN negativ vagy pozitiv jellemvonasokkal rendelkezik-e.


Meg fog-e szunni valaha az antiszemitizmus? Izrael allam lete a garancia arra, hogy igen, egy bizonyitek ra, hogy pld a kaqtolikus egyhaz jo kapcsolatokat igyekszik kialakitani Izrael Allammal.


De beletelik meg par szaz evbe amig az emberek megtapasztaljak es megtanuljak, hogy a zsido EPPEN UGY nem szabad preda, mint ahogy egy amerikai, francia vagy magyar sem az.

2011. nov. 16. 06:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
77%

A masodik kerdes, az arab-zsido konfliktusra vonatkozik. Ilyen nincs.

Izrael Allam ujra-kikialtasa ota POLITIKAI konfliktus van NEHANY arab - de inkabb iszlam - allammal. (Pld az iraniak tobbsege perzsa, es az iszlam vallas hivoje - amin belul lehetnek szunnitak vagy siitak, Torokorszagban meg a tobbseg torok nemzetisegu, de vannak kurdok, es meg sok egyeb.)


Az iszlamistak regi vagya az, hogy egyesitsek egy kozponti vezetes alatt az iszlam orszagokat, na nem a zsebkendonyi Izrael ellen, hanem azert, hogy a vilag politikai szinpadan szuperhatalomra legyenek eselyesek.


Az "oszd meg es uralkodj" elve osregi politikai trukkje a hatalmasoknak illetve a hatalomra torekvoknek. Annak idejen a Szovjetuno szerette volna minel melyebben betenni a labat a Kozel-Keletre, ezt ugy lehet megtenni, ha a "zsidok es az arabok" harcolnak egymassal, es valamelyiket tamogatni lehet. Eleinte valoban arab allamok tamadtak Izraelre, akiket kulonosebben biztatni sem kellett, hiszen ok is hatalomra tortek, az iszlam tomb vezetesere. Aztan mikor - minden varakozassal ellentetben - a zsidok tobb ellenuk inditott haboruban is megvedtek magukat, akkor jott a palesztin nep otlete.

I.sz. 70-ben a Romaiak elfoglaltak az akkori zsido allamot, Judeat - epp ugy, mint sok mas orszagot. A romaiak az elfoglalt teruletektol elsosorban adot akartak szedni, masod sorban az elfoglalt teruletek lakoibol zsoldosokat akartak toborozni tovabbi hodito haboruk celjara. Ezert a romai torvenyek szerint az elfoglalt teruletek oslakossaganak fegyverviselessi jogot biztositottak.

A zsidok azonban a fegyverviselesi jogot nem Roma mellett, hanem Roma ellen hasznaltak, allandoan felkeleseket, lazadasokat, sot szabadsagharcokat inditottak, mindenkepp megprobaltak lerazni a romai igat. Valahogy meg kellett vonni toluk a fegyverviselesi jogot. Mint ismeretes, tobb mint 1000 evvel a Romai birodalom hoditasa elott, Izraelben filiszteusok is eltek (egy gorog torzs), akikkel David kiraly is harcolt. Azok azota beolvadtak a zsidosagba, es epp ugy nem lehetett tudni, kinek az osei kozott voltak filiszteusok, mint ahogy te sem tudod ma, hogy az oseid Tas, Huba, Tohotom, vagy valamely mas magyar torzs tagjakent leptek at a Vereckei Hagot. Igy jott a romaiaknak az az otlete, hogy meg lehet vonni a zsidoktol a fegyverviselesi jogot, ha kijelentik, hogy az oslakosok nem a zsidok, hanem a filiszteusok, latinul palesztinok.


Mindenesetre, a zsidok elvesztettek az onallo allamukat, es a kulonbozo hoditok adtak kezrol-kezre (Bizanc, a keresztesek, a Torok Porta, Anglia). Sokan elmenekultek, a lakossag legnagyobb resze termeszetesen mindig a zsido volt, de az evek folyaman beszivarogtak oda masok is, torokok, sziriaiak, libanoniak, egyiptomiak. Az arab bevandorlas kulonosen "fellendult" az 1850-es evek utan, amikor a zsidok visszaterese a hazajukba ugras szeruen megnovekedett, megindult az orszag ujraszervezese, ami a kornyezethez viszonyitva eroteljes gazdasagi fellendulest hozott letre. Az 1960-as evek kozepen ezekbol az arabul beszelo bevandorlokbol "megalakult" a palesztin nep.

Hogy ez mennyire jo politikai huzas volt, azt lathatod. Igy nem Izrael all szemben a hatalmas iszlam taborral, hanem a szegeny kis palesztin nepet nyomjak el a cionistak (amibol meg az sem igaz, hogy az izraeli arabok el lennenek nyomva).

2011. nov. 16. 07:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
23%
Te is ideges lennél, ha a tetves zsidók befoglalnák nyugat Magyarországot, és itt élősködnének.
2011. nov. 16. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
58%
A zsidókat a történelem során szinte folyamatosan üldözték. Lásd Római Birodalom, Keresztesháborúk... Nem a nácik az elsők, akik "nem voltak oda értük".
2011. nov. 16. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

az ellenszenv: mert története folyamán legtöbbször egy jól elkülöníthető kisebbség volt nagyobb nemzetek között, ezeket pedig rendre meg lehet találni, ha kell valakire mutogatni - az pedig sokaknak igénye. Ha még átlagban sikeresebb is, mint a többségi társadalom, akkor főleg számíthat ilyenre. Ez nem csak a zsidókkal volt így, kb. minden helyi kisebbségnek megvolt időről időre a maga feketelevese ebből. Hogy maradjak az európaiakként talán leginkább átérezhető példánál, a keresztényeket is üldözték időről-időre (nem egyszer igen brutálisan) gyakorlatilag mindenhol, ahol kisebbségként voltak, a rómaiaktól egészen Japánig - és a mai napig van nem egy hely a földön, ahol kisebbségként a keresztények ellen hasonló progromok és akár állami szintű hátrányos megkülönböztetés megy, mint a zsidók ellen ment Európában a középkor óta.

HOgy a zsidóság elleni ellenszenv jobban képben van, annak egyik fő oka, hogy leginkább Európából ered, így mint európaiak többet találkozunk ezzel, mint pl. az örmények elleni cuccokkal a törököknél, vagy Indonéziában a helyi kínaiak ellen - ott meg ők a "zsidók".

Ráadásul Európában a középkori katolikus egyház politikai okokból elég rendesen rájátszott ezeknek a beidegződéseknek a kialakulásában (az "ők ölték meg Jézust" kánonnal, a vérvádakkal - amiket ironikus módon a rómaiaktól vettek ár, akik éppen a korai keresztények ellen használták ezeket -, hogy a pestisről is a zsidók tehetnek, stb.), így ennek komoly hagyományai vannak Európában, és ezt exportálták is sokszor az európai gyarmatosítók, telepesek, így úgymond "globálisabbű vált, mint a helyi jellegű konfliktusok.


az arab-zsidó (vagy talán tényleg helyesebben iszlám-Izrael) konfliktusnak ha nagyon vissza akarnék menni, akkor mondhatnám, hogy az előzménye, hogy a 7.sz-ban egy MOhamed nevű emberke a helyi arab törzseket egy közös ideológia mentén egyesítendő létrehozott egy új vallást, az iszlámot, melyben elég erőteljesen ott van az iszlám területek növelése célként, emelett a később született vallási iratokban is vannak olyan proféciák, amik a majdani végső harcról szólnak, hogy előbb lesz egy nagy iszlám kalifátus, aztán felbomlik, majd megint, közben az iszlám visszaszorul, más gonosz hatalmak jönnek, végül a végső harcban az iszlám győzedelmeskedik (hasonló jelenések ugye megvannak a keresztény oldalon is).

Ez az iszlám területek növelése elég jól ment is elég sokáig, a történelem során több iszlám nagyhatalom is követte egymást, tehát változott, hogy melyik, de mindig volt egy, amelyik az iszlám zászlóshajója volt.

Aztán egy idő után már nem, és az utolsó nagy iszlám birodalom (az Oszmán) is elkezdett visszafejlődni, hatalmát és területeket veszteni. Ezzel együtt törtek előtérbe az iszlámon belül a radikálisabb felhangok, amelyek politikai tényezővé is váltak (kb. mint Slotáék is a szélsőséges felhangokat lovagolták meg saját politikai céljaikra, hogy igyekezzek közeli példát mutatni). Ennek egyik következménye volt az Oszmán Birodalmon belül a zsidók elleni pogromok megnövekedett száma, illetve a keresztények elleni egyik legnagyobb üldözés és mészárlás a történelemben, szintén az Oszmán Birodalomban, aminek a legismertebb része az örmény genocídium. Az Oszmán Birodalom felbomlása pedig tovább erősítette ezt a harcos, agresszív vonalat, ami így méginkább egy politikai tényező, eszköz lett.

És ezért, amikor nem sokkal az Oszmán Birodalom felbomlása után felmerült valós esélyként, hogy a volt területének egyik kis darabján zsidó állam jöhetne létre, akkor azt nagyon jól meg tudták lovagolni mind a helyi arab vezetők, mind a környező arab vezetők, hogy itt muszlim területen akarnak elvenni. Ez pedig remek indok, és szólam volt például a környező arab államoknak arra, hogy megpróbálják a területet elfoglalni és felosztani maguk között, arra hivatkozva, hogy ők felszabadítják a területet.

2011. nov. 16. 12:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
Mohamed eleinte nagyon tisztelte a zsidókat, először Jeruzsálem felé borultak le. De egyszer elárulták őt a zsidók, így vége lett a tiszteletnek, sőt ellenségnek tekintette őket. No innen ered az ellentét.
2011. nov. 17. 00:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

"Mohamed eleinte nagyon tisztelte a zsidókat, először Jeruzsálem felé borultak le. De egyszer elárulták őt a zsidók, így vége lett a tiszteletnek, sőt ellenségnek tekintette őket. No innen ered az ellentét."


Fittyfenet!!! Mohamed eleinte azt remelte, hogy a zsidok atternek muzulmannak. Mikor rajott, hogy a zsidok megmaradnak zsidonak, akkor ellenuk fordult.

2011. nov. 17. 04:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:
Köszi a válaszokat!
2011. nov. 17. 05:27
 9/9 anonim ***** válasza:
Első: nagyon megmondtad a frankót!
2011. nov. 20. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!