Csernobili atomkatasztrófa. Aki idősebb volt annak idején - vagy a szülők, nagyszülők elmondásai alapján - hogyan élte meg Magyarországon az eseményeket?

Tényleg nagy csend volt az hírrel kapcsolatban. A hivatalos tájékoztatás kb egy hetet késett.

Mi azért tudtuk meg viszonylag hamar mert apám a robbanástól 50km-re volt.

A hírekben nagy nehezen elismerték a szerencsétlenség tényét, de annak hatásait erősen elbagatellizálták. hitadóban pár felvétel a mentésről, illetve beszámolók hogy minden rendben zajlik.

Ennyire emlékszem. Persze gyerekként nagyon nem is érdekelt.

Anyámék orvosok voltak, egy ausztriai barátjuk hívta fel őket késő este, amikor itthon még semmit sem szóltak róla.

Pár nappal később, erőteljes nyugati nyomásra, az egészet elbagatellizálva jelentették be a hatóságok. Bár hangsúlyozták, hogy vásároljunk nyugodtan bármilyen szabadföldi terményt, csak jól meg kell mosni, mi nem tettük, sőt, anyámék napokig otthon maradtak velünk, szabadságot is kivéve, minimális szellőztetés mellett...

Emlékszem én is. Nagy-nagy hallgatás volt, csak utólag tudtuk meg a történteket. Nekünk nincs semmilyen informátorunk sem, aki időben figyelmeztetett volna, így aztán nyugodtan sétálgattunk, jöttünk-mentünk a szabadban. Kilencedik hónapban voltam a nagyobbik fiammal, és nem tudtam semmit.

Úgy tudódott ki a dolog, hogy egy skancináv meteorólgiai intézet mérte a sugárzás megnövekedését, és világgá kürtölte, hogy valahol gond van az oroszoknál, mert arról fújt akkoriban a szél. Amikor már nem lehetett tovább hallgatni, és muszáj volt beszámolni arról, hogy mi történt, csak akkor nyilatkoztak az illetékesek.

Uólag számoltak csak be a dologról, és igyekeztek a sugárzási adatokat egészen csekélynek beállítani.

A salátamegmosásos ajánlást én se vettem be. Egy csomó kistermelő tönkre is ment, akik nem tudták eladni időben az árujukat. A nyugati országok nem vettek át semmilyen mezőgazdasági terményt sem tőlünk, mert sugárszennyezettnek gondolták.

Bár pánik nem volt, azért hatalmas felzúdulás volt amiatt, hogy csak ilyen megkésve tájékoztatotta az akkori kormány a lakosságot. Sokakban felmerült, hogy vajon ha halálos mértékű a sugárzás, akkor is ilyen sokáig hallgattak volna?

Persze, hogy hallgattak volna mindaddig, amíg a "nagy testvér" engedélyt nem adott rá.

Ahogy itt írta valaki, kb. egy héttel az események után jelent meg nálunk a hivatalos közlemény, miután már a nyugatiak által nagydobra vert hírt nem tudták tovább elhallgatni, ill. cáfolni.