Mi az oka a világ elszegényedésének?

Az, ami 2006 körül tetőzött, a rengeteg magánhitel eredménye. Hitelből vettek az emberek új lakást, házat, autót, plazmatévét stb. Volt olyan is, aki több hitelt vett fel egymás után.

Amíg a Földön a pénz (és az olaj) az úr, addig ez az olló csak nagyobbra fog nyílni.

Közre játszik, hogy a pénzed egy jókora része, amit elköltesz, valójában nem is létezik. Nincs értéke. Minél több hitelt vesznek fel az emberek, annál kevesebb fedezet van mögötte. De alapvetően a pénz értéke azon múlik, hogy mennyit képzelsz mögé. Vicces az ember, kitalál egy értéktelen dolgot, és a fél életét felteszi rá, hogy minél több gyűljön neki.

Nyilván a harácsolás sem tesz jót a közjólétnek. Sok ember már azt sem tudja, mihez kezdjen a rengeteg pénzével.

Illetve, ez nem tudom mennyire elfogadott meglátás, de csúnyán el akarják hitetni velünk azt, hogy nem jut mindenkinek. Addig oké a dolog, hogy kicsit túl vagyunk népesedve. De munka mindenkinek lenne, csak az nem mindegy, milyen. Hogy mennyire teszi tönkre az embert. Sok olyan munka van kiadva, amire vagy nem is lenne szükség társadalmilag (ülök, mert a főnök barátja vagyok, vagy csak hogy kisebbnek tűnjön a munkanélküliség), illetve félig kényszerből olyan, amit egy egyszerű gép is el tudna végezni(dobozhajtogatás egy gyárban? Voltam diákmunkán anno, és kézzel kellett száz-szám hajtani a pici csokis-dobozokat). Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szakképzésre, hogy ne legyenek ilyen "dobozhajtogatók", és megbecsülni illetve elvárható szinten honorálni a munkát, nem átcsapni irrealitásba. De bárkinek képesnek kellene lennie fenntartani egy élhető életet, lakhatás, étel-ital és némi szórakozás szinten, ami nem egy valóságshow-ban merül ki. Mindenkinek meg kellene adni a lehetőséget, hogy nem az étkezése és napi életben maradása árán tanulhasson, mint sokat teszik, vagy tennék. Az egyéni országoknak nem egymással kellene versenyezni, hanem felfogni, hogy a folyamatos gazdasági növekedés, mint olyan, hosszú távon nem fenntartható, összedolgozni, és letörni a harácsolók szarvát. Ez egy durva és igen pofátlan csapda mindenki számára. És mindez alapjában küldené pokolra a harácsolós kapitalista életmódot. (Csendben megjegyezném, ha mindenki dolgozna, nem lenne szükség napi 8-12 órás munkára például termelési szinten. Talán több időt tudnánk olyan dolgokra is fordítani, ami tényleg fontos, erdőültetés, szociális segítések, nem kerülne pénzbe, hogy a beteg nagyapó mellett legyen egy ápolónő, mert az ápolónő azért csinálná, mert csinálni akarja, segíteni akar másoknak. Végre eljutnánk oda, hogy a szellemi érték és az akaraterő lenne az érték, nem egy értéktelen fecni).

Egyéni vélemény.

# 3:

ez tényleg szép és jó, de ez, mai szemmel nézve, csak ideológia marad.

"Közre játszik, hogy a pénzed egy jókora része, amit elköltesz, valójában nem is létezik. Nincs értéke. Minél több hitelt vesznek fel az emberek, annál kevesebb fedezet van mögötte. De alapvetően a pénz értéke azon múlik, hogy mennyit képzelsz mögé. Vicces az ember, kitalál egy értéktelen dolgot, és a fél életét felteszi rá, hogy minél több gyűljön neki."

Ez egy kicsit kifacsart így. Az nem nemlétező pénz, hanem a jövőbeli teljesítményre alapuló pénz. És aki elkölti a jövőben keresett pénzét a jelenben ész nélkül, ne sírjon. Ha viszont ésszel költöd el, és előre gondolkodsz, hogyan fizeted ki, és hogyan költöd el okosan, hogy még "termeljen" is neked, így egyből hasznos lesz.

"(Csendben megjegyezném, ha mindenki dolgozna, nem lenne szükség napi 8-12 órás munkára például termelési szinten. Talán több időt tudnánk olyan dolgokra is fordítani, ami tényleg fontos, erdőültetés, szociális segítések..."

Előző századfordulón mondta egy gazdasági miniszter, hogy ha így folytatódik a gépesített fejlődés, akkor 50 év múlva mindenki 2-3 órát fog dolgozni. Azóta már tudjuk, hogy nem egy X mennyiségű produktumot kell megtermelni és mehetünk haza, hanem amennyit bírnak megtermeltetni az emberrel, annyit fognak. Sose fogunk 2-3 órát dolgozni.

A 3. válaszolót miért pontoztátok le? Régen olvastam saját szavakkal megfogalmazva ezeket a gondolatokat. Nem könyvből tanulta, hanem saját kútfőből jött...ez látszik.

És igen én is a saját bőrömön tapasztalom, hogy míg 2005-ben simán kerestem 300 nettót, 2008-ban 150 nettót, addig ma a 100-at sem érem el, miközben még többet és jobban is csinálom a magam területén.

A fejlődést csak visszafelé látom az életszínvonalban. A külföldi példák is egyre rosszabbak. Négy éve majdnem elindultam, mert nagyon jó ajánlatokkal hívtak. Mára viszont ott is esett minden és akik 4 éve mentek, azok is csak panaszkodnak.

A zsidók.

Mégis mi lenne?