A 19. század végén a Magyar Királyság határán felállított Szent Korona-formájú határkövek az egész magyar határon körbehaladtak, vagy csak egy részén voltak jelen?

Van ugye a gyimesbükki (2 eredeti a hegygerincen + 1 későbbi, 1940-es, lövészállásnak álcázva, az őrház tövében), valamint van tudomásom egyről Herkulesfürdőn, és valaha rebesgettek egyet a Negoj tetején is, habár ennek létezését (fennmaradását) mások megcáfolták.

Amire én gondolok: Nem lehet, hogy a határ ily módon való megjelölése csak azon a részen volt szükséges, ahol a Monarchiának is vége szakadt, magyarán, javarészt a magyar-román határvidéken? (A déli határ a Duna és a Száva folyók esete miatt megint egy érdekes eset.) Mert pl. nem nagyon hallani a szlovák-lengyel vagy szlovák-cseh határnál fellelhető határkövekről. Igaz, Erdélyben is csak nagyon keveset ismerünk, nyilván mert ami meg is maradt, benőtte több mint egy évszázad alatt az erdő.