Japánban miért olyan magas az öngyilkossági ráta?

Kulturális okai lehetnek.

Gondolom a fejlett, szigorú, fegyelmezett, jól szervezett társadalom miatt. Úgy érzik nagyok az elvárások, nagy a stressz, de ők ennek nem felelnek meg, így a kudarcot is súlyosabban élik meg.

Leginkább talán a kultúra miatt. Ott vagy a tökéleteset nyújtod és a tőled telhető legtöbbet, vagy ásd el magad. Itthon ha hibázol, legrosszabb esetben is csak leordítják a fejedet. Ott véletlenül egy apró kis bakit vétesz (amit itthon talán észre sem vennének) és már repülsz a cégtől. A társadalom pedig az ilyeneket lenézi.

Egyébként valóban nagyon büszke nemzet, volna mit tanulnunk tőlük.

"Itthon ha hibázol, legrosszabb esetben is csak leordítják a fejedet."

Te sem falun élsz, ahol mindenki ismeri a másikat. :D

"Van mire büszkének lenniük."

Szerintem pont ez az, hogy az egyéni büszkeségük, és a társadalommal szembeni követelményeknek való megfelelés nekik mindig is fontos volt. És pont a nagy elvárások miatt érezhetik úgy, hogy ők nem tudnak megfelelni ennek, és inkább véget vetnek az életüknek.

Valahogy úgy lehetne mondani, hogy a büszke országhoz ő is "hozzá akar tenni", mindenki szereti azt érezni hogy sikerül ez neki. Bár ilyen szempontból nekem még érdekesebb a magyar ember gondolkodása, aki simán képes "az ország" és más emberek sikereire büszke lenni. Például ha kijön hogy országos átlagban 130-as az IQ-nk, és 20 cm a farkunk, akkor ezt pont az olyanok szokták hangoztatni, akik mindkét esetben erősen lefele húzzák ezt az átlagot. És örülnek hogy húúú dejó, nekünk van a legnagyobb farkunk a világon...holott a valóság az hogy neki még a világ átlagánál is kisebb, de mégis jó nyugtatnia magát valamivel.

Bár mondjuk az egyéni sikertelenséget éppen a magyarok sem tudják feldolgozni, elég csak megnézni mennyi az alkoholista, életcél nélküli ember. Csak míg a japán ember a saját sikertelenségét magán vezeti le, addig a magyar ember mindig keres valaki mást, akit okolhat.

Kulturális okokra vezethető vissza. Japán úgy működik, mint egy hangyaboly. Az egyén nem számít, csak a közösség. Ha valaki kidől, 10 ugrik a helyére. Ez fokozottan igaz Kínára, de ott már beteges méreteket öltött ez a felfogás.

A szigetlakók általában kótyagosak, eleve nem normális, hogy a japán kultúrában létezik rituális öngyilkosság, amit precízen, meghatározott szabályokkal kell végrehajtani.

A legnagyobb érték a becsület. Ha valaki elveszíti a becsületét, szégyenbe esik, ami sok esetben egész életre szóló, lemoshatatlan mocsoknak számít a szemükben.

A szégyenbe esett ember a közösség számára pedig olyan, mint a lejárt szavatosságú élelmiszer. Mehet a kukába.

Az a baj, hogy a 20 században ugrásszerűen megnövekedtek a társadalmi elvárások, amik szinte teljesíthetetlenek.

Életen át tartó frusztrációt okoz.