Miért van az hogy amelyik konfliktusba Amerika beavatkozik, nem csökkenti a feszültséget hanem hatalmas vérontásba végződik az?

Mert az amerikai érdekek érvényesítése egy fegyveres konfliktusban sokszor ellentétes a helyiek egy jelentős részének az érdekeivel, így a konfliktus elhúzódik.

De azért van olyanra is példa a történelemben, amikor az amerikai beavatkozás nem szította a konfliktust, háborút, hanem inkább békét, biztonságot hozott. Például az első öbölháború után az Irak feletti repüléstilalmi zóna elrendelése, az 1994-es haiti intervenció, az 1994-1995-ös boszniai beavatkozás a polgárháborúba. És ezek mind az ENSZ jóváhagyásával, a nemzetközösség támogatásával történtek.

Erősen megkérdőjelezem a boszniai példát. És akkor szót sem ejtettünk a módszerről.

Viszont az USA mindig ott avatkozik be, ahol az érdekei kívánják, és a helyi érdek ezzel csak véletlenszerűen esik egybe. Jobbára nem esik.

Szerbiaban beket hoztak. Az elso iraki haboru is sikeresnek volt mondhato, a masodik elbaltazott volt. Libiaban nem az USA volt a sulyponti beavatkozo, Sziriaban meg be sem avatkoztak.

Ukrajnaban soha nem fognak fegyveresen beavatkozni.

A szerbiai beavatkozás szerintem nem volt sikeres. Egyrészt a bombázásokat az USA ENSZ felhatalmazás nélkül indította meg, így jogszerűtlen agresszió történt.

A beavatkozás humanitárius jellege is megkérdőjeleződik, mivel a légitámadások nem a koszovói konfliktusövezetre, a civilek védelmére koncentrálódtak, hanem egész Szerbiát bombázták, a gyárakat, erőműveket, finomítókat, utakat, hidakat, hogy így megbénítsák az országot és a terrorbombázásokkal gyakoroljanak nyomást a szerbekre a Milosevics-rezsim megbuktatása és a koszovói kivonulás érdekében. Mivel szárazföldi beavatkozás nem történt és a NATO a bombázásokkal kívánta megnyerni a háborút Szerbia ellen, így a koszovóiak védelme sem volt sikeres. A NATO bombázások alatt inkább felerősödött a koszovói polgárháború, még többen haltak meg, további 600 ezer ember menekült el.

Végül Szerbia meghátrált, elfogadta az USA követeléseit, győzött a NATO. Ugyanakkor nem jött el a béke, Szerbia nem hajlandó elismerni Koszovó elszakítását, így béke helyett inkább csak egy befagyott konfliktusról beszélhetünk, mint például a grúziai Dél-Oszétia, Abházia vagy az észak-ciprusi konfliktus esetében.

"Libiaban nem az USA volt a sulyponti beavatkozó"

"Líbiában csak másodhegedűsek voltak"

Ez tévedés. A Nyugat számára az USA a meghatározó vezető politikai, katonai erő.

A Líbia elleni légitámadások első nagy hullámát Amerika végezte, mellyel megsemmisítette a líbiai katonai támaszpontok, légierő, légvédelem döntő részét, majd ezután inkább visszavonult és átadta a szerepet a szövetségeseknek.

A HVG írta 2011 március 21-én:

"Noha az első jelentések arról szóltak, hogy a líbiai légteret Bengázi fölött francia gépek ellenőrzik, Mike Mullen tengernagy, az amerikai egyesített vezérkar főnöke vasárnapi televíziós nyilatkozataiban nem hagyott kételyt afelől, hogy éppen Amerika a Kadhafi-rezsim ellen indított koalíciós katonai fellépés vezető ereje. Az amerikai haderő manőverező robotrepülőgépeket, bombázókat és vadászgépeket is bevetett. Az admirális szerint az irányítást Washington néhány napon belül átengedi (a NATO-nak)"

"A Líbia elleni légitámadások első nagy hullámát Amerika végezte,"

Ennek pusztan az az oka hogy az USAnak volt meg erre a katonai kepessege.

Szerbiat felhozni negativ peldanak eleg erdekes. Nem volt semmifele terrorbombazas, valoban lottek az infrastrukturat is, hidakat, radioadokat, de ezek teljesen legitim katonai celok. A terrorbombazas az egy teljesen mas dolog.

Szerbia stabil demokracia, Milosevicset elhajtottak a verbe, nemsokara EU-tag lesz.

Koszovo helyzetet pedig ha hivatalosan nem is, de hallgatolagosan nagyon is elismertek.

"hanem hatalmas vérontásba végződik az?"

Mert számukra ez a "külpolitika", így képviselik a jenki magánvállalatok érdekeit, puccsok, merényletek, a hadsereg bevetése, a lakossag halomra gyilkolása az aktuálisan gonosznak kikiáltott országokban. A 2. nagy háború végétől kezdve folyamatosan öldökölnek valahol. Egyszerűen ez a jenki morál, amit néhány száz atombombával kéne már megtörni, hogy belekóstoljanak otthon is abba, amit csinálnak a világgal.

" A 2. nagy háború végétől kezdve folyamatosan öldökölnek valahol. "

Hulyeseg.