A síiták és a szunniták miért gyűlölik ennyire egymást?

Azért gyűlölik egymást, mert valahol le vannak ragadva az iszlámok...

Míg az európai gondolkodás ma már azon alapul, hogy fogadjuk el a másságot, más kultúrát stb. is tisztelni kell, vagyis egy plurális világban él az európai ember, ahol nincs abszolút igazság, hanem mindenféle kultúra megférhet egymás mellett... Ezen persze lehet vitatkozni, hogy jó-e vagy rossz, mindenesetre a mi európai gondolkodásunktól ma már távol áll az, hogy aki nem olyan mint mi ,azt gyűlöljük és megöljük.

Ez viszont nem volt mindig így. Az újkorban még az európai emberre is jellemző volt ez a szemlélet, hogy aki nem olyan mint ő, azt tűzzel-vassal írtotta. A reformáció-korabeli vallásháborúk szép példa erre, hogy az akkori európai ember a Jézus nevében ölte a más felekezetet, aki szintén Jézus nevében ölte őt. Mindenki azt hitte, neki van igaza, a másik pedig a Sátán kutyája. És tényleg így gondolkodtak, kompromisszumról, elfogadásról szó sem volt.

Valahol itt vannak leragadva ma az iszlámok is a siíta-szunnita kérdésben (és másokat is gyűlölnek, akik nem olyanok mint ők).

Egyébként az a különbség a két irányzat között, hogy Mohamed ugyebár a kalifa, vagyis a fő iszlám helytartó a Földön. Namost, van, akik szerint csak Mohamed vér szerinti utódait illeti ez a kalifai tisztség, van, aki szerint pedig nem muszáj vér szerinti utódjának lenni... Ez a fő különbség a siíta és a szunnita irányzat között (azt most nem tudom, melyik mondja melyiket, mert mindig elfelejtem :D)

A szunnita ág az elvuileg demokratikusabb, azaz a legmegfelelőbb embernek kéne lenni az utódnak, a siíták maradnának inkább a vérségi alapon működő utódlásnál.

De igazából mindegy, alapvetően politikai-etnikai nézeteltérések vannak, mint mindig :) Pl. most Szíriában úgy alakult, hogy a szunnita kisebbség alkotta a vezető réteget, a siíták meg ki voltak zárva értelemszerűen a jóból. Értelmes muszlimnak ez a kis vallási különbség nem számít, csakhát ugye amíg lesz két ember e földön, addig mindig lesz min összeveszni.

Ismereteim szerint az egyik felekezet Mohamed leszármazottjait tekinti vallási vezetőnek, a másik - Mohamed végakarata szerint - mindig az arra alkalmas embert kívánja megválasztani.

Korábban én sem értettem iszlám államok egymással szembeni ellenséges viszonyát - így az Irak-Irán háborút, vagy Irakban iszlám vallású tüntetők legyilkolását -, mígnem ezen felfogásbeli különbségről tudomást szereztem.

Ugyanilyen nálunk a katolikus-református ellentét, ezzel könnyebben értelmezhetővé válik.

Alapvetően a siíta és szunnita ágakra való szakadása az iszlámnak eredetileg politikai okokból született meg, és ennek nyomán szerveződött két külön fő ágra a muzulmánság.

A siíták és szunniták közötti legelső vitás pont az, hogy ki a muzulmán világ vezetője.A különválás már Mohamed próféta halálát követően megtörtént.A szunniták (akiknek a neve lefordítva "Mohamed próféta szokásait követő") a Mohamedet követő, Abu Bakr nevű vezetőt tekintették legitimnek, míg a siíták a vérségi alapú öröklődés mellett tették le a garast.Szeritünk Mohamed után a kalifa Ali bin Abu Talib kellett volna, hogy legyen.A siíták emiatt a szunniták által "megválasztott" kalifát (ez kb. olyan mint római katolikusoknál a pápa) nem ismerték el, és azóta sem ismerik el.A szunnita kalifának nincs legitimitása a siíták körében.

Egyébiránt valóban, a két felekezet között gyakorlati különbségek a vallásuk gyakorlatában minimális.Megvannak a csak siíta, és csak szunnita szent zarándokhelyek, viszont Mekkába ugyanúgy zarándokolnak siíták is, ahogy a szunniták.

Egyébként itt az előző válaszokban láttam két téves dolgot.Szíriában az alavita (tehát siíta) al-Asszad család vezette az országot jónéhány évtizeden át, a szunnita többség ellenére.Irakban pont fordított a helyzet, kedves kérdező, Irakban siíta a többség, viszont Szaddam Husszein valóban szunnita származású volt, és országában elnyomta a siítákat.

Egyébként Irakot és Szíriát az Iszlám Államon és a jelenlegi konfliktuson kívül az is összeköti, hogy mindkét országban korábban a Baath Párt uralkodott.Ez a párt alapvetően világi, szekuláris nacionalista, és elnyomja a vallási szélsőségeket, legyen az szunnita vagy siíta.

Amúgy meg azt mondják, az okosak, hogy a siíták többnyire a szunnitáknál is konzervatívabb, szigorúbb életmódot élnek.A másik érdekes dolog, hogy a szunnita vallást követők között, különösen a radikális vahhábita (szaúdi) és deobándi (Délkelet-Ázsia) irányzatok között rengeteg a terror-szervezet, míg a síita fundamentalisták ritkán nyúlnak a terrorhoz.Legismertebb ilyen siíta fundamentalista szervezet a libanoni Hezbollah (Hezb-i Allahi = Isten Pártja), de ők messze nem követnek el annyi öngyilkos merényletet, mint a szunnita terroristák.Ez valahogy ilyen szunnita specialitás, az öngyilkos merénylet.Afganisztánba is a szaúdiak vitték be a '80-as években, a tálibok ott csak a 2000-es évek óta "gyakorolják" ezt a "harcmodort".

Egyébként meg, a párhuzam-állításhoz azt tudom mondani, hogy valóban, ma már mindenki lesz/arja, hogy ki katolikus vagy ki protestáns Európában, de gondolj bele, hogy párszáz évvel ezelőtt a vallás nyomán itt Európában is komoly háborúk dúltak.Amiknek szintén főleg politikai okaik voltak, a vallás az csak színezék volt.Egyébként azt tartom, hogy egy vallásos protestáns és egy vallásos katolikus a mai napig nem túlzottan szimpatizál a másik hitével, de számunkra, európai emberek számára most már egyre kevésbé releváns a klasszikus vallás kérdése.

Előző vagyok.

Még egy annyit hozzátennék, hogy a siíta és szunnita fő ágakon belül is vannak alcsoportok, és sokszor ezek sem bírják annyira egymást.

A szunnitáknál pl. a legnépesebb alcsoportot a hanafita ág követői képviselik.Ők dominánsak a Balkánon (törökök, albánok, bosnyákok, stb), a Közel-Keleten Szíriában, Irakban és Jordániában, valamint Egyiptomban.A jelenleg nagy hírverésnek örvendő Iszlám Állam a hanafi iskolánál sokkal szigorúbb és radikálisabb, szaúdi gyökerű vahhabita ág muzulmán hitét ülteti gyakorlatba, azt is radikális módon.

A siítáknál pedig ötös, hetes, és tizenkettes siítákat különböztetünk meg főképp, ez azt takarja, hogy hányadik imámig (a siíta ág vezetője) ismerik el a megválasztottat.Iránban tizenkettes, Jemenben ötösök, stb.

Rajtuk kívül megemlítendő még az ahmadi ág, ők külön állnak a siítáktól és a szunnitáktól is, az iszlámnak egy kicsit ilyen törzsi misztikával itatott verziójában hisznek.Őket egyformán megvetik mind a szunniták, mind a síiták, sőt, nem is tekintik őket iszlám hitűeknek.

#4 Azért ez például Észak-Írországra nem teljesen igaz (hogy ki katolikus és ki protestáns). Bár az igaz, hogy háborúig nem fajult a helyzet.

[link]