Szerintetek normalis az ENSZ fotitkar?

Ezt mikor mondta? Nem értelmezted félre a szavait?

------

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár arra kérte szerdán Párizsban "az országokat Európában és másutt, hogy tanúsítsanak együttérzést és sokkal többet tegyenek a (migrációs) válság megoldása érdekében".

Laurent Fabius francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján Ban Ki Mun úgy vélte, hogy "a migránsok ezrei veszélyes útnak indulnak, nem szabadna, hogy újabb akadályokba ütközzenek, amikor megérkeznek".

Jelenleg sokkal több ember van úton, mint a második világháború óta bármikor. Szíriában és máshol milliók menekülnek az erőszak és az üldöztetés elől. Mások a szegénységet próbálják elkerülni és a méltó élethez keresik a lehetőségeket - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár.

Hozzátette: üdvözli azokat az országokat, amelyek szolidaritást mutatnak és arra kér másokat Európában és másutt, hogy "tanúsítsanak együttérzést és tegyenek sokkal többet ennek a válságnak a megoldása érdekében".

Ban Ki Mun szerint a migránsokkal szembeni fellépéskor "életeket kell menteni, harcolni kell az emberkereskedelem és a diszkrimináció ellen, jogi megoldással kell szolgálni és meg kell vizsgálni a problémák valós okait, valamint védeni kell az emberi jogokat".

-----

Ő is más farkával veri a csalánt.

Először talán Dél-Korea fogadjon 10 millió arabot és akkor majd tehet ilyen kijelentéseket de mi még akkor sem vagyunk kötelesek meghallani

'ami meg Matyas kiralynak meg volt, alruhaban jarkalni es megnezni a valos eletet'

Mátyásunk életében nem járkált álruhában, ez csak vándormotívum.

'És mi igaz abból a közkedvelt legendából, hogy Mátyás álruhában járta az országot? Valószínűleg semmi. Ez egy rendkívül régi vándormotívum. Mátyás életében még Nagy Lajost tartották az igazságosztó királynak, s róla mesélték, hogy olykor álruhát öltött. Kubinyi András szerint egyszerűen az történt, hogy a nép ajkán Mátyás alakja váltotta fel Nagy Lajosét. (Idézett mű, 142-143. o.) Borzsák István pedig arra hívta fel a figyelmet A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon című tanulmányában, hogy Quintus Curtius Rufus Kr. u. I. századi római történetíró Nagy Sándorról írott műve rendkívül népszerű volt a XV. század végén. Márpedig a reneszánsz történetírói arra törekedtek, hogy hőseiket hasonlatossá tegyék az ókori nagyságokhoz. Ezért olvasható Bonfininél, hogy Mátyás gabonaárusnak öltözve kémlelt ki egy török tábort Szabácsnál. „A Nagy Sándor-hagyomány tele van efféle álruhás kémtörténetekkel.” (Dragma. Válogatott tanulmányok. Negyedik kötet. Bp. 2000, Telosz Kiadó. 28. o.) Heltai Gáspár még Mátyás külsejét is Nagy Sándoréhoz hasonlította, és már azt állította, hogy az ostromlott Bécsbe is vásárosként hatolt be. Vagyis Heltai tovább színezte Bonfini krónikáját, amit a későbbi, mesés hagyományok kiteljesítettek. „Nem a néphagyomány szüremkedett be az írók műveibe, hanem fordítva.” (Ugyanott, 38. o.) Amúgy pedig a Till Eulenspiegelről, Naszreddin Hodzsáról, Harun al-Rasidról és az iráni epika hőseiről szóló történetek is gyakran emlegetik az álruhás hős tetteit.'

In: Hahner Péter: Újabb 10 történelmi tévhit.