A nemzetközösség hogyan tudná rendezni Koszovó, Krím kérdését?

Nem a "nemzetközösség" dolga rendezni a Krím kérdését.

Hruscsov -aki amúgy ukrán származású- néhai SZKP főtitkár illuminált állapotában ajándékozta Ukrajnának a Krímet, minden jogalap nélkül. Putyin visszavette - jól tette.

Koszovóval sakkozzon "nemzetközösség" ha akar, mert ebben az esetben ő keverte a sz@rt.

Ez nehéz kérdés. A szeparatista, szakadár konflitkusokra, területi vitákra nem létezik univerzális megoldás, gyakorlat, ami mindenhol alkalmazható a világban. Általában nem a nemzetközi jogi normák a meghatározók, hanem a regionális, nagyhatalmi erőviszonyok, nagyhatalmi érdekek. Ezért is különösen kényes Koszovó és a Krím esete, mivel külső nagyhatalmi agresszió segítségével tudtak elszakadni. Van, hogy még a saját erőből függetlenedő államok sem tudják elismertetni a függetlenségüket a nemzetközösség előtt (lásd például Abházia, Szomáliföld, Kurdisztán). Ahogy már említettem a nemzetközösségnek nincs egységes gyakorlata, megoldása.

Koszovó áll legjobban az elsimeréssel, az ENSZ tagállamok fele már elismerte az elszakadást Szerbiától, a független államiságot. Viszont sok ország elutasító, aggódik, mivel a kisebbségek, autonóm területek egyoldalú elszakadását, függetlenedését hagyományosan nem engedi a nemzetközi jog, korábbi világrend, előbbre tartja az országok szuverenitását, területi integritását, ami elvileg nagyobb stabilitást biztosít a világban, ezért szeretnék ezt megőrizni. A nyugati nagyhatalmak is elmondták, hogy Koszovó speciális eset, nem tekintik precedensnek. Koszovó függetlenségét várhatóan akkor ismeri majd el az ENSZ, ha sikerül megegyezniük Szerbiával. Ha megnézzük a legújabb ország, Dél-Szudán is azért válhatott nemzetközileg elismert független országgá, mert ezt Szudán is elfogadta. Szerbia egyelőre nem hajlandó megegyezni Koszovóval a szétválásról. De valószínűleg Brüsszel nyomására Belgrád majd rendezi a helyzetet Pristinával, mivel csak így vennék be Szerbiát az EU-ba. Szerintem akár valamilyen kompromisszumos megoldás, területcsere is elképzelhető Szerbia és Koszovó között a végső rendezésnél.

Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a nyugati nagyhatalmak Koszovó függetlensége mellett kötelezték el magukat, nem engedik az egyesülést Albániával, mivel az még veszélyesebb precedens lenne, ha egy területet erővel egyik országtól a másikhoz csatolnának. Oroszország azonban továbblépett, jóváhagyta az egyoldalú döntéssel függetlenedő Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozási kérelmét az Oroszországi Föderációhoz. Sok szempontból ez is egyedi eset. A Krím-félsziget hagyományosan Oroszországhoz tartozott, csak 1954-ben döntött úgy Moszkva, hogy Ukrajnának ajándékozza, majd 2014-ben arról döntöttek, hogy visszaveszik. Érthető okokból az annexiót nem ismeri el a nemzetközösség. Hosszú távon talán itt is valamilyen kompromisszumos megoldás születhet és talán sikerül megegyezni Ukrajnának és Oroszországnak a területi vitában. A megoldás szerintem az lenne, ha a Krími Köztársaság is független állam lenne és ahogy Koszovó nem csatlakozhat Albániához, úgy a Krím sem csatlakozhatna Oroszországhoz. A függetlenséget valószínűleg a krími tatárok is támogatnák és a nemzetközi közvéleménynek is elfogadható lenne.

A legnagyob segítség az lenne ha nem akarnák kívülről, az ott élők akaratával szemben "megoldani" a konfliktusokat, hanem olyan helyzetet teremtenének, hogy ne is legyen igazán konfliktus.

Pl. ha nem fokoznák a problémákat Ukrajnában, nem akarnák egyre jobban szembe fordítani a vele szomszédos Oroszországgal, nem akarnának ott fegyvereket, bázisokat telepíteni ami az oroszok számára elfogadhatatlan, nem próbálnák meg gazdaságilag eltávolítani egymástól a két országot, hanem segítenék, hogy megfelelő, mindkét fél számára jövedelmező kapcsolatot alakíthassanak ki, akkor nem is lenne ilyen éles probléma, hogy a Krím melyik ország része. Az oroszok nyílván fel tudnának kínálni olyasmit a békés egymás mellett élésért cserébe, amiért az ukránoknak már megérné elfogadni, hogy az a többségében oroszok lakta terület, ami csak egy rövid ideje tartozott Ukrajnához, az most már majd nem tartozik.

Koszovó esetében ugyanígy. A környezetet kellene olyanná alakítani, hogy ne akarjon Koszovó Albániához csatlakozni sem és függetlenkét megmaradni sem. Ha pl. Szerbia EU-s tag lenne, akkor Koszovónak már gazdaságilag jobban megérné ha autonóm régióként, önálló törvénykezéssel, költségvetéssel, de Szerbia részeként ők is az EU tagjai lehetnének. Csak akkor nem kell Albániát ugyanazon a küszöbön várakoztatni, mint Szerbiát már évek óta, minha a két ország egyformán alkalmas lenne a csatakozásra.