Ha május harmadikán tetözik a járvány akkor jó ötlet?

[Azt olvastam, globálisan olyan 1% lehet a halálozási ráta (ugye minden országban másképp tesztelnek és főleg a tüneteseket, ezért jóval magasabb).] # 14 2020. ápr. 21. 12:10

A Föld 210 országát + 2 vesztegzár alá vont hajót figyelembe véve, a mai napi adatok alapján, 1 millió lakosra 22 koronavírussal fertőzött elhunyt jut.

Ez 22 / 1 000 000 * 100 = 0,0022%-os halálozási ráta. Ez egységnyi lakosra jutó, összevethető érték; maga az érték nem függ a tesztek számától.

Legfeljebb, elvben, több teszttel hatékonyabb járványügyi intézkedéseket lehet tenni; de az adatok ezt az összefüggést nem támasztják alá. Van, ahol 1 millió lakosra jóval több teszt jut, mint másik országban, mégis több az 1 millió lakosra jutó halálos áldozat, mint ahol kevesebb a teszt. Egyrészt, eltérő járványfázisban vannak a különböző országok, másrészt, ahol kiemelkedően sok a teszt, ott is csak a lakosság 2-2,5%-át tesztelik, ami édeskevés a helyzetismerethez.

[link]

Magyarországon, napi átlagban, 2018-ban 359-en, 2019-ben 355-en hunytak el.

[link]

Magyarországon, a 2020. március 18. és 2020. április 20. időtartamban, azaz 34 nap alatt 213 koronavírusos fertőzött hunyt el. Összesen kb. 60%-a az előző évek 1 napi átlagának.

Sokkal nagyobb esély van másba belehalni.

Kb. 100-ezer érettségizőről van szó, ha mindenki vállalja. Nagyságrenddel többen mozognak naponta, akár munka, akár vásárlás miatt.

Magyarországon eddig 38 évesnél fiatalabb nincs az elhunyt vírusfertőzöttek közt, legfeljebb 50 éves korú is csak 6 fő van.

[link]

Az érettségizők, ha össze is szednek fertőzést, nagyrészük a nem veszélyeztetett korú tagokból álló családjához tér vissza. Nem egy helyszínen lesznek. Jellemzően, nem kell hosszú utakat megtenniük. Lehet, hogy szüleik, vagy más, autóval szállítják őket, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzésveszélyt.

#15

"nem tudom, hogy az érettségiket meg kellene-e tartani, vagy halasztani kellene"

Túlságosan nem lehet halogatni, több okból sem.

1. Július elején dőlnek el az egyetemi ponthatárok, ahhoz pedig kellenek az érettségi eredmények. Ennek megfelelően legkésőbb június elején meg kell tartani az érettségiket, különben a ponthatár kihirdetéséig nincs elég idő kiértékelni az érettségit, kiküldeni a bizonyítványokat és felvinni a felvételi rendszerbe azokat.

Ha a ponthatárok kihirdetését is halasztják, akkor az meg csomó mindent borít, pl. egyetemi pótjelentkezést annak, akit nem vettek fel a megjelölt helyekre.

2. Van, akinek a munkához kell az érettségi, nekik is minél hamarabb kell.

3. Nem lehet augusztusra halasztani az érettségiket, mert akkor már a követkető évre készülnek fel az iskolák

4. Az iskolák 99%-ában nincs légkondicionálás, márpedig 30 fokban, öltönyben nyakkendőben biztosan rosszabbul teljesít az ember

#17:

Aha, szóval szerinted az egyetem nem fontos. Mondd ezt az orvosoknak, akik most az első védelmi vonalban küzdenek a járvánnyal!

Szerinted egy fiatal, aki most végezne, mégis mit csináljon egy évig? Dolgozni nem tud, mert nincs érettségije. Egyetemre nem tud menni, mert kimarad az év. Dekkoljon otthon? Egy év karrier szempontjából nagyon sok!

17 remélem egy faviskóban él az erdő közepén, és nem használ semmi olyan eszközt, aminek az elkészítése 8 általánosnál magasabb tudást igényel.

Bár akkor nem értem, hogy van képe számítógép/net elé ülni...

23: értem, köszönöm a válaszod. A leírtak alapjàn valóban nem tűnik a halasztàs kivitelezhetőnek, hiszen az minden mást is borítana, az emberiség pedig nem olyan rendszerben él, amely ilyen rugalmasságot megengedne.

Még egyszer köszönöm a válaszod, engem meggyőztél.

[# 22 Nem az össznépességhez képest írták az 1%-os halálozást, hanem a fertőzöttekhez képest (indexes hír volt).] # 26 2020. ápr. 21. 18:07

• A # 14-es válasz „azt olvastam”-jából nem tudhatom, hogy hol olvasta; azt sem, hogy milyen adatokra alapozva, hogyan értelmezve.

• A te válaszodban sincs linkelve az általad említett hír; továbbra sem tudhatom, mire alapozta az index az állítást, ha a # 14-es válasz írója arról írt is.

• Azt viszont tudom, hogy az általad írt arányítással sem állja meg a helyét, hogy „globálisan 1% a halálozási ráta”.

Az általam írt adatok forrása: [link] , illetve, ezen belül a magyarországi adatoké [link] country/hungary/

Globálisan (210 ország + 2 karantén alá vont hajó) adatai alapján:

- 2 833 778 ismertté vált fertőzött van,

- 197 355 fertőzött hunyt el.

E két szám aránya (197355/2833778*100) = 6,96%.

• Csakhogy,

- 2 833 778 ismertté vált fertőzött van,

- 807 544 fertőzött gyógyult meg.

E két szám aránya (807544/2833778*100) = 28,50%.

Itt van a baj a számítással.

A fertőzöttek esetén csak kétféle kimenetel lehetséges: meggyógyul, vagy meghal. A kettőnek együtt 100%-ot kell adnia. 6,96% és 28,50% pedig csak 35,46%.

• Tekintsük úgy, hogy a hiányzó 64,54%-nak (1 828 879 ismertté vált fertőzött) halálozási aránya is ilyen lesz?

Azt nem lehet. Nagyon nem.

Magyarországi adatokon bemutatva, a fertőzöttekhez képesti halálozási arány folyamatosan változik, egyre nő; nem tudni, hogy milyen mértékű lesz.

[link]

(A magyarországi adatokat jegyzem folyamatosan, ezt tudtam gyorsan bemutatni, de másutt is hasonló a helyzet; nem lehet tudni, hogyan alakul a az általad írt arány.)

• Nem tudom, csak gondolok rá, hogy az általad említett cikk a feltételezett fertőzöttek számához viszonyítja az ismert elhunyt számot.

Ezzel az a baj, hogy az egyik adat nem ismert: senki sem tudja, hogy hányan fertőződtek meg.

A linkelt, globális lista utolsó oszlopa mutatja, hogy 1 millió lakosra vetítve hány tesztet végeztek. Mivel az 1 millió 1 százaléka 10 ezer, olyan százalékos arányban teszteltek, ahányszor a 10 ezer megvan az utolsó oszlopbeli számban.

(Az oszlopnévre kattintva növekvő, újabb kattintásra, csökkenő sorrendű rendezés történik. A számadatok angolszász formátumúak, a vessző az ezres tagolásra szolgál. Ha a vesszőt a magyar írásmód szerinti tizedesvesszőnek tekintjük, és egy számjeggyel balra helyezve képzeljük el, akkor százalékban kapjuk, hogy a lakosság hány százalékának megfelelő tesztet végeztek.

Például, a Falkland-szigeteken 353 tesztet végeztek, ez, 1 millió lakosra számítva 101 437 tesztet jelent, ami a lakosság 10,1437%-ának megfelelő tesztet jelent. Ezzel, a 3. helyen állnak a Földön.)

Kis lakosságszámú államokban, kevés darabszámú teszttel is, a lakossághoz viszonyítva, nagyarányú a tesztelés.

Egyébként, a nagy arányban tesztelő országokban is 2,5% - 3,5% ez az érték.

Csakhogy, az ismertté vált fertőzötteket, a gyógyultnak nyilvánításhoz, legalább még egyszer tesztelik; de több helyen a két negatív teszt alapján nyilvánítanak gyógyultnak.

Például, Németországban, 2 072 669 tesztet végeztek, 1 millió lakosra 24 738 teszt jut, ez a lakosság 2,4738%-ának megfelelő tesztelés. De, találtak 154 999 fertőzöttet, ha őket csak egyszer tesztelték újra, akkor csak a lakosság 2,28%-át; ha a gyógyuláshoz nyilvánításhoz 2 negatív teszt szükséges, akkor csak a lakosság 2,1%-át tesztelték. És a németek elég nagy arányban tesztelnek.

A lakosság ilyen kismértékű teszteléséből honnan lehet tudni a fertőzöttek számát, amihez viszonyítani lehet az elhunytak számát?