Mennyi lehet a valóságtartalma a koronavírussal kapcsolatos adathamisításokra vonatkozó állításoknak?

12!

Tehát megírta az újság, akarom mondani a Facebook. Akkor biztosan úgy is van.

Komolyabban: az újság, a facebook, az internet nem forrásmegjelölés.

Semennyi.

Az eltérések és bizonytalanságok oka, hogy nem létezik nemzetközi standard, amihez viszonyítani lehetne. Ilyen egyezményhez az országoknak egyet kellene érteniük. Ezért mindenki úgy mér, ahogy éppen ott jónak tartják.

Ezen túl, a fertőzés természetéből következik, hogy sokan úgy esnek át, hogy erről nem is tudnak (pont ezért nagy a fertőzésveszély). Ezért valószínűsítik, hogy például a WHO országonkénti adatsorához képest a tényleges fertőzés 3-10 szeres lehet. Pontos számot, illetve hibát mondani úgy lehet, hogy a járvány után vizsgálják az antitesteket. Csak ezzel meg az a baj, hogy egyeseknél néhány hónap után megszűnik a védettség.

A halálozási adatok azért nem pontosak, mert vita van arról, hogy melyik tényező legyen a halálok. (egy ettől független példa:tüdőgyulladásban vagy más súlyos tüdőbetegségben szenvedők egy része meghal. A halál közvetlen oka ezek egy részében az, hogy a szív nem bírja a terhelést és leáll.) Jelen esetben a legtöbb halál egyébként is súlyos betegségekben szenvedőknél következik be. A halál közvetlen oka a betegség, de az előidéző a fertőzés, mert anélkül még néhány hónapot, évet élt volna a páciens. Ekkor lehet vitatkozni, hogy ez covidos halál vagy tüdőbetegségi. Még orvosok is eltérően regisztrálják, nemhogy országok.

Nagyobb számú fertőzést vagy halált a ténylegesnél azért nem érdemes elhinni, mert minden országnak az az érdeke, hogy minél kisebb számot produkáljon (kivéve az USA-t, az elnöke hozzáállása miatt), ugyanis ez azt mutatja, hogy az ország mennyire eredményesen védekezik (legalábbis ezt próbálják magyarázni, persze ez sem igaz teljesen, mert nem tudják a fertőzésszám okát magyarázni - túl bonyolult).

Szóval a jelzett híresztelések rémhír kategória. Nem szabad figyelni rájuk.

A valóság