Miért nincs kommunikálva a fő sodratú médiában a lélegeztető gépekkel történő "életmentés" min. 86 -95 %- kos hatástalansága?

"A lélegeztető gép, mint életmentő high tech módszer (?)

Tudjuk-e például, hogy az intenzív osztályra felvett corona vírus miatt légzési nehézségekkel küzdők mekkora százaléka éli túl Magyarországon ezeket az intenzív eljárásokat. A nemzetközi kitekintés nem túl rózsás, mondhatnám katasztrófa helyzetben biztosan tudna az orvostudomány ennél hatékonyabb, több ember megmentésére alkalmas eljárásrendet is találni. Ugyanis a kórházba került esetek 17-29%-ánál kialakul a súlyos tüdőgyulladás (ARDS), ami miatt a modern intenzív medicina (ekkor már helyesen) lélegeztető gépre teszi őket. Az intenzív lélegeztetés nem jelentheti a maszkos, vagy orrszondás lélegeztetést, mert az tovább súlyosbítaná a felső légutakból lepumpált kórokozókkal a gyulladásos folyamatot. A lélegeztetést ún. intubálás, vagyis a mély légutakba juttatott csővel végzik, ilyenkor törvényszerűen a nyugtató szerek alkalmazása is, ami tudatvesztést jelent. Egy kínai tanulmány szerint a lélegeztető gépre tett betegek 86%-a (??!!!) elhalálozik.

hasonló eredményre jutottak egy amerikai tanulmány szerzői. Ma hallottam a tisztifőorvos asszonytól, hogy már két beteget levettek a lélegeztető gépról Magyarországon is. Kérdésem, hogy 38 halott és 2 túlélő? Ez nem jobb, hanem rosszabb arány, mint amit az irodalom idézésével itt leírok.

Nem egyszerű a túlélők elválasztása sem a lélegeztető géptől. Ez annál nehezebb eljárás, minél tovább lélegeztetik őket. A lélegeztetés 5-21 napig tarthat, attól függően is, hogy milyen hamar intubálják őket. Van ahol hamar intubálják, ha már köhög megelőző lépésként, van ahol csak akkor, amikor már közvetlen életveszély van az alacsony oxigén ellátottság miatt. Amíg az intubálás tart a túlnyomás miatt tüdő károsodik. Létrejön a VILI (Ventillator induced lung injury) vagyis a lélegeztetés okozta tüdő károsodás.

Persze nem csupán ez, hiszen lelkileg sem egyszerű feldolgozni a történteket, a túlélő betegek sérültek lesznek, testi és lelki értelemben is és ez egy gyakori maradványa a kezelésnek. Romlik az életminőségük, izomgyengeségben, félelmi állapotokban és depresszióban fognak szenvedni. Ugyanerről írnak ebben a leírásban is.

Egy hosszú távon lélegeztetett betegeket vizsgaló metaanalízis szerint (6616 beteg), a betegek 58%-a egy éven belül meghalt.

A súlyos állapotba került betegek betegséglefolyását az elfogadott úton tehát csupán kb. 10% aránnyal lehet hosszú távú életmentésként értékelni, még úgy is, hogy az életminőséget nem vesszük figyelembe. Kérdésem tehát, hogy biztosan nincs jobb algoritmus, amit követni lehetne, mint mindenkit a betegség legsúlyosabb változatával riogatni, még akkor is ha nyilvánvalóan sem ő, sem a családja nem veszélyeztetett és azoknak, akik valóban veszélyeztetettek passzívan, félelemben várni a betegség súlyos változatának bekövetkeztét és ennyire rossz eredményességgel végigasszisztálni a végstádiumukat? … és ahogyan már korábban is írtam, még semmi fogalmunk nincs arról, hogy mi lesz, ha a járvány újra éled, vagy a maradékot (a több hónap után, a járványt eltűntnek hitten) csak olyan szórványos fertőzésként megtalálja ez a vírus. Szerintem van, még pedig a bezártságban otthon a hagyományos, ősi egészségvédő módszerek alkalmazása, amivel a légutakat fittebbé és a súlyos változatú betegség kialakulásának esélyét lecsökkentve megelőzhetjük a bajt. És amikor ezt bizton kijelentem, akkor a jogszabályok alapján állok (Eü Törvény 104 paragrafusa) biztosan kevesebb kárt, kevésbé tudománytalant állítok, mint az a gyógyszeripar, amely a súlyos mellékhatásokkal rendelkező malária elleni szert és antibiotikumokat minden kísérleti adat nélkül szeretné a kormányoknak tömegével eladni, hogy azzal kezeljék a betegeket! Tudják? Hátha bejön! Hánynak fog ártani, hányan használják majd a súlyos mellékhatások ellenére a pánikjuktól vezérelve megelőzésként, na erről nincs semmi fogalmunk. Azért azt is kell érteni, – mondom újra – hogy a súlyos tüdőgyulladásos betegség csupán azoknál alakul ki, akik egyébként is sokféle súlyos betegséggel rendelkeznek, azok nagyon elhanyagolt, vagy előrehaladott állapotban vannak és nem tudják, vagy nem akarják a gyógyulásuk érdekében az életmódi és egyszerű természetes módszereket időben, megelőzésként alkalmazni. Ők tehát sokszor idősek, 65 év felett, de nem az idősek a veszélyeztetetettek, hanem a súlyosan beteg idősek és néha az ilyen beteg fiatalabbak."

1-esnek

Hogy ne legyen kétség itt a forrás. Ezen biztosan lehet vitatkozni, de a teljes figyelmen kívül hatása egyértelmű szándékos bűncselekmény, népirtás

[link]