Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Helyrehozhatóak valaha a...

Helyrehozhatóak valaha a szocializmus okozta károk?

Figyelt kérdés

A második világháború nagyon sokat rombolt Magyarország gazdaságán, de a szocializmus tette tönkre azt.

A nemesek, iparosok, gazdagabb polgárok és birtokosok elüldözése mérhetetlen károkat okozott. Nem csak az ország legtanultabb, legképzettebb, leggazdagabb rétegét üldözték el, hanem kiszolgáltatta az országot külföldi iparosoknak (főként a Szovjetuniónak) és az elkobzott vagyont nem egyszer nevetséges vagy másként is kivitelezhető célokra használták fek (például híres, jól menő éttermekből éttermekből lettek közkonyhák vagy épp iskolák, árvaházak, pszichiátriák költöztek kastélyokba, csak hogy ne a nemeseké legyen és ne üresen álljon. Ezek másként is kivitelezhetőek lettek volna, de egyszerűbb volt elvenni attól, akinek volt).

Azzal, hogy a gazdagabb réteget elüldözték, teljesen kivéreztették a gazdaságot. Nem maradtak befektetők, akik fellendíthettek volna egyes iparágakat, ezáltal minden téren kiszolgáltatottá váltunk.

Ezt egyetlen alkalom lett volna helyre hozni, 1989-ben a rendszerváltoztatáskor. Ha valós rendszerváltás lett volna, hatályon kívül helyeznek közel minden törvényt és alkotmányt '47-től és visszaszolgáltatják az örökösöknek a jussukat. Ez esetben is évek, évtizedek kellettek volna a fellendüléshez, hiszen hiába kapja vissza a "palotát" vagy "kastélyt" az örökös (vagy örökösök, mert nem sok gazdag ember/nemes élte meg az üldözést és a szocializmus végét is), ha valójában egy omladozó romhalmazt kap vissza minden további kárpótlás és anyagi jóvátétel nélkül. Hiába kapja vissza az üres földet, szántót, legelőt, ha az elvesztett vagyontárgyakat, műveléséhez szükséges eszközökez, állatokat és az elvett pénzt nem adják mellé, emiatt nincs kinek dolgoznia és el kell adnia. Nagyon sokan így is tönkre mentek volna, de közben mások, akik szállókat, iskolákat, gyárakat kaptak volna vissza, néhány év vagy maximum évtized alatt kialakították volna az új "arisztokráciát*" és új gazdag réteg jött volna létre.

Márpedig ha van befektető, fejlődik a magyar ipar (minden szektor), kialakulnak magyar nagyvállalatok és ez hozza magával a nekik beszállító és tőlük rendelő kis- és közép vállalkozások felemelkedését.

A kárpótlási jegy rendszernek és a szabadrablásnak hála, illetve hogy a mai napig (jobb és baloldalon egyaránt) kommunisták ülnek a parlamentben nem lesz vissza állítva a "jogos örökség" rendszere. Sőt, még csak a tolvaj szabadrablók, az országot szenvedtető szocialisták és a hazaáruló rendszerváltoztatók se lesznek elszámoltatva, hiszen jó részt ők hozzák a mai napig a törvényeket.

Helyre lehet valaha hozni a szocializmus által generált károkat?



*Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kérdés nem a nemesi címekről szól. Lényegtelen, hogy bárónak, grófnak vagy minden cím nélkül "polgárnak" hívják az illetőt, a vagyonán van a hangsúly.



2020. nov. 25. 02:15
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
31%
A mai napig azt nyögjük, meg a hozadékait (az egész baloldalt).
2020. nov. 25. 02:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

A kommunisták elvették a nemesek földjeit, címeit, címereit, még a nevüket is módosítaniuk kellett. Az én őseim is nemesek voltak, kisnemesek, akikkel ezeket tették. Lefosztoták őket. A kárpótlási jegy vicc kategória volt.

Már csak ezek miatt sem vagyok baloldali. De ha valaki ezekkel az érvekkel akar rávenni, hogy a fideszre szavazzak, azt körberöhögöm. A széljobbot sem szeretem, a nemzeti szocialistákat, mert az őseimnek velük is meggyűlt a bajuk, azok sem voltak jobbak. Nemzetünk az elmúlt 200 évben valahogy mindig megtalálta a legrosszabb választási lehetőséget. Ez a mai napig így van. Nem, nem a vagyonon van a hangsúly. Hozzávághatsz egy bugrishoz milliárdokat, attól még bugris marad. Most már arisztokráciáról még beszélni is vicc, egy demokráciában, de még egy autokráciában is.

2020. nov. 25. 05:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 Deák Dominik 2020 ***** válasza:
66%
Magyarországon nagytőkés réteg nem volt a kommunizmus előtt sem. Mészáros Lőrincek voltak akkor is.
2020. nov. 25. 06:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
74%

Újjáépítés és államosítás

A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került: 1945 májusában az ipari termelés a háború előtti szint kevesebb, mint harmadára csökkent, a hivatalos élelmiszer fejadag az éhezést jelentette annak, aki kénytelen volt ezzel beérni. A pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során.


Saját erőforrásokra támaszkodva (árufelhalmozás, a jóvátételi szállítások átütemezése, bérek csökkentése), illetve a Nemzeti Bank amerikaiaktól visszakapott aranykészletét felhasználva 1946. augusztus elsején bevezették az új pénzt, a forintot. A gazdasági stabilizáció legfontosabb lépéseként sikeresen megfékezték az inflációt.


Ezt követhette az ország újjáépítése, melynek köszönhetően az infrastruktúrát felújították és elkezdődhetett a termelés is.


1946-ban államosították a szénbányákat és a fontosabb nagyüzemeket. 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Végül az előre megszabott arány eltolódott az ipar javára. Ezzel a gazdaság szerkezetében mélyreható változás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett, míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak.


A párizsi békeszerződések

Searchtool right.svg Bővebben: Párizsi békeszerződések

Az 1947. február 10-én aláírt párizsi béke visszaállította a trianoni határokat, valamint engedélyezte a szovjet csapatok Magyarországon való ideiglenes tartózkodását. Gazdasági vonatkozásban előírta, hogy 300 millió USA dollár értékű jóvátételt kell kifizetnie az országnak.


Rákosi-rendszer idején

Rákosiék a gazdasági szerkezet átalakítása során is a szovjet modellt másolták: a legfontosabb célnak a gyors iparosítást, főleg a nehézipar fejlesztését, illetve a mezőgazdaság kollektivizálását tartották.


Az iparfejlesztés követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg. A célokat a lehető leggyorsabban akarták teljesíteni, ezért a nemzeti jövedelem kirívóan magas hányadát fordították nehézipari beruházásokra. Ennek következtében az ipari termelés 1953-ra, az 1938-as háromszorosára növekedett, az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. 1951-ben átmenetileg újra be kellett vezetni a jegyrendszert.


A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a téeszek szervezése azonban lassan haladt: a parasztság ellenállt, ragaszkodott földjéhez és önállóságához. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt – több százezren viszont végleg felhagytak a gazdálkodással, s a nehéziparban vagy a nagy beruházások építkezésein segéd- vagy betanított munkásként dolgoztak. A mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a világháború előttit; Magyarország a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült.[forrás?]


A Kádár-rendszer idején

A mezőgazdaság átszervezésekor határozottan végrehajtották a téeszesítést, de magántulajdonban hagyták a háztáji földeket, ahol a parasztság önmaga számára és piacra is tudott termelni. Ez a politika annyira sikeresnek bizonyult, hogy a háztájinak hamarosan kulcsszerepe lett az élelmiszerellátásban.


Az új gazdasági mechanizmus

Az 1960-as évek közepén kiderült, hogy az iparosítás addigi, csak a mennyiség fokozására törekvő modellje kezdi kimeríteni lehetőségeit, s olyan fejlődésre van szükség, amely a minőséget, a hatékonyságot és az eladhatóságot helyezi előtérbe. Ekkoriban több más szocialista országban, így a Szovjetunióban is sokat beszéltek a gazdasági változtatások szükségességéről, ezért a magyarországi vezetés – többéves előkészítés és vita után – 1966-ban nyilvánosságra hozta döntését, miszerint 1968. január elsejétől érvénybe lép az új gazdasági mechanizmus.


Különösen sikeresnek bizonyult a reform a mezőgazdaságban. A téeszek és állami gazdaságok nagyüzemeit jól kiegészítették a korlátozások jó részétől megszabadított, a munkaigényes tevékenységeket végző háztáji- és kisegítő gazdaságok. 1970-es években a magyar mezőgazdaság megközelítette, bizonyos területeken el is érte a világszínvonalat.


A gazdaság fejlesztésére a reformoknál könnyebb útnak bizonyult a hitelfelvétel a nemzetközi pénzpiacon. A hetvenes években különösen kedvező feltételekkel vett fel az ország hiteleket, így Magyarország külföldi adóssága a tízszeresére nőtt. Hamarosan azonban kiderült: hosszú távon a hitelek és a kamatok törlesztése túlságosan megterheli a költségvetést.


A hetvenes években, az olajárrobbanás idején a magyarországi politikusok azt hangoztatták, hogy „a világgazdaság kedvezőtlen hatásai nem gyűrűznek be hozzánk”. Az évtized végére azonban kiderült, hogy a bizakodásnak nincs alapja. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta olcsó olajjal ellátni a magyar gazdaságot, a világpiaci árakon vett olaj pedig súlyos gazdasági terhet jelentett. Nem azonnal, de a gazdaság minden ágában éreztette hatását.


1981-ben – a fenyegető pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében – Kádár még olyan, a szovjetek neheztelését kiváltó lépésekre is vállalkozott, mint Magyarország beléptetése a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Az átmeneti javulást azonban csak olyan átfogó reformokkal lehetett volna tartóssá tenni, amelyek a rendszer legfontosabb vívmányait, vagyis a viszonylagos magas életszínvonalat és a teljes foglalkoztatottságot negatívan érintették volna. Mivel ezt a politikai vezetés megengedhetetlennek tartotta, a nyolcvanas évek derekán ismét válságos helyzetbe került a magyar gazdaság.


A rendszer válsága

Az 1980-as évek második felében az ország egyre súlyosodó politikai, társadalmi és gazdasági válságot élt át. A gazdaságban az állami tulajdonban levő vállalatok túlsúlya csökkent - a holding jellegű széttagolások ellenére, mint például a MEDICOR-nál. A kisvállalkozások szerepe az állami korlátozások (pl. vállalati különadó) ellenére növekedett. Az állami tulajdon túlsúlya és a Kádár-rendszer gazdaságpolitikájának alapkövét jelentő teljes foglalkoztatottság nem volt fenntartható. A gazdasági jogalkotás és az 1989-es alkotmányreform elősegítette a piacgazdaságra való áttérés megkezdését.

2020. nov. 25. 07:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
61%
Miért kellene a kevés jóról is lemondani, amit hozott?
2020. nov. 25. 07:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
Igen, de amíg nincs rendszerváltás, addig hiába reménykedünk bármiben is.
2020. nov. 25. 08:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
80%

Amúgy az egész nevetséges, nem azért fog kialakulni magyar nagyvállalat, mert a nemesség visszakapja a vagyonát. Nélkülük is van Videotan, Gattyán Group, MPF Holding, Bonafarm, Gránit-Pólus csoport, Jász-Plasztik.


Azért a szocializmus kinevelt rengeteg olyan embert, akik megállják a helyüket a kapitalista világba és sikeres üzlet vagy szakemberek, lásd Németh Miklóst, Csányi Sándor, Demján Sándor, ezen kívül vannak olyanok, akik a mai világban lettek sikeresek, mint Gattyán György, Bojár Gábor, Árvai Péter, Somlai-Fischer Ádám.

2020. nov. 25. 08:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 progizo ***** válasza:
38%

#7.: "Nélkülük is van Videotan, Gattyán Group, MPF Holding, Bonafarm, Gránit-Pólus csoport, Jász-Plasztik."


VideotOn van még, igen - úgy, ahogy: lehet még kapni pl. Videoton TV-t az üzletekben?

A többi itt felsorolt vállalatról meg alig hallani valamit; ilyen néven, hogy "MPF Holding" azt sem tudni, hogy magyar-e meg hogy mivel foglakozik.

Igen, a szocializmus idején is voltak nagyvállalataink, csak éppen a KGST egyszerre volt áldás és átok, és úgy látszik, inkább utóbbi. Nameg főleg az elvtársak odafenn, akik megakadályozták a fejlesztéseket meg a haszon visszaforgatását.

A rendszerváltás után meg olyanok kezébe került pl. a Videoton is, mint ez a Széles Gábor, akinek fontosabb a haszon a zsebbe, mint az eredeti profil megtartása, fejlesztése. Mohó, haszonleső alakok kezébe kerültek ezek a cégek, vagy éppen külföldiekébe, akik felszámolták, hogy ne legyen konkurenciájuk.

És sajnos ebben minden kormányunk bűnös Antalléktól kezdve egészen a mostaniig. Egyik sem védte meg állami kézbe vétellel vagy védővámokkal őket.

2020. nov. 25. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:

Természetesen igaza van a válaszadóknak, azok, akik ma nemesi leszármazottak többnyire a nyomába sem érnek a 80-100 évvel ezelőtt élt nemeseknek. Nem több diplomás, világot látott, 3-5-7 nyelven beszélő művelt emberekről van szó, hanem egyszerű, sok esetben még pont hogy tanulatlan vagy jobb esetben hétköznapi szakmával rendelkező (hiszen nem engedték őket eleinte gimnáziumba se, később pedig csak elvétve engedték őket főiskolára, egyetemre) átlag emberek. A nemesség és az arisztokrácia ha úgy tetszik nem csak kifejezés, hanem életforma volt, ami a második világháborút követően eltűnt. És igaza van a kettesnek: "Hozzávághatsz egy bugrishoz milliárdokat, attól még bugris marad."


Külön szeretnék reflektálni a 7-es válaszoló kijelentésére: "nem azért fog kialakulni magyar nagyvállalat, mert a nemesség visszakapja a vagyonát". Teljes mértékben igaza van.

Ugyanakkor ha nincs nagytőkés réteg, sokkal kisebb az esélye a kialakulásnak. Gyakorlatilag 3 lehetőség van: nagyon jó, egyedi ötlet, ami valamilyen újítást hoz vagy innovációhoz köthető és amit sikerre tudnak vinni. Ilyenek a start-up és tech cégek, hogy bővítsük a példáid sorát például Balogh Péter vagy Fehér Gyula. A második, hogy valaki nagyon kitartó és a semmiből (vagy épp örökségből) képes milliárdos üzletet építeni. Azt hiszem példa lehet rá a Szentkirályi tulajdonosa, Balogh Levente. Ugyanakkor sajnálatos módon a harmadik a legelterjedtebb: amikor az uram-bátyám mutyi rendszer érvényesül és "nagytőkések kiépítése" címszóval rokonok, barátok, közeli ismerősök lesznek a semmiből milliárdosok. Erre 2 példa volt, a rendszerváltoztatást követő privatizáció, amely során korábbi párttagok, KISZ titkárok, az átlagtól kicsivel több pénzzel rendelkező vállalkozók, de főként a megfelelő személyek közelében ülők vásárolhattak fel fillérekért bármit. És másodjára gyakorlatilag az elmúlt 10 évben, mikor is szintén a kormányhoz közelálló emberek nyernek el minden tendert és falusi kisvállalkozóból néhány év alatt lesz az ország leggazdagabb embere, vagy épp a miniszterelnök vejéből ingatlanmágnás, hotel lánc tulajdonos befektető lesz, csak hogy két nyilvánvaló példát emeljek ki.

2020. nov. 25. 09:43
 10/11 anonim ***** válasza:
100%

"VideotOn van még, igen - úgy, ahogy: lehet még kapni pl. Videoton TV-t az üzletekben?"


Nem és akkor mi van? 190 milliárd forintos éves árbevétel szerinted a semmiből termelődik?

Nokia mobiltelefont sem nagyon látsz az embereknél attól még is az elmúlt negyedévbe több, mint 5 milliárd(kb 1 800 milliárd forintos) eurós árbevételt ért el.

2020. nov. 25. 10:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!