Kialakulóban a kétpárt rendszer Magyarországon?

┌ „Volner János (eleinte a Jobbik, később a Mi Hazánk, mostanra pedig a Volner Párt képviselője)”

Volner János nem volt a Mi Hazánk (országgyűlési) képviselője, és most sem a Volner Párt képviselője.

2010. május 14-től 2018. október 5-ig, megszakítás nélkül, a Jobbik képviselője volt; 2018. október 6-tól – jelenleg is – független képviselő: [link] ┘

┌ „Jelenleg 27 választókerületben kell jelöltet állítani az országos listához, ezt emelték volna 50-re. Volner javaslata egy még nagyobb emelés, 71 fő, 14 megyében és Budapesten.

Ez elvezethet a magyar kétpárt rendszerhez?”

Kevered a pártegyesülést és a választási pártszövetséget.

És 2014-ben nem azért alakult ötpárti választási szövetség, 2018-ban nem azért voltak visszalépések a minél kevesebb szavazható ellenzéki egyéni képviselőjelöltek érdekében, mert 71, vagy akárcsak 50 egyéni jelölt volt szükséges az országos listaállításhoz. Azért, mert így remélték legyőzni a FIDESZ-KDNP egyéni jelöltjét.

Pártlista állítási lehetőségtől függetlenül fontosak az egyéni országgyűlési választási kerületek, hiszen a képviselők 53,26%-át az ott megválasztottak adják. Sőt, a második hely megszerzése is fontos, a maradékszavazatok országos listás szavazatokhoz való hozzászámítása miatt.

2014-ben 6 olyan párt, illetve pártszövetség volt, amelyik több mint 70 egyéni jelöltet tudott állítani; még két alig működő párt is csaknem elérte: az SMS 67, a Haza Nem Eladó 66 elfogadott egyéni jelöltet indított.

2018-ban 4 olyan párt, illetve pártszövetség volt, amelyik több mint 70 egyéni jelöltet indított; lehetett volna több is, ha nem lettek volna taktikai visszalépések.

Nem gondolom, hogy másfél év múlva a DK, vagy a MOMENTUM ne tudna önállóan jóval több, mint 71 egyéni jelöltet állítani, az elvárt területi megosztásban. Nem emiatt tárgyalnak már az önkormányzati választások óta a megegyezéses jelöltállításról, és nem csak ők. Csak hát, majd lesz is, meg nem is; mindegyikük úgy képzeli az együttműködést, hogy ő lesz a meghatározó, a több képviselőt jelölő. És a szövetségről tárgyaló többi párt is előnyt szeretne a külön induláshoz képest, másképp miért lenne érdekük a csatlakozás? Ez az, ami nem megy.

Hozzászámítva, hogy a választók nem feltétlen Márki-Zay, vagy különböző politológusok által megálmodott taktikai szavazás szerint szavaznak. Például, a mi választókerületünkben az utóbbi választásokon ugyan a FIDESZ-KDNP egyéni jelölje nyert, de kis előnnyel. ’18-ban, mikor sikerült olyan egyéni szavazólappal előállni, ahol a jelentősebb ellenzéki pártok egyikének sem volt jelöltje, az alku miatt csak egy jelentéktelen párt jelentéktelen jelöltjét kínálták, akkora fölénnyel nyert a FIDESZ-KDNP jelöltje, hogy sohasem látott mennyiségű maradékszavazatot is vitt az országos listájukhoz. Úgy, hogy a részvételi arány olyan volt, mint előtte, más években, és az érvénytelen szavazatok száma sem nőtt.

Egyetértek veled, "Jobbikos nem fog a DK-ra szavazni, mint ahogy egy Momentumos se fog az MSZP-re"; és így tovább. ┘

Volner János választási törvényt módosító indítványa ugyan tovább nehezíti az ellenzék dolgát, de lényegében a Fidesz által alakított úton megy tovább, vagyis, hogy a szavazólapon csak két lista legyen, a Fidesz-KDNP-é és az ellenzék közös listája – véli Tóth Zoltán választási szakértő. Bár a választási törvényeket bármeddig módosítani lehet, nem ez a meglepő, hanem az, hogy a választás után a régi országgyűlés 90 napig bármikor összehívható, és – bár arra nincs jogköre, hogy megsemmisítse a választások eredményét – az Alaptörvényen kívül bármilyen más törvényt módosíthat. Az pedig, hogy a választások után a vesztes nem hoz fontos törvényeket, nyugat-európai demokrata érték. A Fidesz eddig sem élt vele, valószínűleg ezután sem fog.

A Fidesz-KDNP kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában támogatta Volner János módosító indítványát, miszerint pártlistát csak az a párt állíthasson, amelyik legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ön szerint lesz ebből törvénymódosítás is?

Jó kérdés! Nézzünk egy-két számot. Összesen 106 egyéni választókerület van, és a Volner féle javaslat szerint 71 egyéniben kell jelöltet állítani. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki oldalon nem lehet két listát állítani. Volner javaslata szerintem még továbbmegy a Fidesz által alakított úton, mert a kormánypártok legutóbbi törvénymódosítása szerint a 106-ból csak 50-ben kellett jelöltet állítani. Ez még szigorúbb szabály, ami azt jelenti, hogy kizárólag egy lista állításának van értelme az ellenzéki oldalon. Akkor pedig szerintem a szavazólapon két lista lesz, a Fidesz-KDNP és az ellenzéki közös lista. A többiek nem férnek fel rá. Azt ugyanis egyetlen más pártról sem tudom elképzelni, hogy 71 választókerületben, ráadásul 14 megyében jelöltet tud állítani. Az ellenzéki összefogáson és a Fideszen kívül nincs ilyen párt.

„jelöltet állítani viszonylag könnyű. Ellenben akkor azok a jelöltek egymástól veszik el a szavazatot és a megosztás a fidesznek kedvez.”

Ez így volt eddig is, emiatt lett 2014-ben ötpárti összefogás, és 2014-ben ezért lettek visszalépések. Ezt a helyzetet nem a tervezett törvénymódosítás teremti.