Az Ellenzéki Összefogás kormányra kerülése esetén bezáratná a Paksi Atomerőművet?

Ezt csak az LMP követeli, de szerintem ez számukra sem fő cél, nem fogják feltételként szabni az új kormánynak.

A bővítési szerződést viszont valószínűleg felmondják, a baloldalon ma már talán csak a Jobbik támogatja a paksi bővítést.

A régi atomerőmű adja az ország fogyasztásának több, mint harmadát és ez a legolcsóbb forrás, körülbelül 14 Ft/kWh áron termel Paks.

Egy új atomerőmű viszont a magas beruházási költségek miatt már inkább 35 Ft/kWh áron termelne az első 2-3 évtizedben.

Az ellenzék, zöldek által preferált megújulós-földgáz kombináció nem biztos, hogy valóban környezetbarátabb alternatíva, mint az atomenergia, de olcsóbb is lehet. Manapság Magyarországon új naperőművek esetén 20 Ft körüli termelői ár, új gázerőművekkel 30 Ft/kWh körüli ár érhető el. Szélerőmévek nálunk nem épülnek, de ezzel is elérhető már 25 Ft/kWh termelői ár.

Drága technológia, nem hoz rezsicsökkentést egy atomerőmű, de mellette szólhat az ellátásbiztonság (több évre elraktározható az erőműben az üzemanyag), a CO2 mentesség (a CO2 kvóta árak emelkedésével javulhat a jövőben az európai atomerőművek versenyképessége), ellene szól a nukleáris hulladékok problémája.

Naperőművek, gázerőművek egyszerűbben, gyorsabban, olcsóbban telepíthetők. Jelenleg a földgáz túlnyomórészt Ukrajnán keresztül érkezik Oroszországból, ami ellátásbiztonság szempontjából problémás, de ez is lehet jó alternatíva, mivel egyre több gázvezeték, LNG állomás épül Európában. Ellátásbiztonság szempontjából az időjárásfüggő naperőművek, szélerőművek a legrosszabbak, de előnyük, hogy környezetbarát, megújuló források. Nincs több ezer évig tárolandó nukleáris hulladék. Ugyan a napelemekkel, szélturbina-lapátokkal is keletkezik veszélyes hulladék, de várhatóan ezek újrahasznosítása néhány évtizeden belül megoldottá válik Európában.

#14

Igen 2032-2037 között lejár a hosszabbított üzemidő. De egyesek pár rebesgetik, hogy esetleg még 10 évvel meg lehetne hosszabbítani, így összesen 60 évig üzemelnének a blokkok. Erre lehet igény, ha elkaszálják az új blokkok építését. Ez az opció jóval olcsóbb lenne, mint a bővítés.

[link]

#16 A baloldal-zöldek már nem akarnak új állami atomerőművet építeni.

Magánbefektetőkre bíznák az erőműépítéseket és ahogy írtam az atomenergiának alternatívája lehet a földgáz, nap, szél.

Paks II. 2500 MW kapacitása kiváltható lenne mondjuk 3000 MW fotovoltaikus + 2500 MW kombinált ciklusú gázerőmű + 1200 MW szélerőmű építésével.

Ez a megújulós, alacsony CO2 kombináció kiépítése körülbelül 2000 milliárd forintnyi beruházást igényelne, szemben Paks II. kb. 5000 milliárd forintos költségével, mely ráadásul az államadósságot növelné. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az atomerőmű tervezett élettartama 60 év, míg egy gázerőmű, naperőmű, szélerőmű tervezett élettartama csak fele ekkora.

Ami árnyalja a zöldek-baloldal politikáját, hogy az valóban nukleáris mentes hosszú távon, olcsóbb is lehet, nem adósítanák el az országot annyira, de a CO2 kibocsátás évi 5 millió tonnával több lenne az atomerőműhöz képest.

#17 Tudom hogy mi az aktuális zöld propaganda, de sajnos az soha nem találkozik a valósággal.

A földgáz fogyóban van. Sokkal jobb a háztartások számára meghagyni azt ami van még belőle hogy fűtésre, főzésre lehessen használni, mert az áramtermelés veszteséget okoz és a fűtésre használt áram ismét. vagyis azt az energiát amit a földgázból ki lehet nyerni részben elveszítenénk az árammá oda-vissza alakítással, ahogy most is. Ezért gazdaságosabb és olcsóbb gázzal fűteni, mint árammal.

Nincsen földgázunk azt venni kell. Miért ne adósítaná el az országot ha az kellene az energiatermelésünkhöz?

A nap és szélenergia még felfutóban van. Sajnos nem gazdaságos és a termelése jóval drágább. Csakis azért működik mert az országok támogatják és kötelezik a szolgáltatókat a felvásárlására. A németek Európa legdrágább áramát veszik meg pont emiatt, mert nagy benne a nap és szélenergia aránya, de még ez is csak azért nem több, mert állami támogatás van rajta. Ha az atomerőművet leállítanánk és vásárolni kellene az áramot meg gázzal, szénnel előállítani, a napenergiát és egyéb megújulókat is használni, akkor kb. háromszoros villanyszámlával lehetne alaphangon számolni.

Én vagyok az utolsó aki atomerőművet szeretne építeni - ismerem az atomenergetikát annyira hogy ne támogassam. De jelenleg nincsen jobb. Mert ismerem a többi energiatermelésnek is a hátterét. Azt hogy milyen a nyersanyagok bányászatának környezetkárosító hatása, milyen az ipari előállításuk szennyezőanyag kibocsátása és energiaigénye, ahogy azt is hogy milyen szemét válik belőlük. Sajnos ma még egy napenergia cella előállítása annyi energiabefektetést igényel amit évek alatt sem termel meg. Ez is olyan mint az elektromos autók. Ott, azon a ponton környezetbarát, amikor egy városi közlekedésben üzemel. Azonban csak azért, mert az áramot hozzá máshol termelték meg, a szennyezés máshol történik. Ezekkel az alternatív energiatermelésekkel is így van. Amit nyerünk rajtuk amikor használjuk, azt nagy részben el is veszítettük amikor elő kellett állítani és amikor a végén gondoskodni kell róla, mint szemétről.

Ez nem azt jelenti hogy nem kell vele foglalkozni. Pont ez kell, ahogy nálunk is nyomják az utóbbi években. Mert attól fejlődik ez az iparág ha van vevője. De most még nem lehet az atomerőműveket kiváltani más energiatermeléssel.

A magánbefektetőkre bízott erőműépítés azt jelentené, hogy multicégek határoznák meg az áram árát. Persze így is lesz, ha a baloldal újra eladja az áramszolgáltatást.

Pont az hiányzik, hogy újra eladják a közműveket, mert "a verseny majd le fogja vinni az árakat" -ismerjük.

#18

Nincs olyan erőforrás, technológia, ami minden szempontból ideális.

A földgázt nem érdemes azért elvetni, mert fogy. Még sokáig folyhat a nagymértékű termelés a világban, manapság néhol inkább túltermelés van, olcsó energiahordozó.

Az urán is fogy, ennek gyorsan nőtt az ára az utóbbi években.

Termelői költségeket írtam korábban, lehet egymáshoz viszonyítani a különböző technológiákat. Németországban is manapság már jóval kevesebbet fizetnek a megújulós erőműveknek, mint tíz éve, mivel olcsóbbá vált a technológia, kisebb állami jogszabályi támogatás is elegendő.