Az LMBTQ-nak vannak valós, komolyan vehett támogatói? Vagy csak üzlet és múló trend az egész?

A szexuális kisebbségeknek hagyni kellene a globalistákat a sunyiba, és provokálás helyett békés párbeszédet kezdeni a társadalommal.

A globalisták csak az ellentéteket szítják.

#3

Kampánycélokra, idehaza, pont hogy a kormány ("keresztény-konzervatív" jobboldal) kezdte el használni az LMBTQ+ embereket (az LMBTQ+ nem egy fogalom hanem emberek).

A kormánypárti agresszív gyűlölet propaganda (ártalmasak a gyerekekre, szétrombolják a családokat, elpusztítják a kultúránkat stb) előtt hány cikket, nyilatkozatot, riportot, plakátot láttál a melegekről a médiában, utcán vagy úgy általában? Évente egyszer volt a pride akkor két napig hallottál erről esetleg elvétve itt-ott de nem volt ennyire napirenden.

Most menny fel egy kormányközeli médiaportálra és csak görgess lefele, a "cikkek" egy jelentős része foglalkozik a melegekkel, transzokkal általában az LMBTQ+ emberekkel és kivétel nélkül mind a kormány jelenlegi propaganda irányát akarja erősíteni.

A kultúrharcot pont, hogy a jobboldal akarja szítani.

A tényleges "kultúrharcba" a kormány kezdett bele, lásd 33-as paragrafus, ez a mostani törvény, a folyamatos gyűlöletkampány, a nemlétező dolgokról kiírt népszavazás. Plusz a szélsőséges csatlósok is aktívan segítik ezt pl. könyvdarálás, szivárvány zászlók letépése stb.

A közelmúlt hazai eseményei előtt is harcoltunk a jogainkért csak épp nem kaptak ezek ekkora nyilvánosságot. Ezek bíróságokon, jogi platformokon zajlottak többnyire, és zajlanak most is csak épp most már kivitték a nyilvánosság elé.

Ha gondolod linkelek neked konkrét jogeseteket is ezzel kapcsolatban.

Példának okáért: a 33-as paragrafus előtt az érintetteken kívül vajon hányan tudtak a transzneműek jogi nem- és névváltoztatásáról? Hányan tudták, hogy ez hogyan volt elérhető, mi volt a menete, milyen jogi nehézségekkel kellett szembenéznünk? Nem hiszem, hogy nagyon nagy lenne ez a szám. (igen a 33-as paragrafus előtt nekünk transzneműeknek megvolt a jogi lehetőségünk megváltoztatni a nevet és a nemet az okmányainkon)

Vagy épp hányan hallottak drag queenekről, nem létező szexuális propagandáról, mielőtt a kormány napirendre nem tűzte a melegek és transzok elleni gyűlöletkeltést?

A #1-es jól fogalmazott: ellenség kép, ami ellen a kormának harcolnia kell, mert a kormánynak mindig kell valami ellen harcolnia, most pont mi vagyunk azok.

Üdv

Niki

#4 szia, szerintem abban igazad van, hogy alapvetően a kormány kezdte az ellenségkép-gyártást. De ne csináljunk már úgy, mintha nem lett volna egyre több szó Magyarországon is a melegekről és transzneműekről. Ennek egy része külföldről beáramló dolog. Míg pl a Jobaratokban Chandler anyja egy vicces figura, az újabb amerikai filmekben és sorozatokban gyakorlatilag “kötelező” elem a meleg karakter és transzneműek is vannak (pl. Shameless-ben), és egyáltalán nem viccesen jelenítik meg őket. Egyre több magyar közéleti szereplő, híresség is coming outolt, de a hétköznapi életben is egyre többen vállalják fel. Ezt személy szerint én részben pozitív fejleménynek gondolom. Az jó dolog, ha valaki önazonosan élhet. Azt is abszurdnak gondolom, hogy ne lehessen a homoszexualitást megjeleníteni, arról beszélni iskolákban.

Viszont ne csináljunk már úgy sem,

mintha nem lennének Nyugaton túlkapások. Pl ha egy gyerek kitalálja, hogy ő nem fiú hanem lány, akkor bizonyos országokban az iskola köteles őt lányként kezelni és a szülőket erről nem is tájékoztathatják. Rengeteget érzékenyítik a gyerekeket. Azt kommunikálják, hogy ha nem érzed jól magad a testedben, akkor lehet, hogy transznemű vagy.

Vannak kis gyerekeim és abszolút nem tartom szükségesnek vagy jónak az ovis korosztály érzékenyítését. Pl nálunk az utcában van egy meleg pár. Együtt szoktak sétáltatni a kutyájukat. A kisfiam kérdése: “meg lehet simogatni a kutyát?”. :) Egyébként ez egy törékeny időszak. Most mondjam azt a fiamnak, hogy bár kukid van, de lehet, hogy lány vagy? Szóval nem, nem örülnék neki, ha az oviban ilyenekkel traktálnák. És elítélem a könyvdarálást, de készültek a Meseorszag mindenkié c könyvhöz ovis foglalkozásvázlatok.

Úgyhogy azért annyira nem fekete-fehér a sztori.

a gigacègek nagy okos marketinges ès közgazdász munkatàrsai kidzàmoltàk hogy megèri nekik ezt a szekeret tolni, akkor csak van.

valamièrt a pop kultúràban nem az "àllítsukbmeg brüsszelt" kampàny a nyerő.

#6 Szia!

"“meg lehet simogatni a kutyát?” Ebből hogy jön ebből az hogy "hogy bár kukid van, de lehet, hogy lány vagy?"? Egyáltalán felmerült ez a kérdés közted és a gyerekeid között? Ha őket ez nem érinti nem fog ez felmerülni, legfeljebb hall róla hogy van ilyen is.

"Azt kommunikálják, hogy ha nem érzed jól magad a testedben, akkor lehet, hogy transznemű vagy." Erről légyszíves mutass már konkrét példát. Az érzékenyítés nem arról szól hogy "te is lehet az vagy" vagy "jaj de menő annak lenni" hanem az elfogadásról, hogy léteznek ilyen emberek, és hogy ők is ugyanúgy emberek, nem kell őket bántani, ennyi az egész.

Ennek szükségességére te vagy az élő példa, nem negatív értelemben, kérlek ne vedd annak. Te oda engeded a gyermekeid hogy megsimogassa a kutyát, teljesen mindegy hogy egy hetero vagy épp meleg pár sétáltatja, mert tudod hogy ők is teljesen normálisak és semmilyen ártalommal nincsenek a gyerekeidre, de nagyon sokan (pl. az előtted szóló fajelmélet hangoztató) már nem és akár gyalázkodó, uszító dolgokat is mondana a gyerekének a párról csak mert azonos neműek. Nagyon sokan tabuként kezelik ezt a témakört a gyerekeik előtt és akár a téma elől is kitérnek ha a gyerek rákérdezne.

"de készültek a Meseorszag mindenkié c könyvhöz ovis foglalkozásvázlatok." És szerinted egy óvónő nem tudja megítélni, hogy most azt használja-e vagy ne, vagy hogy milyen formában? Esetleg hogy egyáltalán olvasson-e belőle? Ennyi erővel a Csipkerózsikát vagy a Hófehérkét se olvassák a gyerekeknek mivel abban (a végén) konkrétan a hazai Btk. által is büntetendő cselekmény van leírva, (nemi erőszak) eszméletlen/öntudatlan nővel végez intim cselekményt a királyfi, ráadásul happyend a vége, ezáltal népszerűsíti a szexuális bűncselekményeket.

A nyugati túlkapásokról, légyszíves mutass konkrét példát, ha lehet ne csak hazai "forrást" linkelj hanem az adott ország médiájából is.

Az hogy idehaza is egyre többen merik ezt felvállalni az azért van mert egyre elfogadóbb a társadalom, nem azért látsz több meleg vagy transznemű embert mert a "lobbi" meg az érzékenyítés azzá tette őket, hanem mert biztonságosabbnak érzik a környezetet ahhoz hogy ezt vállalják is. Ezzel, te magad mondtad, hogy egyet értesz és részben pozitívnak tarod. Szerinted az elfogadóbb környezet "kialakulásához" nem volt köze annak hogy melegek és transzok jelennek meg a filmekben, médiában, és őket nem csak negatív, elítélendő dolognak tüntetik fel, hanem normál élethelyzetben? Pl.olyan helyzetekben amik mindenkit (meleget, heterot egyaránt) érintenek, pl.: párkapcsolati gondok, karrier gondok, a magánélet nehézségei és örömei.

Üdv

Niki

#8

>>"“meg lehet simogatni a kutyát?” Ebből hogy jön ebből az hogy "hogy bár kukid van, de lehet, hogy lány vagy?"? Egyáltalán felmerült ez a kérdés közted és a gyerekeid között? Ha őket ez nem érinti nem fog ez felmerülni, legfeljebb hall róla hogy van ilyen is.<<

Ez két különböző dolog. Az egyik a

melegekre vonatkozik, hogy nem

merül fel benne h a két bácsi egy pár, mert ezek a dolgok még nem érdeklik. Ezért nem gondolom, hogy erről beszélnünk kéne.

A másik meg, hogy igen, beszélünk a testünkről, ez elkerülhetetlen. A gyereket ugye először pelenkázzuk, aztán bilire/vécére szoktatjuk. Fiugyerek ugye egy idő után állva pisil. Ugyanígy, fürdetni is kell egy gyereket, idővel meg kell tanítani az önálló tisztálkodásra, így arra, hogy a nemi szerveket hogyan tartjuk tisztán. Nyilván idővel az is feltűnik a gyereknek, hogy pl Anyának vagy a kishuginak nincs kukija, Apának meg van és megtanulja h akinek nincs az lány, akinek van, az fiú. Ezek tök hétköznapi dolgok, része a gyereknevelésnek. És igen, vannak ilyen mesekönyvek külföldön, amik arról szólnak, hogy lehetsz lány attól h fiú testben élsz. Pl. My shadow is pink. Na, ilyesmit nem szeretnék a gyerekemnek olvasni vagy h más olvasson neki ilyet. A nagyobbik gyerekem 5 éves, és ez a

kor arról szól h a gyerek kapaszkodókat keres. Csomó dologtól fél, rengeteg kérdése van, legyen már legalább pár biztos dolog az életében. Ha más akar ilyen könyvet olvasni a gyerekének, vagy erről beszélgetni, akkor tegye, de oviban és alsóban ez ne legyen része az oktatásnak.

És itt van egy kanadai cikk:

[link]

Szerintem elég tárgyilagos, és reális felvetések vannak benne. Szerintem ha egy osztályban 3-4 lány egyszerre jön rá, hogy ő valójában fiú, akkor lehet h valami probléma van. És egyébként hasonlókat hallok külföldön élő ismerősöktől, hogy ezek valós problémák.

Abban egyetértek, amit írsz a biztonságosabb környezetről, hogy többen merik felvállalni a másságukat, de igenis a gyerekek nagyban befolyásolhatóak és azt nem szeretném, hogy a gyerekeim egy olyan irányba menjenek el emiatt, amit később megbánnak. Vannak igenis olyanok, akik megbánták az átalakulást, mert nem olyan testet “kaptak”, amit szerettek volna. Egy amerikai cikket olvastam erről azt hiszem, egy konkrét személyről, és ő pl azt mondta, hogy a műtétet megelőző pszichológiai teszt kb semmi nem volt, mindenkinek rányomták a pecsétet és mehetett műtétre…többnyire 18 körüli fiatalok.

És ami miatt még veszélyesnek tartom ezt…én egy hetero nő vagyok, de kislánynak “fiús” dolgokat szerettem csinálni. Foci, fára mászás stb. Nagyon nem lett volna jó, ha akkor azt hallom h lehet h fiú vagyok.

Előző vagyok.

Itt egy idézet a linkelt cikkből:

“It was kind of presented (at school) that if you are uncomfortable with your body you can be transgender,” said the mother, who is also a social worker and counsels troubled youth. “Lightbulbs went on, with multiple children in this class.”

Szóval ez az, ami számomra azért ijesztő. És mondhatod, hogy elszigetelt eset, csak ne az én gyerekeim szívják meg.

Ugyanígy, tagja vagyok a facebookon egy nemzetközi szülőcsoportnak, angol nyelven lehet kötetlenül társalogni elsősorban gyereknevelési kérdésekről. Bizony az angolszász és nyugat-európai szülők között rengeteg olyan pro LGBTQ kommentelő van, akik

szerintem bőven átestek már annak a bizonyos lónak a túloldalára, és mindehhez rendkívül agresszívek is. Pl egy ovis korú gyerek teljes mértékben képes dönteni arról, hogy fiú-e vagy lány, és az a szülő, aki

meg merészeli ezt kérdőjelezni (olyan értelemben, hogy szeretne mondjuk szakvéleményt kérni, mielőtt ilyen fontos kérdésben végleges döntést hoznak), az egy alávaló bigott barom stb.