A tanárok, eü dolgozók megérdemelnék a béremelést?

A problémát lényegesen összetettebbnek vélem, mint amennyire egyszerűen vetetted fel. Az egész társadalmat hibáztatom abban, ameddig eljuthattunk mára a témakörben. Hiba, hogy emberekkel, jövő., ill. jövőkép, erkölcsi értékrend formálással foglalkozhatnak olyan emberek, akik pszichésen vagy/és morálisan alkalmatlanok arra, hogy emberekkel foglalkozzanak hivatásszerűen. Valahogy még is tömegével van jelen az oktatásban, hogy személyes bosszúra épülő szemlélet jelenhet meg a katedrán, ill. tanári irodában. Az unokámat is tanította olyan "ember" általános iskolában, akiről évek távlatában sikerült csak kideríteni, hogy ténylegesen alkalmatlan pszichésen arra, hogy gyerekeket oktasson. Amikor egy gyerek más bármire képes és sírva kéri az anyját, hogy azon a napon ne kelljen iskolába mennie, amikor a "cunci néni" tart neki órát - és a szülők részéről is tömegesen érkeznek jelzések, panaszok, - akkor azért nem kellene éveket ülnie egy tanári testületnek vagy felügyeletnek azon, hogy "mennyi az annyi", mert amíg jóízűen csámcsognak, emberek mennek tönkre mentálisan! És sok ilyen ember van "lebetonozva" sajnos az oktatásban! Az egészségügy több, mint húzós témakör! Ott a szemléleteken kellene sokat változtatni. Meg kellene értenie mind a betegeknek, mind a hozzátartozóknak, hogy az emberi élet nem örök! Sokan élnek abban a tévképzetben, hogy ha "pénzt dobok a perselybe, akkor vettem a papának vele még 10 nap életet"! Nem, ez - sajnos - nem ilyen egyszerű, viszont szerencsére ma már büntetik is! Az emberek szoktatták rá a buta gondolkodásuk mentén az egészségügyi dolgozókat arra, hogy természetesnek vehessék, járandóságként kezeljék a paraszolvenciát! A mindenkori állam megtette azt, hogy támogatta ezt az elmaradó illetményemelésekkel, emberhez méltó fizetési, juttatási rendszer kialakítások elhanyagolásával, - természetessé formálta az egészségügyi dolgozók igényét a paraszolvenciára! Azt most nem húzom elő a fiókból, hogy az ígéretek árnyékának sötét zugaiban hamar eltűntek beígért fejlesztések, - fényévekkel vagyunk lemaradva az egészségügyi felszerelések tekintetében, az emberibb megoldások alkalmazásának területén. Pl. itt a mai napig "komplett porszívókat" tuszkolnak le az emberek fejébe, ha gyomor panaszai vannak, - érdekes módon a 30 évvel ezelőtti (!) Németországban elégséges volt egy "lufit" megfújni ahhoz, hogy ugyanazt ki lehessen deríteni. Magyarországon 10 napot hemperegsz egy gyomorfekéllyel valamelyik "halálgyárban", - míg a németeknél a kezébe nyomtak a betegnek 10 darab kapszulát (instrukciókkal) és kigyógyult munka mellett a betegségből. Magyarországon a sebész automatikusan nyúl a láncfűrészért, ha nincs kedve "molyolni", odakint pedig körbe járják a problémát és veszik a fáradtságot, hogy megkeressék a legemberségesebb megoldásokat a legkorszerűbb eszközparkkal. Magyarországon három kórterem jut egyetlen nővérre, - ezt nem tudom, de úgy gondolom, hogy ott ilyen elő nem fordulhat! És igen, bele lehet fásulni abba, hogy mindenki csak a saját baját fújja, miközben mindenki úgy tekint egy nővérre, mint egy fáradhatatlan biorobotra! Az ember addig képes dolgozni, ameddig az egészsége engedi, - alapnak kellene, hogy legyen az egészségügybe észszerűen beruházás, mert az egészséges ember dolgozik. Aki dolgozik, annak többnyire van legalább egy havi szintű, rendszeres bevétele, amelyből adózik, ill. járulékokat fizet, - ha fizet! Ezen is kellene javítani, - nem folyamatosan azok körét bővíteni, akik valamiért kivételek, megtehetnek olyan dolgokat, amelyeket ha én tennék meg, két héten belül "mehetnék a máglyára"! Nem kell elengedni az elesettek kezét, de alaposabban meg kellene fontolnia a TB-nek, hogy kik azok, akik valóban elesettek és milyen mértékű támogatásra van szüksége ezeknek a ténylegesen elesetteknek! Igazságtalannak vélem azt az eljárást is, hogy hiába dolgozza végig valaki tisztességgel az egészségben eltöltött éveit, ill. fizet be minden közterhet rendesen, időben, sokszor rosszabbul jár, mint azok, akik végi lébucolták "minden mindegy" alapon az életüket! Ez egy olyan jelenség, amely - nem alaptalanul, - rombolja a közteher viselési morált! -Minek fizessek bármiért is, ha rátelepedhetek mások befizetéseire?! A vállalkozók körében eléggé komoly, kiterjedt vizsgálatokat végeztetnék sok esetben, - mint arra jogosult hatóság. Ugye a (munkaerő) bejelentések, járulékok fizetése és az áfák körül a legtöbb esetben gennyesek a sebek...

Rendet kellene tenni az emberek fejében, mert jelenleg nagyon nincs rend sok ember fejében! A legborzasztóbb az ebben az egészben, hogy igen sok esetben maga a mindenkori állam az, amelyik a negatív példákat mutatja! Mit vár egy ilyen állam a köznapi emberektől?

A válaszom:

Szükséges lenne az illetmények emelése mind a kettő csoportnak, de fenntartásokkal!

Mind van a családban, baráti körben, úgyhogy van némi rálátásom...

Orvosok: párom orvos, fiatal kora ellenére elég jól keres. (Nettó 360) Szerintem az ő bérük magyar átlagban jó. Nyilván ezért 6 évet tanult az egyetemen.

Ápolók: unokatestvérem segédápolóként nettó 180-at kap, de ehhez csak 8 általános kell, egy szakképzett, vagy diplomás ápoló nyilván ennél jóval többet keres.

Tanárok: minősíthetetlen a bérük, egy nagyon jó barátnőmnek a gyerekkori álma volt a tanári pálya. 6 éves a tanárképzésük és most kezdőként 145 ezer forintot kap mesterdiploma birtokában. Én győzködöm, hogy hagyja ott ezt a pályát, mert a dupláját kapná meg lassan bárhol a versenyszférában.

Hiába töröltetted ki a válaszomat, akkor sem támogatom a béremelésüket, mert ma, itt, nem sokra tartom őket. Egy esetben támogatnám, ha teljesítmény alapon differenciálva lenne. A tanulók eredményei és a betegek megelégedettsége, gyógyulása alapján. Nem kapna mindegyik egyformán. Nekem meggyőződésem, hogy azért engednek meg sok mindent maguknak, mert igazából mérve nincsenek, akárki, akárhány megbukik, meghal, nincs következmény, fizetés akkor is jön, ugyanúgy.

Akinek nem tetszik, mert érintett, az töröltesse ezt is.

"Azért ne a tanárokat hibáztasd, mert 8. osztály után egy késdobáló, legalja szakmunkásba kerültél, mert olyan jó képességeid voltak!"

Ez ugye a törölt válasznak szólt és nem nekem? Én vagyok a nyolcas és a kilences komment írója.

Az orvosok nem, az áplónők igen, a tanárok nem.

Az orvosok óriási béremelést kaptak cserébe azért, hogy keltsék a pánikot covid ügyben. megvették őket kilóra. Az ápolónőknek valóban alacsony a bére és sokat dolgoznak, ők megérdemelnék. A tanárnak meg csak az megy el, aki rendes munkára alkalmatlan, ezért inkább tanítja azt, mert csinálni nem tudja. Nem kell sokat dolgozniuk, ez a bér reális nekik.

Én pályaelhagyó tanár vagyok, és van két iskolás gyerekem, szóval látom mindkét oldalt.

Amikor tanítottam, én figyeltem minden egyes gyerekre, nem kivételeztem, szépen beszéltem velük. Ezt cserébe nem mindegyik diáktól kaptam meg! Persze annyira nem húztam fel magam rajta, hiszen gyerekek. De amikor bejöttek a szülők, és ők is minősíthetetlen útszéli stílusban osztották az észt! Nem csak nekem, hanem a kollégáimnak is.

Amikor a szülő a parkolóban megrongálja az autómat, mert a kolléganőm szerinte olyan érdemjegyet adott a gyerekének, ami nem volt jogos, akkor most erre mit mondjak?

Az sem igaz, hogy nem dolgoznak sokat. Egy általános iskolában tanító tanár bent van az iskolában minimum 6 órát, ha nem 8-at, ott helyettesítések vannak, folyosóügyelet, aztán otthon készül a másnapi óráira stb. Egy alsós mindig készül, mert ott olyan órák vannak, már ha jó a tanítónő, amelyekre a tanítónő rajzolgat, meg vagdos anyagot a gyerekeknek. Középiskolában már órában nem dolgoznak annyit a tanárok, de azért oda olyan tudás is kell, ami nincs meg minden gyári munkásnak. Szóval én ilyen fizetésért, és ilyen erkölcsi megítélés mellett, ami ebben az országban megy, inkább otthagytam a pályát, pedig szerettem csinálni.

Kétszer annyi fizetésért elmentem egy multihoz, és igen, bent ülök 8 órát az irodába, és nem, nem fáradok el annyira, mint amikor napi 5-6 órában tanítottam.

Ugyanakkor felháborít, hogy némelyik tanár az iskolában tényleg mit meg nem enged magának. Mondják, hogy a tanár a legrosszabb szülő, hát lehet, mert nekem van összehasonlítási alapom, hogy én mit nyújtottam, amikor tanítottam, és a gyerekeim mit kapnak. Sok tanár valóban felkészületlenül megy be órára, vagy olyan stílusban beszél a gyerekekkel, ami nem elfogadható. Főleg alsóban hatalmas károkat képesek tenni a gyerekek lelkében. Később meg egy-egy kiábrándult tanár értékelésén múlik a gyerekek jövője.

De én nem azt mondom, hogy nem érdemlik meg a fizetésemelést. Én azt mondom, hogyha jó fizetések lennének a pályán, akkor túljelentkezés lenne egy tanári állásra, és nem tanárhiány. Akkor az igazgató is jobban meg tudná válogatni, kit vesz fel, és ha a tanár úgy viselkedik, simán le lehetne váltani. Most gyakorlatilag egy reál szakos tanár, azt csinál az iskolában, amit akar, mert lasszóval fogdossák őket.