Miért van az, hogy a Keleti-nyitás inkább csak a diktatórikus keleti országok felé jelent nyitást?

", a velük való jó kapcsolat hozhat sokat a konyhára. "

Már mint az Orbán család konyhájára, mert őket nem zavarja a mutyizás, csak fizesd ki őket. Pláne még ha egy ingyen etemetet is építesz a komcsiknak, az adófizetők pénzére felvett hitelből.

A demokratikus Japán is benne van, de azt sok szempontból már nyugati országnak tekintik a politikában. Japán felé már a '80-as és főleg a '90-es években nyitott Magyarország, sokat fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. A Yamaha a Csepel-művekkel akart motorkerékpárokat gyártani, de valamiért akkor ezt a magyar vezetés elszabotálta. A rendszerváltás környékén viszont a Suzuki ide települt és lett a cég európai gyártóbázisa. Sok más japán cég is terjeszkedett nálunk, a szoros japán kapcsolatokban nincs újdonság.

Dél-Korea fejlődése, ipari nagyhatalom státusza újabb történet, de most ők is nagyon nyomulnak Magyarországon, például autóipari beszállító cégek.

Kína is nagyon fejlődött az utóbbi 10-20 évben, már nagyobb gazdaság, mint Japán és a technológiai fejlettségben is kezd felzárkózni. Ott az államkapitalista berendezkedés miatt a politikának nagyobb befolyása van a gazdaságra, ezért próbál a kormány az ottani kormánnyal is jó kapcsolatokat ápolni.

Oroszország gazdaság a 2000-es években kezdett magára találni, gyorsan fejlődni, de a 2014-ben kiújult újabb hidegháború óta csak stagnál, megakadt a fejlődés és sok területen elszigetelődött az EU-tól, Nyugattól, ott inkább csak energiaipari együttműködések vannak.

Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek sem igazi liberális demokráciák, de fejlődik a gazdaságuk.