Le tudnátok írni, mit jelentenek ezek röviden?

Kádárista - komcsi aki Kádár János híve, a kommunizmust visszasíró

Marxista - komcsi

Fasiszta - na azé' ezt csak kellene tudnod a történelemből...

Kommunizmus - egy befuccsolt társadalomszerkezeti forma (megint csak azt mondom történelem)

NER - Nemzeti Együttműködés Rendszere, a 2010-es választások után került meghirdetésre, manapság gúnyolódásból akasztják a kormánypárti képviselőkre, vállalkozókra az ellenzékiek

Brexit - GB kilépése az EU-ból a brit és exit szavak összevonása

Fundan - egy tervezett kínai egyetem

A Brexit lényege ott van, a Wikipédia első két mondatában:

"A Brexit (vagy brexit) nemzetközileg elterjedt elnevezés az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból.[1] Két angol szó összevonása: British (magyarul 'brit') + exit ('távozás', 'kijárat')."

Lásd itt: [link]

Kádárista = az idős fidesz szavazók szinonimája

Marxista = Ha kultúrmarxista, tehát genderfluid és támogatja a melegeket, akkor jó. Máskülönben elavult régies eszme.

Fasiszta = A fideszes szinonimája. Vagy ha nem, akkor olyan személy aki nem támogatja a melegeket.

Ez minden földi rossz dolognak a gyökere.

Demokrata = Támogatja a liberalizmust (és legfőképpen a transzvesztitákat)

Kommunizmus + Kommunista = fideszes

Liberalizmus + Liberalista = A jóság szinonimája. Minden földi jó ebből ered.

Szocializmus, bal oldal = Ha nem támogatja a genderelméletet, akkor a fasizmus szinonimája, máskülönben jó.

jobb oldal = Kriptofasiszták és kódolt nácik

NER = a fasizmus feketeövesei

Brexit = a fasiszták (tehát fidesz) titkos programja, mely keretében a falusi angol nyuggereket rábeszélte, hogy lépjenek ki a demokratikus (= melegeket támogató) EU-ból, ezzel a biztos fasisztálódásba taszítva az országot.

Fudan = Kínai fasiszták, a fidesz őket akarta betelepíteni Magyarországra

Miért pontoztatok le?

Itt ennyi fasiszta fideszes lenne?

Nektek nem volt elég a nácizmusból? Nem emlékeztek arra a meggyilkolt 6 millió ártatlan emberre, akit a fidesz elődei mészároltak le?

Na majd ha megnyerjük a választást akkor a ti Orbán führereteket és pártkatonáit is ugyanúgy el fogják számoltatni mint a náci elődeiket Nürnbergben!

Kádárista: aki az 1956-1988 közötti (tágabb értelemben 1990-ig) korszakot tartja ideálisnak. Ebben az időszakban a legtöbb gazdálkodó szerv állami tulajdonban volt, kisiparosok működhettek, legfeljebb 10 alkalmazottig, a '80-as években már sokféle társasági forma működött, igaz, gyerekcipőben. Összességében, a szocializmus egyik formája, méghozzá autoriter formája, szemben a szocializmus demokratikus modelljeivel. Egypártrendszer, döntően állami tulajdonnal. Bár a Kádár-rendszer sem teljesen homogén, hiszen 1968-1974 között működött az Új Gazdasági Mechanizmus, ami lazított a központosításon, a vállalatok nagyobb önállóságára épített. 1968-1977 között 77%-kal nőtt Magyarországon a GDP, ami azóta is az ország gazdaságtörténelmi csúcsa. Rengeteg lakás épült, a program lefújásáig az országban egy fenntartható jóléti állam épült ki. A kádáristák főleg ezt tartják mércének.

Marxista: aki Karl Marx nézeteit vallja. A fent állított valótlanságok ellenére Marx számos állítása ma is alap, például a közszolgáltatások társadalmi tulajdonba vétele és működtetése. Ma is minden jóléti, szociális állam alapja ez, a közszolgáltatások non-profit működtetése. Akkora irodalmat hagyott maga mögött, hogy néhány mondatban szinte lehetetlen összefoglalni, a marxizmus fő célja a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele, majd ezt követően a gazdálkodó szervek termelőeszközei a dolgozók közösségi tulajdonába kerülnek.

Fasiszta: szélsőjobboldali, tekintélyelvű.

Kommunizmus: osztály nélküli társadalom, amelyben minden erőforrás közösségi tulajdonban van. A fent állított valótlanságok ellenére nem "befuccsolt", kommunák mindig is léteztek a történelem során, ma is léteznek, legfeljebb a magyar közvélemény nem tud róluk. A közösségi tulajdonformák, szövetkezetek manapság is roppant hatékonyak (tavaly is könnyebben vészelték át a válságot, mint más tulajdonformák), elsősorban az erőforrások hatékony kihasználása miatt, azok összevonása révén.

Liberalizmus: olyan ideológia, amelynek a központi eleme a szabadság, szabályozatlanság, a szabadpiaci mechanizmusok. Ellentétben áll a baloldali, szociális irányvonalakkal, amelyek a szabadpiaci dogmákkal szemben ha bármilyen piacon torzulások jelentkeznek, közvetlen eszközökkel nyúlnak bele a gazdasági folyamatokba, hogy a társadalmi érdekeket megvédelmezzék, hogy a gazdasági folyamatok társadalmilag minél felelősebb módon működjenek, és minél inkább a társadalom egészének érdekei érvényesüljenek egy szűk pénzügyi "elit" érdekeivel szemben. A liberalizmus azonban ragaszkodik a szabadpiaci dogmákhoz, válságok esetén a szabadpiaci be-nem-avatkozás stratégiája konkrétan alkalmazhatatlan.

Demokrata: aki hisz a népuralomban (demokrácia), az egyeduralommal szemben

Szocializmus: magyarul társadalmizmus. Pierre Leroux 1832-ben a Le Globe nevű francia lapban írt cikket, amelyben először használják ezt a szót, azoknak a folyamatoknak és mechanizmusoknak a jelölésére, amelyek a társadalom egészének az érdekeit érvényesítik, alternatívaként a kor individualista, laissez-faire tendenciáival szemben. Számtalan változata létezett és létezik ma is, demokratikus, autoriter és totalitárius keretek között egyaránt. Demokratikus keretek között (lásd a skandináv modellt) minden idők legmagasabb szintű jólétét képes eredményezni.

Baloldal vs jobboldal: 1789-ben a Nagy Francia Forradalom kezdetén az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben a terem baloldalára helyezkedtek azok a képviselők, akik a forradalmat támogatták, az uralkodói önkényuralom felszámolását, a feudalizmus meghaladását támogatták (progresszívek/haladók), míg a terem jobboldalára azok a képviselők húzódtak, akik fenn akarták tartani a status quo-t (konzervatívok/maradiak). A status quo meghaladására törekvő emberek a baloldaliak, progresszívek, a status quo fenntartására törekvők pedig a jobboldaliak, konzervatívok.

NER: a fidesz ideológiája

Brexit: az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

Fudan: egy sanghaji székhelyű kínai egyetem, az egyik legrangosabb kínai felsőoktatási intézmény, de világszinten is az élvonalban jegyzik.

#6

Ez elég jó, de azért beleírnék pár dolgot kiegészítésképp.

Fasizmus: nagyjából igazak a leírtak, de kicsit azért részletesebben. A fasizmus eredetileg úgy lett meghatározva, hogy mi nem, ami miatt a történelmi definíció alapján nehéz megmondani, hogy mi az. Ebből kifolyólag több különböző jellemzés is létezik a fasizmusra.

A példa kedvéért, a legtöbb esetben pl. fasisztának számít a Trump-kormány, illetve az Orbán-kormány is.

Liberalizmus: ez pontatlan. Mamár nagyon sokféle liberális van, így vannak, akik pl. a szabadpiacot annyira nem támogatják, mivel az sértené az emberek szabadságjogait.

Leeegyszerűsítve, nem támogatják azt se, ha a diktatúrát nem egy állam, hanem a cégek gyakorolják.

Baloldal, jobboldal: Történelmileg helyes, viszont érdemes arra figyelni, hogy az oldalak mostanra azért kicsit változtak és vannak olyan ideológiák, amiket már máshova sorolnak.