Hogyan lehetséges az, hogy Orbán 12 éve harsogja a magyar gazdaság kirobbanó sikerét növekedést, a dolgozók reálbérének iszonyú növekedését, de a nyugdíjasoknak csak az inflációt követő emelést enged, azt is utólagos évközi korrekcióval?

Én leszek az utolsó, aki Orbánt megvédi, de tényleg nem nagyon van többre pénz. Orbán maga mondta, hogy "ne azt figyeljék, amit mondok, azt figyeljék, amit teszek", azaz egyet mond és más a valóság!

Hogy mit harsog a gazdasági sikerről, az propagandaszöveg és kampányszlogen.

De nézd már meg a valós helyzetet, a pénznemünk vásárlóerejét, a reálbéreket, az egy főre jutó GDP-t és a növekedés mértékét, az inflációt, az államadósság mértékét, stb.

Románia szép lassan teljesen felzárkózik hozzánk, Szlovákia már lehagyott (Csehországot, Lengyelországot, Horvátországot, Szlovéniát ne is említsük).

Volt egy hihetetlenül előnyös gazdasági környezet, fölfelé húzott minket is az elmúlt év világgazdasági konjunktúrája - a fidesz meg elérte propagandával, hogy mindent a gazdasági világválság éveihez viszonyítsunk (zelmúltnyócévezéssel, bezzeggyurcsányozással), azaz a szubjektív benyomásunk az legyen, de nagyot haladtunk!

És tényleg haladtunk, csak mindenki más körülöttünk ötször annyit...

Kérdező, a nyugdíj egy járandóság, amit a korábbi befizetései alapján kap a nyugdíjas.

Az államnak - a nyugdíjpénztárnak - nem dolga növelni annak értékét, az a feladata, hogy megtartsa a reálértékét. vagyis hogy az illető a nyugdíjából pont ugyanannyit tudjon vásárolni 20 évvel később is, mint amikor nyugdíjba ment. Ez tulajdonképpen az inflációval való emelését jelenti és nem többet. Ez van a törvényben és korábban is ez volt. Azon lehet vitázni, hogy a nyugdíjnövekedés mértékét milyen infláció alapján határozzák meg, hogy az általános termékkosarat vegyék figyelembe az árak emelkedése kapcsán vagy egy úgynevezett "nyugdíjas kosarat", amiben nincs számítógép meg autóvásárlás, de nagyobb súllyal szerepelnek a gyógyszerek és egészségügyi kiadások pl., de akkor is csak az infláció az emelés alapja.

A nyugdíjakat minden év januárjában az évre várható infláció mértékében köteles a kormány emelni. 2022-re 5%-os inflációt feltételeztek a gazdasági folyamatok alapján, ezért ennyi volt januárban a nyugdíj emelése, így a reálértéke marad amennyi korábban volt. Közben azonban kitört a háború, az energiaárak és üzemanyagárak elszálltak, nagyobb az infláció már most, így a szokásos év végi nyugdíjkorrekciót előre hozták. Nem várják meg az év végét ahogy szokták, hogy kiderüljön valójában mekkora az éves infláció, hanem már most emelnek (júniustól) 3,9%-t még a nyugdíjakon, visszamenőleg. Így a 2022-es nyugdíjemelés 8,9% lesz és ha még ennél is nagyobb lesz az infláció, akkor novemberben is korrigálják majd, ahogy általában szokásosan.

Bajnaiék változtatták meg a törvényt úgy, ahogy most érvényben van és ahogyan fizetik a nyugdíjasoknak. Ezért nem a reálbéremeléshez van kötve a nyugdíjemelés, hanem az inflációhoz ismét, ahogy korábban, az első Orbán kormány előtt volt. Viszont van nyugdíjprémium, ami a gazdaság növekedéséhez van kötve, meg kapnak 1 teljes havi nyugdíjat még pluszban, mert ettől az évtől van 13. havi nyugdíj is teljesen.

Ha elosztod az 1 havi nyugdíjat 12 részre, az kb. 8%-os nyugdíjemelésnek felel meg - az infláció szerinti emelésen felül. Ennek egy részét, 1 hetit már tavaly is megkapták, tehát ha csak ezt az évet nézzük, akkor a nyugdíjak normálisan emelkednek 8,9%-kal meg még a 13. havi miatt +6%-t, és még kapták a nyugdíjprémiumot is. Szerintem ez nem rossz teljesítmény a 2 éves pandémiát és a jelenlegi háborút is tekintve.

Ehhez képest a az átlagbér emelkedését az évre 9-10%-ra teszik csak.

[link]

[link]

Tehát a nyugdíjasok idén tulajdonképpen

Ha nem loptak volna száz milliárdokat lenne pénz mindenre.

Amugy valaki mondja már meg nekem Pesten pl vagy bárhol, hogy lehet megélni a minimálbérből ha egyedül vagy és albérletben élsz?

#5 "Azért az elmúlt 12 évben nem volt minden évben háború és világjárvány. 2020. előtt sem törte magát Orbán, hogy ne szakadjon le a korábban nyugdíjba került nyugdíjasok eletszinvonala. "

Ez nem igaz. Miért kell olyat leírni ami tényszerűen cáfolható?

2010 után évente magasabb volt a nyugdíjemelés mint a valós infláció volt, mert sorra magasabb inflációt vettek figyelembe arra az évre, mint amekkora végül volt. Az első pár év alatt plusz egy havi nyugdíjnak megfelelő nagyságban nőtt a nyugdíjak nagysága.

A 2010-es évi emelésről még az mszp-szdsz kormány döntött, mert áprilisban volt csak a választás.

"2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíj nominálösszege (86 361 Ft) 3,6%-kal emelkedett, de a nyugdíjasokra számított fogyasztóiár-index 4,5%-os emelkedése mellett a nyugdíjak, járadékok reálértéke 0,9%-kal csökkent. ... Az öregségi nyugdíjak reálértéke a 2009. évi megtorpanás után 2010-ben 1%-kal emelkedett. A reálkeresetek ettől nagyobb mértékben (1,9%-kal) nőttek."

[link]

"A rendszerváltás óta az egyetlen nagyarányú nyugdíjcsökkenés a 13. havi nyugdíj 2009–2010. évi megszüntetése, valamint az ún. svájci indexálás helyett az inflációkövető indexálás (a GDP-növekedéshez kötött nyugdíjak) bevezetése volt. Ezek gyorsan a nyugdíjak reálértékének csökkenéséhez vezettek, de csak ideiglenesen. 2011-re már helyreállt az ellátások reálértéke, 2012-ben és 2013-ban pedig (az inflációhoz igazodó nyugdíjemelés során, reálérték szempontjából) 5,7, illetve 1,7 százalékos nyugdíjemelésre is sor került."

[link]

Ami megtévesztő, az az, hogy a bérek igen jelentősen emelkedtek és ehhez képest a nyugdíjak nem emelkedtek azonos mértékben, sőt, kifejezetten elmaradtak.

Pontosan amiatt, mert a nyugdíj már megszerzett járandóság, nem növekszik a reálértéke, szemben a bérekkel, amiket a dolgozók és munkaadók alakítanak évről évre és éppen, hogy a reálérték emelése a cél, hogy ebből fogyasztásra is több jusson ami a gazdaságot mozgatja előre, meg a nyugdíjjárulék is magasabb legyen, ami majd egy magasabb nyugdíjat tud a későbbiekben jelenteni.

[link]