Ha sikerül Horthy kiugrási kísérlete 1944-ben, akkor megtarthatott volna valamit az ország az 1939-41 között visszaszerzett területeiből?

Akkor már nem, legalábbis összefüggő nagyobb blokkokat illetően aligha. Azért lett volna értelme ilyen szempontból is egy sikeres kiugrásnak, mert az ország mégiscsak szimpatikusabb színben tűnt volna fel, és legalább tárgyalópartnernek tekintették volna, ami adott volna némi esélyt kis területeken népszavazás kicsikarására vagy feltűnő aránytalanságok kisebb helyi korrekciójára.

A Szovjetunió azt viszont komolyan megígérte, és a Romániához fűződő viszonyából következően valószínűleg be is tartotta volna, hogy ha Magyarország nem lép be a Szovjetunió elleni háborúba, akkor a romániai területgyarapodást megtarthatja. A szlovákiai és a jugoszláviai területeket ez esetben sem tarthattuk volna meg blokként, de esetleg itt is lett volna esély elszigetelten kisebb korrekciókra.

Valóban nincs a történelemben ha. De a tényeket ismerve nem a válasz.

Horthy először az angolokkal tárgyalt,sikertelenül. A szovjetekkel már csak akkor,amikor bent voltak a csapataik az országban.

Okt,l5.-én jelentette be,hogy letesszük a fegyvert. Okt 23.-án már elfoglalták Kiskunhalast:

A Jaltai Egyezményben megéllapodtak,hogy Magyarország szovjet megszállás alá kerül. Sztálin politikájába nem fért volna bele egy több nemzetiségű,nagy Magyarország. Azt sem szabad elfelejteni,hogy az elcsatolt területeken még Trianonkor is csak 30-40 % volt a magyar lakosság. A többiek valamilyen szláv nemzetiségűek voltak.

Ha még azt is figyelembe vesszük,hogy az országból kitelepített németek helyére Csehszlovákiából, Erdélyből telepítettek át magyarokat, és a szovjeteknek nem volt ellene semmi kifogása, akkor valószínűsíthető,hogy nem adta volna vissza az elcsatolt területeket.

A 70-es években a szovjetek és a románok között konfliktus volt. Akkor Erdélyben tartotta magát egy pletyka (itthon is lehetett hallani),hogy felajánlották Kádárnak,vonuljunk be Romániába és akkor visszafoglalhatjuk Erdélyt. Szerencsére volt annyi esze,hogy ebbe nem ment bele. Nem hiányzott volna egy fegyveres konfliktus egy olyanszomszéd állammal,mint az akkori Románia, a kimenetele elég kétséges lett volna,és a románok még jobban üldözték volna a magyarokat.

Nincs értelme történelmi kontextusban "mi lett volna, ha..."-jellegű kérdéseknek.

A románok amúgy nem szláv nemzet.

Igen, a határok Magyarország javára történő módosítása 1944. október 15-éig nyitott kérdés volt. Valószínűleg Szlovákia vonatkozásában a Csallóköz, Románia esetében pedig az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti sáv + kb. 20-30 km-es mögöttes területsáv lett volna a jutalmunk.

Ha meg be sem lépünk a SZU ellen a háborúba 1941-ben, akkor mind a két bécsi döntés megmaradt volna, Románia vonatkozásában Molotov további magyar területi nyereségek lehetőségét is emlegette. A szovjetek egészen 1941-ig a magyarokat támogatták a románok ellenében, nekik ugyanis Beszarábia és Bukovina miatt ellenségnek számított Románia, az ellenségem ellensége pedig mindig az én szövetségesem, régi alapigazság ez.

Az első bécsi döntés által meghúzott magyar-szlovák határhoz sem nyúltak volna ekkor, nem voltak olyan "jófiúk" a szlovákok Tisóval az élen.

Amit Jugoszláviától visszafoglaltunk at valóban visza kellett volna adni, bár tudjuk, hogy egészen 1944-ig felmerült egy korlátozott határkiigazítás lehetősége itt is az Észak-Bácskára (Szabadka és Zenta környéke) korlátozva.