Mit gondoltok Kádárról így 30+ év távlatában? Régen Minden jobb volt vagy az idô megszépíti az emlékeket? Vagy teljesen kártékony volt a ténykedése? 🤔

@10

"Nem volt teljesen kártékony, sokat fejlődött az ország a Kádár-rendszer bő 30 évében. "

Ez nem konkrétan Kádár érdeme, kábé bárki alatt fejlődött volna az ország, mert a szovjetek idehordták a nehéziparhoz meg mindenhez kellő gépeket, kiépített(ett)ék az azokhoz kellő infrastruktúrát, és utána ugye elvárták, hogy valamennyi teljesítmény azért legyen ebből a KGST-re. Ha valaki ezeket nem teljesítette volna, azt rövid úton menesztették volna a szovjetek.

Kádár annyiban volt jó, hogy egyáltalán nem volt érdeke kizsigerelni a népét, nem úgy mint pl. Csaubának. Kádár nem igazán volt diktátor jellemű, ő megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni a szűkös keretekből. Rákosi pl. jellemben sokkal inkább hasonlítható Csauhoz, mint Kádárhoz. Meg is látszott a két rendszer közti különbség (Rákosi-Kádár).

[ma 12:49]: "Ez nem konkrétan Kádár érdeme (...)"

- Ez így van. Hadd pontosítsam magam, arra gondoltam, hogy ha teljesen kártékony lett volna, akkor nem ennyit fejlődik az ország alatta.

"Kádár nem igazán volt diktátor jellemű (...)"

- Ezzel nem értek egyet, szerintem nagyon is diktátor jellemű volt, szívesen került hatalomba (politikai értelemben nagyot manőverezett érte), és szeretett is abban lenni. Aki nagyon nem akar, az nem uralkodik egy országon bő harminc éven át. Ugyanakkor valóban a kedvesebb diktátorok közé tartozott, egy Ceauşescu kaliberű figura talán tízezret is kivégzett volna '56 leverése után, ezreket biztosan (esetünkben kicsivel volt 200 felett a kivégzettek száma, sok halálraítélt büntetését a tervezett kivégzés előtt életfogytiglanra változtatták, majd pár évvel később ezeket is elengedték).

Érdekes, hogy a környéken még Tito volt ilyen fékezett habzású diktátor, ő még Kádárnál is tovább ment, és valami minimális szinten még ellenzéki sajtót is engedett működni Jugoszláviában. És neki is van érte valamekkora kultusza, az ő rendszerének is van egy nosztalgiája (értelemszerűen főként Szerbiában). Úgyhogy van a begőzölt diktátoroknak is előnye: őket nem sírja vissza az utókor. Egy átlag románnak van annyi esze, hogy ne vágyakozzon vissza Ceauşescu alá, egy átlag albán se nosztalgiázik Hoxháért. És ez nem azért, mert az átlagmagyar vagy az átlagszerb annyival butább lenne, mint az átlagromán vagy az átlagalbán, hanem mert Kádár és Tito annyival elviselhetőbb volt, mint Ceauşescu és Hoxha.

[ma 13:39]: "(...) most itt van nyugati árak keleti bérek."

- Azért a mostaniak nem annyira keleti bérek, mint akkor voltak (hogy viszonyul egy tévé ára, egy új autó ára, egy perc telefonbeszélgetés ára az átlagfizetéshez, és hogyan viszonyult akkor). Brutálisan megnőtt az életszínvonal a rendszerváltás óta, csak ezt nem szeretjük elismerni, mert akkor kevésbé tudnánk sajnáltatni magunkat.

14

Igen, valóban nőtt az életszínvonal csak nem mindenkinek hasonló mértékben. Persze, ha meggondoljuk aki ma dolgozik, azok közül majdnem mindenki jobban él, mint akkoriban élt volna, de sok embert az frusztrál, hogy mások mennyivel jobban élnek nála. Ez valahol természetes emberi pszichológia és normális is, hogy vannak anyagi egyenlőtlenségek, de ezek mértéke és az, hogy a rendszerváltást követő privatizáció mennyire jogosan juttatott vagyonhoz egyeseket már erősen vitatható dolgok.

Ez a kérdés nehezen megválaszolható, mert szét kell válogatni, hogy mi az, ami Kádárhoz köthető, és mi az, ami a korhoz, és még csak aztán jön a mi volt jó és rossz, és még az után is ott van, hogy tényleg jobb volt-e, vagy csak jobbnak éreztük. Hogy egy példát vegyek: az egzisztenciális bizonság érzete szinte biztosan magasabb volt a mostaninál, de ez egy csomó kérdést felvet.

- tényleg ennyivel jobb volt, vagy azért a mostani állapotokat sokkal feketébben látjuk a valóságosnál?

- valóban a Kádár-rendszer eredménye volt ez, vagy pl ugyanez a különbség volt nyugaton is akkor és most között?

- valódi volt az a biztonság, vagy a színfalak mögött amúgy rohadt a rendszer végig?

- tényleg jobb a biztonságos szegénység, a szélsőséges, de nagyobb lehetőségeket magában rejtő rendszernál

Ezekre a kérdésekre nekem nincs egyértelmű válaszom. Amiben viszont rettentő kártékonynak tartom, azok a magyar társadalmon hagyott nyomai.