Miért ennyire Budapest központú az ország?

Ez az egész az Osztrák-Magyar Monarchiából idejéből ered, pontosabban 1970-es évektől, amikor is Budapest lett a világ legnagyobb malomipari központja egészen 1903-ig, amikor Budapesttől átvette a rangot az amerikai Minneapolis városa. Visszatérve, Budapestre szállították az egész Monarchiából a búzát megőrölni, az egész balkáni államokból hozták a búzát, sőt volt egy rövidebb időszak, mikor az Oszmán Birodalomból is Budapestre hozták megőrölni a búzát. A malomipar indította el Budapest fejlődését, ennek köszönhetően Magyarországon, hogy minél hamarabb a búza budapesti malmokba kerüljön, sugaras vasút és autóutakat építettek ki. Az akkori felfogás szerint " minden út Budapestre vezet", a cég- és vállalatvezetők Budapesten alapították meg a vállalataikat. Így a Monarchia idején kialakult az úgy nevezett "vízfejűség", ami a mai napig jellemző Budapestre és az országra is. Nagy-Magyarország, azaz a Monarchia idején az volt a jellemző, hogy az ország perem területein voltak a fejlettebb nagyobb városok, míg a belső területén a kevésbé fejlettebb lakottabb városok, számos ok közül egyik pont Budapest volt. Budapest közelsége miatt, nem érte meg a közelebbi megyeszékhelyeken cégeket vállalatokat alapítani. Azonban a perem területi városok szépen fejlődtek és gyarapodtak, ilyen volt pl. Pozsony, Kassa, Munkács, Brassó, Temesvár, Zágráb és Pécs.

Trianon után majd az összes nagy várost elveszítette Magyarország, Debrecen és Pécs kivételével, viszont a Hort-rendszerben ezen a vízfejűségen semmit nem változtattak, Horty idejében főleg 3 város fejlődött dinamikusan, főleg kormányzati beruházások révén, Győr, Szeged és Szombathely. Rákosi és a Kádár rendszerben, sem volt cél megszünteti a Budapesti vízfejűséget, viszont, újabb városok fejlődése ugrott meg, Miskolc, Salgótarján, Nyíregyháza, Dunaújváros, Kazincbarcika..stb. De ezek sem veszélyeztették Budapest helyzetét.

A rendszerváltás után főleg a 90-es évek 2. fele, megpecsételte Magyarország és Budapest helyzetét, megjelent és kialakult az agglomeráció, Budapest első nagy kivándorlási hulláma a 90-es években történt. A Budapest közeli települések elkezdtek vetélytársak lenni a megyeszékhelyeknek, sőt mára már gazdaságilag nagyobb és erősebb városok lettek, mint számos régi történelmi nagy megyeszékhelyek, pl. Gödöllő, Érd, Dunakeszi, Budaörs..stb. Ezzel Budapest koronát kapott a "vízfejére".

Napjainkban van egy kormányzati "maunális" erőltetés, hogy a nagy vagy óriás cégeket direktben ösztönzik(főleg adókedvezményekkel), ha valamelyik megyeszékhelyen alapítanak céget vagy gyárat és nem Budapesten és környékén. pl. a Mercedes gyár, akik annak idején eredetileg Ócsánál akartak létrehozni a gyárat és lett belőle Kecskemét, ill. a BMW gyár, akik meg Gödöllő és Hatvan között tervezték a gyár helyét és lett belőle Debrecen.

Tehát a kérdésedre a válasz, hogy miért lett Magyarország Budapest központú a válasz az, hogy évtizedeken és rendszereken át nem volt rá akarat ezen változtatni, ill. most már bátran kijelenthető, hogy nem is lesznek képesek ezen változtatni, mivel az ország keleti feléből, ahogy az előzetes népszámlálási adatok is rámutatott, elköltöznek főleg BP agglomerációjába. A vidéki városok lassan vagy gyorsan de elnéptelenednek, sorra szűnnek meg a szolgáltatások cégek, ahogy csökken a lakosság szám. pl. roham tempóba zsugorodó lakosság és gazdaság jellemzi Miskolcot, Salgótarjánt, Egert, Dunaújvárost, Kaposvárt és Szekszárdot, míg lassú hanyatlást pl. Kecskemétet, Jászberényt, Nyíregyháza, Tatabányát jellemzi. A legtöbb startupot, cégeket, Budapesten és az agglomerációba jegyzik be.

De a magyar vízfejűség jellemzi Albániát, Horvátországot, Szlovéniát, Írországot, Dániát, Észtországot, Lettországot, Fehéroroszországot, Svájcot.

8-as...

Olvas el Magyarország mezőgazdaságáról szóló wiki cikket, tele van a cikk cégén azösszes magyarországon termelt terményekkel, hogy csökkent le a termelésük 1960 óta. A burgonya diagramját ajánlom megnézni, de a magyar hagyma diagramját is ajánlom a lap végén.

[link]

Románia azért nem kerül szóba, mert már lehagyott a faxba minket országosan is. Más súlycsoportú boxoló lett.

Mellesleg amúgy jó példa lenne, Bukarest-ben a fizetések és a GDP/fő is lassan már másfélszerese a pestieknek. Ez is azt jelzi, hogy a magyar ipar aminek végső soron Bp. a központja, mennyire szarul teljesít a térségben, szarabbul mint a mezőgazdaság teljesít relatíve.

16-os

Ez igaz, de miért az ipart meg a mezőgazdaságot veszitek alapul, ahol az előbbi 25-30%-ot adja z ország gazdaságát, míg az utóbbi meg csak alig 3-4%-át, a legtöbb EU országban 60, de inkább 70% fölött a szolgáltatások hajtják a gazdaságot, és a szolgáltatási szféra a országok gazdaságainak a motorja. A Szolgáltatási szektort kell egymáshoz hasonlítani, az sokkal többet mutat meg fejlettségben, mint az ipar vagy a mezőgazdaság.

16# És Bukarestben a románok hány százaléka él? 10%? Budapesten és Pest megyében a magyarok 1/3-a lakik.

Még Bukarest meg pár város mint Kolozsvár, Temesvár nagyon szépen fejlődik, addig Románia többi régója (ahol a lakosság többsége lakik) nagyon fejletlen. Románia magasan vezet a mélyszegénység tekintetében:

[link]

A real GDP/capita 14370 Magyarországon és Romániában 10110:

[link]

A román háztartások majdnem 30%-ban nincs WC a lakásban:

[link]

Szerintem ne ájulj el annyira Romániától. Nem véletlenül ment el már onnan majdnem 4 millió román.

18-as

Ohh én kicsit sem ájultam el Romániától, csak szomorú, hogy gazdaság összességében, már nem Romániához, hanem Bulgáriához méricskéljük magunkat. GDP PPP alapján, Románia nem előzött meg minket, de az éveken át tartó nagy különbség már nincs többé és felzárkóztak hozzánk.

[link]

"A román háztartások majdnem 30%-ban nincs WC a lakásban"

Fajin. Es meg az a wc-nelkuli Romania is lenyom minket...