Miért decentralizálja felsőoktatást, ad több jogot az egyetemeknek az kormány, ha közben a közoktatást meg túlszabályozza?

Mert alkalmatlanok. Erre is.

Ha Pintér jó rendőr volt akkor foglalkozzon azzal...merthogy az oktatáshoz és az egészségügyhöz lövése sincs az látszik.

Más a működési módja egy közoktatásnak, meg más a felsőoktatásnak, ami már a közoktatásból kikerült legjobbak, tudományos értelemben vett elit képzését jelenti.

A közoktatás lényege, hogy mindenhol, mindenkinek közel azonos lehetőségeket nyújtson és egy kistelepülésen is pont úgy tanulhasson egy diák, mint a fővárosban vagy nagyvárosban. Fontos az egyformaság, vagyis ugyanolyan lehetőségeket adjon az iskola Borsodban, mint Budapesten, Szegeden vagy Sopronban. A központosítással lehet elérni ezt e kvázi egyformaságot, mert így van lehetőség - azzal, hogy az állam a finanszírozó - hogy a legszegényebb településeken is éppen olyan lehetőségek legyenek, mint a leggazdagabb városokban. Mivel minden gyereknek meg kell próbálni egyformán lehetőséget biztosítani és a közoktatásban a számára választott szintig eljutni.

Korábban az önkormányzatokhoz tartoztak a közoktatás iskolái és így előfordult, hogy kistelepülésen még a fűtésre se volt pénz, míg olyan gazdagabb városokban, mint pl. a miénk, a pedagógusoknak plusz bért adott az önkormányzat.

A központosítás másik része, az egyentankönyv és hasonlók pedig az összemérhetőséget szolgálják. Az önállósága így is meg van minden iskolának, minden tanárnak. A városunk 4 általános iskolája teljesen különböző, más területre fókuszál, másféle szemlélet van az oktatásban stb. stb.

Valóban túltolták az elején a központosítást és erre rá is jöttek, ezért működnek már kicsit másképpen a tankerületek. Még van rajta bőven javítani való, még ez is túl sok, a mostani státusztörvény ebben is helyére tesz dolgokat és visszakerülnek döntési jogkörök az igazgatókhoz. Egy ekkora rendszerben, mint a közoktatás idő kell amíg a helyes arányokat megtalálják. De pl. az, hoyg a szakoktatás külön került és külön van támogatva az egy nagyon jó döntés volt, hiszen a szakképzésben nem simán pedagógusok végeznek munkát, sok olyan szakemberre is szükségük van a jó képzéshez akik a valódi ipari szakmai tudást tudják behozni az oktatásba, ez pedig nem megy azonos rendszerben a többi közoktatási intézménnyel.

A felsőoktatás viszont már felnőttképzés. Nem azok ülnek a padokban akiknek kötelező, mert iskolakötelesek, hanem akik felnőttként már tanulni akarnak. Az egyetemi képzésben eleve az elit evsz részt - nem anyagi, hanem tudásbeli értelemben. A legjobbak kerülnek a felsőoktatásba és a cél nem egy általános tudás, egy általános képzés, hanem pont ellenkezőleg, a legmagasabb szintű tudással, képzettséggel rendelkező, szakirányban képzett fiatalok. Ehhez egy teljesen más szisztéma szükséges, és itt már a diák számára kell a legjobb képzést azon a területen nyújtani. Az egyetemek szolgáltató jellegűek, hiszen sok hallgató fizet érte, nem csak az állam fizeti.

A felsőoktatásban nem mentek jól a dolgok. Ezért megnézték milyen módon működnek azok az egyetemek külföldön amik jól működtek, nemzetközileg ismertek és elismertek és a diplomásaikat keresik. Azok az egyetemek pedig hasonlóképpen működnek mint ahogyan a modellváltó egyetemeinket átalakították.

Még itt is sok év kell, hogy a korábbi befagyott rossz rendszerek át tudjanak alakulni, addig sok anomália lesz. Ahol megszokták az oktatók, hogy kiskirályként szórakozhatnak a hallgatókkal, mert oktatói szerződésük van és úgy se találnak helyettük senkit, még ha ki is rúgják minden második hallgatójukat - ott nem egyszerű ebben váltani. Vagy őket kell rávenni a szemlélet váltásra az oktatásukban, vagy keresni kell helyettük jobbat aki képes rá. Ezért is van sok különbség egyes egyetemek, szakok között még a modellváltáson átesett intézményeknél is, nem csak ha azokkal vetjük össze amik maradtak a korábbi rendszerben.

Az, hogy most harmadával több diákot vettek fel, mindenféle olyan szakra többen jelentkeztek ami hiányszakma, mert műszaki és nehéz, vagy orvosi stb. azt mutatja, hogy a diákokat nem zavarja a modellváltás. Az pedig, hogy még így is többségük állami ösztöndíjas, az mutatja, hogy a modellváltás nem tette fizetőssé is egyben az egyetemeket.

Azt mindenki látta, hoyg az egyetemeink nem működtek jól. A pénz nem elég egy rossz rendszerben, ahhoz változtatni kellett a rendszert. Most lesz egy pár év amíg ezen új rendszerek alakulnak, formálódnak, de eredménye már most is van, már szerepelnek magyar egyetemek a legjobb nemzetközi egyetemek élvonalában.

#3

A sikeres nemzetközi egyetemek nem élethosszig kinevezett pártkatona kurátorok kifizetőhelyei.

Vagyis ezt is kiherélték és kiforgatták. Cinikus módon.

Ugyan nagyon kussolnak róla, mert nem illik a kánonba, de Stumpf István nem véletlenül hagyta ott az egészet.

6#

Ha csak német, holland egyetemeket nézünk, nagyon decentralizáltak.

Nincs központi felvételi, az egyetem maga dönt teljes egészében a feltételekről.

Van, ahol tesztet kell írni, van, ahol motivációs elbeszélgetés van, van, ahol mindkettő...stb

Ott nincs pontozgatás.Van egy érettségid és csókolom, jelentkezel.

#5 "Ösztönösen úgy érzi az ember, hogy a közoktatás a nagyobb városok, középosztálybeli gyerekeihez van illesztve (ld. irott művészetek túlsúlya a vizuálishoz, zeneihez képest), az "elmaradott" térségek szülöttjeinek meg ehhez kell felnőni. Ez NEM egyenlő feltétel. Ez egyenlő mérce legfeljebb, ami ráadásul önkényes mérce."

A gond az, hogy te "ösztönösen érzed" miközben valódi tudásod meg nincsen. Nézd meg hogy a valóságban mit csináltak és abból alkoss véleményt, ne az ösztönös érzéseidből, mert annak nincs alapja.

A korábbi nagyon nagy különbségek csökkentek le mára jelentősen a kistelepülések és nagyvárosok között. Nem tűntek el, de csökkentek, pont ennek a központosításnak köszönhetően. A mostani státusztörvény meg végre lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetű térségekben a diákokat nevelő pedagógusok munkáját jobban el lehessen ismerni - azaz többet kereshessenek. Mert megérdemlik, de eddig nem volt rá lehetőség az egyforma bértábla miatt.

"tényleg fel sem merülhet, hogy lehetnek adott térségenek olyan sajátosságai, amelyeket bele lehetne építeni az ottani tantervbe?"

Honnan veszed hogy ez nem így történik? Minden iskolának saját Pedagógiai programja van, saját munkaterve és a tanároknak ezen felül saját tanterve. Én magam döntöttem el, hoyg a tantárgyamban milyen tanmenetet használok, az iskolánk döntötte el, hogy mi nem a sportra vagy nyelvoktatásra tesszük a nagyobb hangsúlyt, hanem a természettudományos tárgyakra.

Minden tanár maga dönti el, hoyg mire fektet hangsúlyt, milyen módszert használ. Miért hiszed, hoyg ez nem így történik?