A magyar nép miért ennyire tehetséges?

A Pál utcai fiúk is, több országban kötelező olvasmány máig, talán Japánban is"

Át kéne rakni ezonka tegóriába mert ezt csak álmodtad.

"Miért vagyunk ennyire tehetségesek?"

Az van, hogy kurvára el vagyunk szállva magunktól. Ha véletlen egy külföldi adó az éjfél utáni blokkban lead egy magyar számot, már azt hisszük magunkról, hogy világsztárok tömkelegét neveltük ki. Ha egy magyar mérnöknek szerepe volt egy új eszköz megalkotásában, azt hisszük, a mi érdemünk egy egész iparág. Volt hetven éve egy Aranycsapat, azóta is mindenki úgy veri rá, mintha minden második vb-döntőn ott lenne a válogatottunk. Nehéz megtanulni a nyelvünket - csak a nyugat-európai nyelvekhez képest számít nehéznek, a szláv nyelveknél nem számít nehezebbnek, más kontinensekről meg ne is beszéljünk, az arabnál, kínainál, stb. még az írást is hozzá kell tanulni. És még hosszan lehetne folytatni a sort.

Olaszországban, Brazíliában kötelező, Lengyelországban"

Link?

És akkor most a magyarság a világcsúcs mert ismernek egy magyar könyvet? Nem kötelező, mondom hogy ez már ezotéria.

Ahogy az 5-ös is írja, a magyar nép borzasztóan sokat gondol magáról, és minden apróbb sikert felnagyít.

Vannak néha kiugró sikerek, de az egy borzasztóan elmaradott ország, és az átlag magyar már elnézést..de nagyon buta és elmaradott egy külföldihez képest.

Egyébként miután külföldiek után magyarokkal beszélek, mindig ledöbbenek, mekkora szájhősök a magyarok, és hogy a duma mögött mennyire nincs teljesítmény. Lepukkant, löttyedt prolik dicsekednek, hogy a magyarok mindenben a leg..leg..leg..közben meg az eu egyik legszegényebb országában élnek.

A gének sokszínűsége az egyik ok. Ahány had átvonult az országon,mind itt hagyta a lenyomatát. Van is kire büszkének lenni.

„Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!” – Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is.

Később mindhárman világhírűvé váltak.

Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.

Tudásukkal hatalmas erõt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát.

A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték.

Szilárd Leó Einsteinnel együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására.

Nem rajta múlott, hogy nagyszerű találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be.

Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek.

Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki.

Fölösleges volt.

Neumann János haláltusájában magyarul beszélt...

Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötődnek.

Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.

Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.

Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.

Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője: „Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.”

A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat.

Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult.

Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja.

A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott

Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.

Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.

A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.

Bay Zoltán az űrkutatás úttörője. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidőben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.

Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.

Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik. A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.

„Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.

Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,

Goldmark Péter a színes televízió,

Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.

Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító bűvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részéről.

A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fűződnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója.