A kommunizmus olyan szempontból jobb volt, hogy mindenkinek volt munkája, nem volt munkanélküliség?

Munkahelye volt mindenkinek, nem pedig munkája.

Hallottad már a "kapun belüli munkanélküliség" fogalmat? Na az volt.

És a KMK-t? [link]

Mi lenne ha elhinnétek azoknak akik éltek is a szocializmusban és akik a világ minden táján menekültek a kommunistáktól, hogy SEMMI jobb nincs abban a rendszerben?

Az azt megelőző helyzethez képest jobbnak érezték az emberek pár dologban, de ugyanígy jobb lett azoknak is az élete ahhoz képest akik nem a kommunizmus nyomása alatt voltak kénytelenek élni.

Konkrét példa: édesapám kis vidéki településen született a II. világháború után nem sokkal. A szüleinek esélye se volt előtte tanulni, mert szegények voltak mezőgazdaságból éltek. Édesapámnak már a szocializmusban megadatott, hogy rendesen járhasson iskolába, tanulhasson és menjen egészen a diplomáig, majd Budapesten kapjon állást és jó munkája lehessen, kereskedőként külföldre is rendszeresen utazhasson. NEKI természetes hogy származott jó abból, hogy a kommunisták voltak hatalmon ezért megértem, hogy szinte a közelmúltig őket támogatta.

Azonban ugyanez megtörtént a hasonló szegény családokkal a határ másik oldalán az osztrákoknál is. Mivel fejlődött az ország, javult az élet az ottani hasonlóan mezőgazdaságból élő és szegény családok gyerekeinek is ugyanúgy volt esélye minderre - csak közben nem érte őket a szocializmus összes hátránya is egyben.

Tehát amit édesapám a szocializmusnak, a kommunizmusnak titulált mindig is, hogy számára a kiemelkedést tette lehetővé az valójában akkor is megtörtént volna vele ha nincs az országunk a kommunisták elnyomása alatt.

Ez a "mindenkinek volt munkája, nem volt munkanélküliség" dolog pedig nem azt jelentette, hogy mindenkinek olyan munkája volt amit szeretett volna választani és vele annyit is keresett amennyit manapság lehet, hanem hogy akár tetszett akár nem akkor is kellett valamiféle munkahely és mindegy hogy diplomás orvos voltál vagy épp csak 8 elemit végzett ember, ha csak a csavargyárban volt munka a környéken akkor ott kellett dolgoznod és az orvos néha kevesebbet keresett mint a 3 műszakban dolgozó melós.

A szocializmussal az volt a baj, hogy habár azt hirdette az eszme hogy semmi sem a pénzről szól, minden nagyon is a pénzről szólt. És amúgy igen, munkahelye volt nem pedig munkája. A munkabért ki kellett fizetni viszont az üzem nem biztos hogy kitermelte mindenki bérét. A gyár meg ugye az államé volt, és így gyűrűzött körbe 30-40 év alatt hogy az ország eladósította magát.

Az a rendszer az egyénnek volt jó rövid ideig, de hosszú távon sem az egyénnek sem a társadalomnak nem volt jó.

Nekem volt munkahelyem, de nem volt semmilyen feladatom. Hússzállító voltam egy barkassal, de többen voltunk, cím pedig nem volt több. Furán hangzik, de halálra untam magam, nagyon örültem mikor néha nekem kellett címekre mennem, mert a Józsi kollégám túlságosan berúgott reggel, nem tudta beindítani a barkast.

A vagongyárban pedig egy műszerész segédje voltam, viszont a műszerész mindent megcsinált egyedül, én csak ültem mellette egész nap.

Munka volt, csak értelme nem volt mindig.

Ha van két ember, az egyik árkot ás, a másik meg betemeti, akkor végülis mindkettőnek van munkája, mégsincs semmi eredmény.

Nálunk szocializmus volt, nem kommunizmus.

Nem mindegy.

A szoci rendszerben nem hagytak senkit az út szélén.

Aki akart az tudott dolgozni,(aki nem akart dolgozni, azokat is erőssen presszonálták arra hogy legyen munkahelyük)

Sok munkahely csak azért volt hogy legyen hol "dolgoznia" mindenkinek.

Nem piaci alapokon müködött a gazdaság, ez is lett a rendszer veszte...

A 80 as években már csak nyugati hitelekből élt a szoc rendszer.

Akkor azért vettek fel hitelt hogy az emberek "jól" éljenek, ma meg azért vesz fel Orbán hiteleket, hogy legyen mit ellopniuk...