Aki utálja a cigányokat, az valójában irigy rájuk?

Nem hiszem hogy az az ötéves cigány kisfú, akinek a szülei elisszák a segílyt a kocsmában, és nem adnak neki enni, az azt mondaná neked, hogy ő igen, boldog él, de te tudod.

Nem vagyok rájuk irigy, engem az tesz boldoggá hogy nem lopok másoktól, nem szúrok le idős néniket, és hogy nem félnek tőlem az emberek.

Ki lenne irigy egy ilyen népességre? Semmilyen társadalmi normáik nincsenek, nincs kultúrájuk, értékrendjük. Egy primitív, ősközösségi szinten élő nép.

Ha tanulsz, és dolgozol elérhetsz valamit, de ezek sosem fognak tudni megvenni semmit, ami új, ami szép, ami jó. Sosem mennek el nyaralni külföldre, meg úgy nyaralni sem.

Nem vagyok irigy rájuk, csak mérges, amiért bántják a magyar embereket.

Cigányokra irigykedni?

Oda sosem süllyedek le. Utálatos tenyésznépség, pfejjj.

A gyűlölet oka a félelem.

Félünk tőlük, mert nem ismerik el azokat a törvényeket, amik a magyarokra vonatkoznak. Erőszakra épül a társadalmuk, megfélemlítésre, amit alkalmaznak is.

A különféle atrocitásaikért minimális büntetéseket kapnak, aminek köszönhetően a magyarokban kialakult egyfajta feloldhatatlan szorongás, hogy bármit megengedhetnek maguknak a cigányok, úgysem tehetnek semmit ellene. A tehetetlenség érzése pedig dühöt vált ki, ami ösztönös reakció az igazságtalanságra.

Szimpla példa:

A cigányok csapatostul beléd köthetnek az utcán, de te nem védheted meg magad, mert akkor a családjukkal jönnek később a házadhoz. Bezárják őket hónapokra, ami nekik nem is valódi büntetés. Aztán bosszút állnak, és a törvény semmit sem ér.

"Pl. mert ők nem stresszelnek"

A májmétely sem stresszel, de nem szeretnék az lenni.

"meg alacsonyabb életszínvonalon is boldogan tudnak élni."

Én is éltem már alacsonyabb életszínvonalon boldogan, de 1. akkor sem más pénzéből 2. nem volt akkor sem disznóól a házam, nem voltam tetőtől talpig mocskos, tetves, és nem érződtem el a szomszédos kerületig.