Ti mit gondoltok a röghöz kötésről? Milyen következményei lesznek?

elolvastam az első sorodat de én már a te korodban sem dőltem be ezeknek a rangsoroknak.kik mi alapján állították fel???? mondani szokás "ahány zsűri annyiféle rangsor" ezen órákig lehetne vitázni de tényleg inkább szubjektív mint objektív mutatók döntenek ebben.

az hogy az egyetemistáknak mi a véleménye hát azt el tudom képzelni:Sanyi aki az Xegyetemre jár büfézi Y meg Z egyetemet.Peti aki az Yra az büfézi Xet és Z-t.Saci aki Z-re az Xet Y-t.Abban egyetértenek hogy W mindannyiuk szerint büfé.Majd minekután kibuknak onnantól már a saját egykori egyetemüket is leszólják.

Egyik ismerősöm Szingapúrban végzett és nem tud ott elhelyezkedni.Szingapúrban hozzáteszem nemcsak munkaerőhiány van hanem emberhiány is.mégse tartanak rá igényt mert 2 éve kormányváltás volt és az új kormány inkább visszavesz a gazdasági dübörgésből csakhogy eleget tegyen a helyi lakosoknak kik megelégelték a bevándorlókat(ez tényleg így van)

Nyugaton is hasonló megy. Téged csak akkor vesznek fel a szakmádnak megfelelő munkahelyre kinn ha egyedüli jelentkező vagy-ha utolsó pillanatban jelentkezik egy helyi akkor máris inkább az övé az állás.szokásos forgatókönyv hogy ilyenkor emelt fejjel hazacsoszog a fiatal és megdöbbenve tapasztalja hogy a magyarok valamiért nem tartják tiszteletben hogy valamiféle ranglistán az adott egyetem előrébb van mint a Corvinus.....ahhoz Harvard szintű diplomát kéne virítanod.

nem vagyok ellened csak ne tévedj el a rózsaszín ködben

vicces. BME tényleg nem gyakorlatias (NAGYON NEM), de mégis (vagy pont ezért) Európa legnehezebb egyeteme kb (Cambridge, Oxford után, de az egy más világ). legalábbis egy spanyol, német, vagy északi egyetemet össze se lehet hasonlítani azok annyira egyszerűek - és ezt nem egy embertől hallottam már.

a szomorú az egészben az, h külföldön senki se hallott a magyar egyetemekről. úgyh nem elég h nehéz, még csak meg se éri. ha vki külföldön akar elhelyezkedni, az menjen külfölre egyetemre, aki meg itthon az menjen BME-re mert a cégek úgyis azt nézik.

Igazából siralmas a helyzet, hogy külföldön az egyetemistákat megbecsülik, ha sztrájkolnak megáll az élet az országban, itthon meg lenézik őket, ingyenélőnek titulálják, pedig a legnehezebb dolguk van egész Európában.

Konkréten ez a röghöz kötés egy vicc.Ugyanis , ha valaki orvosként Nyugat-Európába költözik akkor 1-2 éven belül simán visszatudja fizetni a tandíjat amit kér tőle a magyar egyetem.

Annyi eszük nincs a vezetőknek hogy a fizetéseket kellene megemelni és olyan életszínvonalat teremteni hogy ne is gondolkodjon az illető az elköltözésen.

A magyar oktatást én inkább elavultnak nevezném.Az általános és középiskolákban máig erőltetik azt az elavult porosz rendszer mely szerint a tanár az Olümposzon ül.Skót cserediákok amikor itt jártak nagyon meglepődtek hogy fel kell állni amikor bejön a tanár meg jelenteni , és hogy milyen nagy a távolság a diák és a tanár között.Mesélték hogy náluk szinte egyenrangúként viselkedik a tanár és a diák meg sokkal többet kísérleteznek fizikán , kémián és a biológián is sokkal több a gyakorlat.Azt is hozzátették hogy a felsőoktatás jóval szigorúbb , tényleg tanulni kell mert puskázásért,csalásért egyből kicsapnak.

Nem is értem miért ne vehetnénk alapul az angolszász rendszert.Több országban jól működik és azok az országok el is értek valakit.Ilyen rendszer van Nagy Britanniában , Kanadában , Ausztráliában , Írországban ,USA-ban.

Az előzőre reagálva, ez az angolszász és az európai rendszer közti különbség. A tekintélyelvű oktatás ugyanazt a modellt követi amit az osztrákok és mások is használnak.

Ellenben az elavult otatási anyaggal teljesen egyetértek. Az ódon könyvtárak műszaki sulikban elég ledöbbentőek, de ez pár más helyen (a híres USA-ban is) probléma. (Attól még nem helyes persze.) Ami igazán zavar az a tananyag nem naprakészsége, tehát hogy nem az aktuális eredményeket tanulod meg hanem valami tíz-húsz éves lejárt elméletet. Kutatásról, kísérletezésről megértem hogy nem lehet beszélni ott ahol egy-egy iparágnak nincsenek meg az adott országban az alapjai, de azért kicsit égő hogy a munkahelyen tanulod meg ténylegesen a modern módszereket. Ha az innovációra azt mondjuk hogy az történjen külföldön és menjenek oda a kísérletező kedvűek, itt mi nem tudunk nekik hátteret adni, akkor is legalább úgy általában az ipar világszintjéhez próbáljunk az oktatásban igazodni.

akkor mint külföldön továbbtanuló (reál szakon), belefolyok a vitába :)

"mégha maga az egyetem esetleg ingyenes mint az előfordul 1-2északi országban vagy a sógoroknál gondolj bele hogy ott a megélhetési költségek legalább annyit tesznek ki mintha itt egy drága költségtérítéses képzésre járnátok."

igen, ez tény, hogy a megélhetés drágább. én Skóciában tanulok, az albi havonta 275 font, szeptembertől májusig vagyok itt (a vizsgák végéig), utána kiköltözöm egész nyárra (május-augusztus vége) nyárimunka miatt. ez 9 hónap, összesen 9x275= 2475 font. igen ám, de mivel egész nyáron dolgozom (ez körülbelül 3,5-4 hónap) havonta kapok körülbelül 1000 fontot, néha többet (1300-at), néha kevesebbet (850 körül), átlagban 1000 fontot, ez 3,5 hónap alatt 3000 font legrosszabb esetben (mivel az összes nyári munkahelyem live-in és sokszor levonnak kb heti 50 fontot a megélhetésre oszt szevasz). ergo a nyári fizumból kifizetem az egész éves albim és még marad is. azt félre tudom tenni a tanévkezdésre (tankönyvek, füzetek, anyámkínja), plusz ami megmarad, annak örülök. októbertól általában megint dolgozni kezdek part-time az egyetem mellett (kb 8-16 óra hetente; szombat-vasárnap vagy péntek szombat), ebből bőven kijövök a rezsi+kaja+buli kombóval. heti pár óra munka meg igazán senkinek sem árt meg véleményem szerint.

teljesen önellátó vagyok, nagyon-nagyon ritkán kellett akármennyit is a szüleimtől kérni (pl flat deposit-ra, amit utána vissza is fizettem nekik a nyári fizumból), ha kellett egyáltalán kérni. ha megnézed az otthoni egyetemistákat, a nagy részük szerintem nem dolgozik, dolgozott egyetem alatt, az fix.

szvsz, aki soha sem tanult külföldön (nem Erasmus ésatöbbi, hanem alapból), az hallja a sok-sok rémhírt, hogy ilyen drága, olyan drága.. igen, drága, de ha dolgozol nyáron meg évközben pár órát elvállalsz, akkor már egyből nem olyan drága. csak nem szabad az otthoni árakhoz, fizetésekhez hasonlítani semmit sem, az idekinti árakhoz kell mérni a dolgokat. nekem a minimálbérem óránként 6.08 font, de volt, hogy családoknál takarítottam 10 fontért, mert kifizették. ha azt nézed, hogy itt egy sör a legolcsóbb helyen 1.95 font, normális árakon kb 2.50 font, nem tűnik olyan vészesnek - dolgoztam érte mennyit, 15-20 percet? naés. otthon az egyik kedvenc kocsmámban 350 körül volt a csapolt ászok. amikor otthon dolgoztam nyáron, kaptam minimálbéren kb 350-420 forintot óránként. ergo majdnem az egész órás fizum elment egy sörre. na ez a nem mindegy az árakban. ha így nézed, bizonyos tekintetben olcsóbbnak tűnik idekint az élet, mint otthon.

"mondjuk reál szakokon nincs is különösebb szükség a csacsogásra) "

talán otthon nincs szükség, de itt is vannak defincíciók, húszezer megtanulandó szó és kifejezés, plusz nekünk van szóbeli prezentációk is ésatöbbi. azért itt is tudni kell ám csacsogni :-)

az, hogy valahol nincs felvételi.. oké, biztos így van. bár az én egyetememre, én szakomra azért nem volt olyan egyszerű bekerülni a 11-szeret túljelentkezéssel :) de mondjuk rangosokban is valószínűleg előrébb van egy picivel.

"a rangsoroknak.kik mi alapján állították fel????"

a világon a két legelismertebb rangsor a QS world univerty ranking és a Times world university ranking.

a Times-nál pl az overall score-t a következők teszik ki:

-> tanítás - a tanulási környezet, 30%

->nemzetköziség - diákok és oktatók, 7.5%

-> innováció, fejlesztés, 2.5%

-> kutatás - a bevétel, hírnév és a kutatási témák mennyisége alapján, 30%

-> citations (idézetek tudományos szövegekből) - a kutatások befolyása, tudományossága, értékelhetősége alapján, 30%.

ergo a legnagyobb hangsúly az oktatáson, kutatáson és kutatási publikációkon van.

tudod mi a durva? hogy ezen lista alapján egy magyar felsőoktatási intézmény sem található meg még az első 400-ban EURÓPÁN belül sem, ami azért nagy teljesítmény (oké, egyetlen egy van, a CEU, de ez kicsit más tészta). nem csak a hagyományos top angolszászok vannak előttünk meg a németek, hanem pár lengyel, orosz, illetve portugál egyetem is, pedig aztán tőlük sem hangos a tudományos élet..

persze, mondhatod, hogy ezek a ranglisták semmit sem számítanak ésatöbbi; de igen, számítanak, mert tudományos publikációk, felszereltség, oktatás szempontjából nézik őket, és ezek alapján a magyar intézmények bőven a világ, de jóval az európai színvonal alatt vannak. ezt nem észrevenni szerintem hatalmas tudatlanságról (bár angolul az ignorance szó a megfelelőbb, ez magában foglalja azt is, hogy tudatlanság meg azt is, hogy figyelmen kívül hagyod, amit az okosak mondanak [nem magamra gondolok], amit a tudományos élet képviselői mondanak).

"BME tényleg nem gyakorlatias (NAGYON NEM), de mégis (vagy pont ezért) Európa legnehezebb egyeteme kb (Cambridge, Oxford után, de az egy más világ)."

ezt gondolom csak azok mondják, akik oda járnak. erről semmilyen hivatalos rangsor sincs, semmilyen hivatalos összehasonlítás, úgyhogy ne próbáld meg kérlek ezt kész tényként beállítani, mert ez így nem igaz. nem hiszem, hogy Európa legnehezebb egyeteme lenne Oxbridge után, sőt, biztos vagyok benne, hogy ez így egyszerűen nem igaz. az, hogy nem gyakorlatias meg szerinte hatalmas probléma.

"a szomorú az egészben az, h külföldön senki se hallott a magyar egyetemekről."

igen ez, szomorú tényleg. de erről kik tehetnek? a nem megfelelő oktatáspolitika, a cégek nem bevonása (pl nálunk vannak cégek, akikhez mehetsz placement-re 1 évre, utána valszeg job offer-t is fogsz kapni.. ezek a cégek hatalmas pénzeket fizetnek az egyetemnek, hogy egy évre megkapják a jó diákokat, mivel nekik érdekük, hogy olyan ember menjen hozzájuk, aki ért is a dolgához meg akit a jövőben lehet alkalmazni, mivel már egyszer bevált). minden egyetem meghirdet pl 10 helyet a GlaxoSmithKline-hoz meg 10-et az AstraZeneca-hoz aztán lehet értük versenyezni (és megy is ám a verseny). és ezeknek a cégeknek jobban megéri évente pár ezer fontot hozzávágni az adott tanszékhez, hogy normális képzést adjanak, minthogy nem, mivel hosszútávon valószínűleg náluk (is) rengeteg diák fog elhelyezkedni, és ha nincsenek meg az alapok, a gyakorlat, akkor az adott cég is szív egy nagyot, mert nincs megfelelő ember, akit fel tudnának venni. na, ez hiányzik otthon.

meg az, hogy a tudományos élet (főleg természettudományos-műszaki-orvosi), amiben még lehetne is valamit csinálni (mármint kutatásokat), arra meg nincs pénz.

látod, én szívesebben dolgozom egyetem mellett heti pár órácskát és vígan elvagyok idekint, szívesen járok be a szakomra, rengeteg laborom van (ami kiráály:-D) és hihetetlenül segítőkész oktatók vesznek körbe. otthon ugyanarra a szakra, amire engem is felvettek anno BME-re jár egyik barátnőm.. 6-an állnak a laborban egy asztalnál, mert nincs elég hely és túltömik a laborokat, nincs elég műszer ésatöbbi. szerintem így nem lehet fejlődni. itt még ha döntjük literszámra is az anyagokat, nem problémáznak, mert nem azon a 2 dl-en múlik az egyetem költségvetése (az már más dolog, hogy nem tesszük, környezetvédelmi okok miatt sem, meg minek pazaroljunk, ha nem kell.. de senki sem kap szívbajt, ha pl nem csak deszt.vízzel, de acetonnal is lemosod a kémcsöveket vagy éppen melléöntöttél egy keveset vagy netalántál eltörtél egy üvegedényt). nekem sikerült már nem egyet eltörnöm :D annyit mondtak, hogy ne lépj bele, ne fogd meg kézzel, hoztak egy seprűt meg egy lapátot és nem problémáztak rajta; a tanárok maguk takaríják össze azzal, hogy ne hagyd ott a kísérletet, mert mindent időre kell csinálni. itt a tisztelet nem azon alapul, hogy mi vagyunk a hülye diákok ők meg a mennybe magasztalt oktatók, hanem hogy partnerként kezelnek minket, felnőttként kezelnek minket. és szerintem pontosan ezért sokkal jobban tiszteljük az oktatóinkat, mint esetleg azt otthon teszik a diákok.

nem mondom, hogy könnyű lenne, de nem is irreálisan nehéz. olyan pont jól el van találva a tananyag. kell tanulni rendesen - félreértés ne essék. de ha valaki normálisan, tisztességesen megtanulja a dolgokat, akkor valamit nagyon-nagyon el kell rontani, hogy ne kapj jó jegyet vizsgán. korrekt az osztályozás, a számonkérés, a zh-k utánkövetése ésatöbbi. nem úgy, mint egyik legjobb barátnőmnek (szintén BME), aki mondta, hogy áá ezen a vizsgán elsőre senki sem megy át, mert nincs belőle előadás, adnak egy könyvet oszt tanuld meg és elsőre a tanár senkit sem szokott átengedni. hátezmi?! nálunk csak azt kérik vissza, amit leadtak, de azt kőkeményen ám a legkisebb akármibe belekérdezve. amit leadnak, azt tudni kell, nem kevesebbet, de nem is várják el, hogy sokkal többet tudj - ha tudsz, akkor az egy plusz magadnak, mert mindenki magának gyűjti a tudást, magának tanul, nem másnak vagy más miatt. ha megnézed, Oxbridge-en a bukási arány kb 2%-os. és nem azért, mert olyan hű de könnyű, hanem alapból egy válogatott csapat kerül be, plusz nem szivatni akarják a diákot, hanem a tudást átadni neki, gondolkozásra tanítani. biztos vagyok benne, hogy az otthoni "top" egyetemeken ez a szám magasabb, de szerintem ez nem a nehézséget mutatja, hanem az oktatás egészét (hogy nem jó rendszer), az összeszedetlen órarendet tele felesleges tölteléktárgyakkal és az inkompetens oktatókat. ez szerintem nem egy pozitív kép.

BME-t végeztem. Annyit had áruljak el, hogy attól még, hogy egy képlet 1970-es években vagy 1687-ben íródott le, attól még az működőképes tudás lehet és bizony pont ezeket kell ismerni az alapokhoz. Máskülönben egy tyúkot is betaníthatják használni a legújabb tervező programot, de attól még az egy nagy nullát fog produkálni.

Egyébként meg elavultságról még annyit szólnék, hogy pl. tanulhatsz BME-n a legújabb "legcsúcsabb" CAD CAM szoftwareken. Bölcsészek kíméljenek.