Mi a véleményed a tegnapi, Horthy restaurációja elleni tüntetésről, valamint az ellentüntetésről?

ma 12:10

Igen tévedsz.

Egyrészt azért, mert bizony ő üzent hadat az oroszoknak, ő küldte oda azokat az embereket ráadásul jóval előbb, mint hogy a németek megszálltak volna minket.

Másrészt ő (a hadsereg főparancsnoka volt) nem gondoskodott téli felszerelésről és az embereknek ezért fagyott le a lába papírtalpú csizmában, és fagytak halálra nyári katonazubbonyban.

"Egyrészt azért, mert bizony ő üzent hadat az oroszoknak, ő küldte oda azokat az embereket ráadásul jóval előbb, mint hogy a németek megszálltak volna minket."

Mintha az oroszoknak nem üzent volna hadat fél Európa. Még a szövetségesek is ódzodtak velük együttműködni. Fel kéne fogni a kor politikai helyzetét. Itt van Németország szomszédjaként egy Magyarország, amely épp csak elkezdett talpra állni az első világháborús sokkból, jelentős területeket szerzett vissza, az ország örömmámorban. A külkereskedelem 90%-a Németországhoz kötődik, gyakorlatilag teljesen Németországtól függünk mind gazdaságilag, mind katonailag. Horthy direkt olyan miniszterelnököket nevez ki sorban, akiktől a német függés csökkentését várja (Károlyi Gyula, Darányi, Imrédy, Teleki), de természetesen ez lehetetlen. A körülöttünk lévő országok, csak az alkalomra vártak, hogy a torkunknak ugorjanak, egyetlen dolog akadályozta őket ebben: a németektől való félelem. Továbbá a nemzetközi közvélemény látva a németek gyors sikereit szerte Európában, és az oroszok csúfos bukását a téli háborúban, gyors német győzelmet várt.

Hitler kezdetben nem is ragaszkodott a magyar részvételhez, nagyobb mértékű csak a német villámháború kudarca után következett be. Ez az ominózus Don-kanyaros eset. A németek ígéretet tettek a magyar kormánynak, hogy a fronton ellátják a magyar katonákat téli felszereléssel és nehézfegyverekkel... na, ez elmaradt. Ezeket a körülményeket nem tudom, hogy a fenébe lehetne egy ember (Horthy) nyakába varrni.

"Másrészt ő (a hadsereg főparancsnoka volt) nem gondoskodott téli felszerelésről és az embereknek ezért fagyott le a lába papírtalpú csizmában, és fagytak halálra nyári katonazubbonyban."

Ezt feljebb írtam: a németek ígéretet tettek, a magyar csapatok felszerelését illetően.

Kedves 10:08-as!

"Mint ahogy leszarjuk az ilyen nácikat is mint ez a lovastengerész."

- Lenácizni Horthyt igen nagy ostobaságra vall. Horthy és Szálasi egymás legnagyobb ellenségei voltak. Horthy többször feloszlatta a nyilas mozgalmat, és börtönbe záratta Szálasit. A nyilasokat zöldinges bolsevikoknak hívta (hiszen ők is szocialisták voltak, csak "nemzeti szocialisták"). Szálasi pedig állandóan zsidónak titulálta mind a kormányzót, mind a családját. Később Szálasi hajtott végre puccsot Horthy kormányzó ellen. Egyszerűen minősíthetetlen ez a felületesség a baloldal részéről...

"Másrészt ő (a hadsereg főparancsnoka volt) nem gondoskodott téli felszerelésről és az embereknek ezért fagyott le a lába papírtalpú csizmában, és fagytak halálra nyári katonazubbonyban."-

- Ez a papírbakancsos dolog pedig egész egyszerűen egy városi legenda.

Ez a "bűn", amit fel szoktak neki hozni, hogy "halálba küldött több százezer katonát és leromboltatta az országot".

Nos. Akkor Churchill is bűnös? Ő is háborút indított, amiben rengeteg családot bombáztak ki otthonából, és százezernyi katona halt meg.

Háború volt. Egyetlen nemzet sem(!) tudott kimaradni belőle. A szlovákok, a románok, a bolgárok, a finnek, a lengyelek, a görögök, senki sem! Magyarország ki tudott volna maradni? Horthy megtette, amit megtudott. Nemet mert mondani Hitlernek a lengyelországi támadás segítségében, sőt, befogadta a lengyel menekült katonákat, és zsidókat!

Ám míg Németország nyugaton hódított a Benelux államok, Dánia, Norvégia, és Franciaország tekintetében, addig Sztálin keleten hódított, Lettország, Észtország, Litvánia, Kelet-Lengyelország, Besszarábia, és Finnország egy részét nézve. Nyugaton Hitler, keleten Sztálin. És összecsapott a két nagyhatalom, kettőjük között a mi országunk. Valamelyik félhez állni kellett. A kommunizmus mellé pedig (sokan emlékeztek még a Tanácsköztársaság vérgőzös napjaira) nyilván nem. Egy lehetőség maradt.

Ekkor egyébként már az összes kelet-európai ország csatlakozott Hitlerhez, mi voltunk az utolsók. A Szovjetunió elleni hadjáratban egész Európa részt vett, még spanyol, norvég, svéd, holland önkéntesek is képviseltették zászlójukat. Véletlen?

Ellenben Horthy az utolsó pillanatig ellenállt Hitler akaratának (mint a lengyel támadásnál is megtagadta mind a segítséget, mind az országunkról való felvonulást, sőt, a menekült lengyeleket még be is fogadta!), és nagy sikert ért el azzal, hogy az eredetileg követelt mindhárom hadsereg (a teljes haderő) helyett csak a 2. magyar hadsereget küldte ki Oroszországba.

Háború volt, mint mondtam. Ilyen alapon bűnös Mannerheim finn tábornok, ő is csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. De bűnös Roosevelt is, ő is háborúba küldte a katonáit. Ahogy bűnös Ausztrália, Kanada akkori vezetője is, ők is háborúba, vágóhídra küldték katonáikat, nemde?

Nem baj, ha a bárányok betiltják a húsevést, csak a farkasok is egyezzenek bele... Ugyanis Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját, ez ma már a történészetben elismert tény. Jobb lett volna, ha itt, hazai földön hullanak a katonák, mint ott, ezzel időt nyerve, ha csak néhány évet is, az otthon maradt nőknek és gyerekeknek?

1943-44-től pedig, ahogy a háború Magyarország határaihoz közeledett, megpróbálta a kiugrást a háborúból, és elkerülni a rombolást, ám Szálasi puccsot követett el ellene. A háború végigzúdulását egyébként sem lehetett volna elkerülni Magyarországon, a németek úgysem hagytak volna fel a védekezéssel, és a szovjetek sem lettek volna tekintettel ránk. A katonák életét sem lehetett volna megmenteni, hiszen Sztálin nem megadást, hanem átállást követelt hozzájuk. Így legalább néhány hónapig, évig visszatartottuk a szovjeteket a nőktől és gyerekektől, a szabadrablástól.

Az sem igaz, hogy a Don-kanyarban "kiszemetelte" magát az ország. Horthy a lehetőségek szerinti legjobb és legtöbb felszerelést adta a 2. magyar hadseregnek. Kétségtelen, ez még így is hiányos volt. De a nehéztüzérségnek például az 50%-a kikerült a frontra a hadsereggel. Elavult volt, és kevés, de ami volt, azt szinte mind odaadták - Horthy kifejezett parancsára ("mindenből a legjobbat kell biztosítani, semmiben nem szenvedhetnek hiányt"). Sok esetben a hazai állomány kiképzését hátráltatta, hogy a páncéltörő ágyúkat saját rovásukra mind átadták a frontra indulóknak, így otthon nem maradt mivel gyakorolni.

Horthy legdrágábban felszerelt, legkedvesebb fegyvernemét, az 1. magyar páncéloshadosztályt is kiküldte. Sőt, saját elsőszülött fia is jelentkezett a frontra, és el is esett (valószínűleg német merénylet okán). Kivette tehát a kormányzói család is a részét az áldozatból.

A hiányos és rossz felszerelés tehát nem a vezetés szándékos hibája, hanem az ország akkori gazdasági képességeinek korlátja volt. Viszont 1943-tól - részben épp az itteni tapasztalatokra alapozva - ugrásszerű fejlődés jött a Magyar Honvédségben a Szabolcs-I, majd Szabolcs-II hadrend keretében, amely ezután közel 1,5 évig tartotta fel a szovjet gőzhengert, minimális német hátszéllel.

„Lenácizni Horthyt igen nagy ostobaságra vall. Horthy és Szálasi egymás legnagyobb ellenségei voltak.”

- A zsidó törvényeket nem Szálasi írta alá…

„Ez a papírbakancsos dolog pedig egész egyszerűen egy városi legenda.”

- Pedig nem az, nézz csak utána!

„Háború volt. Egyetlen nemzet sem(!) tudott kimaradni belőle.”

- Svájc, Norvégia?

„A Szovjetunió elleni hadjáratban egész Európa részt vett, még spanyol, norvég, svéd, holland önkéntesek is képviseltették zászlójukat.”

- Erre azért nem ártana egy hiteles forrás… ))

Háború volt, mint mondtam. Ilyen alapon bűnös Mannerheim finn tábornok, ő is csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. De bűnös Roosevelt is, ő is háborúba küldte a katonáit. Ahogy bűnös Ausztrália, Kanada akkori vezetője is, ők is háborúba, vágóhídra küldték katonáikat, nemde?

- A Finneket megtámadták az Oroszok, az USA-t a Japánok, az Ausztrálok szintén ellenük vívtak védekező harcot, de mi agresszorként rontottunk neki az Oroszoknak, hiszen ők nem támadtak meg minket. Mi csak mentünk asszisztálni a náci Németország hódításához. Nem ugyanaz….

„Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját, ez ma már a történészetben elismert tény.”

- Olyan tények nincsenek a tudományban, amikben a „volna” kifejezés szerepel!

„ Jobb lett volna, ha itt, hazai földön hullanak a katonák, mint ott, ezzel időt nyerve, ha csak néhány évet is, az otthon maradt nőknek és gyerekeknek? „

- Igen, mert akkor nem ellenségek lettünk volna, hanem csupán egy ország amin keresztül vezet az út Berlinig.

1943-44-től pedig, ahogy a háború Magyarország határaihoz közeledett, megpróbálta a kiugrást a háborúból, és elkerülni a rombolást, ám Szálasi puccsot követett el ellene.

- Én is megpróbáltam megnyerni a lottóötöst mégis megyek holnap munkába. Megpróbálni valamit egyenlő a nullával. „Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!”

„A hiányos és rossz felszerelés tehát nem a vezetés szándékos hibája, hanem az ország akkori gazdasági képességeinek korlátja volt. „

- A felkészülés időszakának szakmaiatlan dilettáns döntései vezettek ide. Ez is a politika felelőssége. Kezdve a páncélos hadosztálytól, ami már a háború kitörésekor elavult volt, a légierőn keresztül, a lovasság erőltetéséig, ami nem volt eredményesen alkalmazható a kor körülményei között…

Szerintem ezt a vitát egyszer már lefolytattuk, de legyen újra.

„Lenácizni Horthyt igen nagy ostobaságra vall. Horthy és Szálasi egymás legnagyobb ellenségei voltak.

-> A zsidó törvényeket nem Szálasi írta alá…"

- Ezzel nem cáfoltad, amit mondtam. Nem volt náci. Kifejezetten ellenséges volt a nácikkal. A Numerus Clausus pedig, amikre úgy hivatkoznak, mint "Európa első zsidótörvénye", NEM zsidótörvény volt, mindenkire vonatkozott: Magyarország minden nemzetisége az össznépességben elfoglalt arányának megfelelően vehet részt a felsőoktatásban. Ez legkellemetlenebbül éppen a hazai németséget érintette...

Mellesleg ugyanez a katonai behívóknál ugyanígy létezett, azaz nem lehetett több nemzetiségit behívni, mint amekkora az arányuk volt a népességben, vagyis nem úgy volt, hogy "behívunk pár románt, legalább megszabadulunk tőlük". Ez persze már nem galád fasizmus, ugye? Teljesen korrekt. Egyelőek a terhek, egyenlőek a jutalmak.

Aztán, a '30-as években voltak valóban zsidókra vonatkozó törvények, például a vegyesházasságok tiltása. Tekintetbe véve, hogy a zsidók önmaguk voltak olyan sznobok és pökhendiek, hogy tiltották a "gójokkal" való keveredést, sőt, kiközösítették az ilyeneket, nem értem a felháborodást.

(Eleve vicces, ahogy az igazi hithű ortodox zsidók rettegve vigyáznak a vérük tisztaságára - ma sem házasodhat össze egy arab és egy zsidó Izraelben - de ugyanezért a náciknál már el vagyunk borzadva, hogy micsoda sovinizmus. Igen képmutató...:)

Ellenben sehol nem látok bennük gettósításokra, tömeges kivégzésekre, deportálásokra, vagyonelkobzásokra vonatkozó előírásokat, semmi ilyet. A németországi zsidó törvényeket (még a sárga csillag viselését sem!) nem engedélyezte bevezetni itt, Magyarországon Horthy.

Mellesleg ami végképp undorító, hogy ezek a törvények is csak azért kapnak ekkora visszhangot, mert zsidókról van szó.

1944-ig Magyarország volt a legbiztonságosabb(!) hely a zsidók számára, Svájcon kívül! Amíg más - valóban fasiszta államok, mint Szlovákia, Románia - önként, és dalolva vezették be a zsidótörvényeket, és német nyomás nélkül is deportáltatták a zsidóikat, addig Magyarország végig ellenállt, amíg tudott. Nem véletlenül ment el annyi zsidó Horthy újratemetésére.

És nem csak ebben, de a háborúban is ellenállt Horthy a Führer akaratának. Nem vett részt a Lengyelország elleni támadásban, nem engedte a német csapatokat innen felvonulni, és még be is fogadta a lengyel menekült katonákat, és zsidókat.

Nem véletlenül mondta a német vezérkar főnöke, Halder már 1940(!) május 26-án: "Magyarország kezd arcátlanná válni, ha nem paríroz, protektorátus lesz belőle."

Horthy volt az egyetlen államférfi, aki szembe mert szegülni Hitler akaratával, és vérvörös fejjel, kiabálva hagyta őt faképnél a saját irodájában, ha olyat hallott, ami nem tetszett neki. Ki mert volna még ilyet megtenni?

„Ez a papírbakancsos dolog pedig egész egyszerűen egy városi legenda.

-> Pedig nem az, nézz csak utána!"

- Bizonyítsd. Eddig egyetlen hiteles szakkönyvben sem olvastam semmi ilyenről, Illésfalvitól, Szabón és Számvéberen át Ungváryig és Ravaszig, de még a honvédektől származó naplókat és memoárokat összegyűjtő könyvemben sem említenek ilyet.

„Háború volt. Egyetlen nemzet sem(!) tudott kimaradni belőle.

-> Svájc, Norvégia?"

- Norvégia katonai egységekkel képviseltette magát a Szovjetunió elleni háborúban, de egyébként sem maradt ki a háborúból - hiányos lehet az ismereted az adott témáról -, Németország legyőzte, az egyik első lépésként, majd a felszabadulásukra induló angolokat a németek visszaverték. Lám, még ez az ország sem tudott kimaradni, pedig egy messze északon lévő félsziget csücskén van. Akkor mi, itt, Európa közepén...?

Svájcot meg hagyjuk. Egészen egyedi ország. 600 éve békében él, mert mindentől független, és minden országnak érdeke, hogy ez így is maradjon, az aranykészletek, és a nemzetközi tárgyalások, kapcsolattartások okán.

„A Szovjetunió elleni hadjáratban egész Európa részt vett, még spanyol, norvég, svéd, holland önkéntesek is képviseltették zászlójukat.

-> Erre azért nem ártana egy hiteles forrás…"

- Kérlek: "...de fölállítottak lett, litván, holland és norvég SS-alakulatokat is."

[link]

De ott volt a spanyol Kék Hadosztály, a maga közel 50 ezer katonájával is.

Vagy a Wiking SS-hadosztály, ami kizárólag idegen (svéd, norvég, dán, holland, finn, észt, és belga) legénységgel volt feltöltve.

"Háború volt, mint mondtam. Ilyen alapon bűnös Mannerheim finn tábornok, ő is csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. De bűnös Roosevelt is, ő is háborúba küldte a katonáit. Ahogy bűnös Ausztrália, Kanada akkori vezetője is, ők is háborúba, vágóhídra küldték katonáikat, nemde?

-> A Finneket megtámadták az Oroszok"

- Én most nem a Téli Háborúról beszélek, hanem az azután történő finn részvételről a Barbarossa-hadműveletben.

"az USA-t a Japánok"

- De nem a németek, és nem is az olaszok.

"az Ausztrálok szintén ellenük vívtak védekező harcot, de mi agresszorként rontottunk neki az Oroszoknak"

- Mi ugyanúgy védekező harcot vívtunk Sztálin térnyerése ellen. Nem akartunk Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, és Besszarábia sorsára jutni. A saját földjén akartuk megállítani a szovjeteket - megjegyzem, az összes többi európai állammal egyetemben.

"Mi csak mentünk asszisztálni a náci Németország hódításához. Nem ugyanaz…."

- Nem, nem a németekÉRT, hanem a szovjetek ELLEN harcoltunk. Nagy különbség. És nem akartunk Moszkvából magyar várost csinálni.

„Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját, ez ma már a történészetben elismert tény.

-> Olyan tények nincsenek a tudományban, amikben a „volna” kifejezés szerepel!"

- Akkor oktasd ki róla Ungváryt, Pihurik Juditot, és a többieket, mert Sztálin már nagyonis összecsoportosította a támadásra szánt haderőket a nyugati határon, és ha a német támadás elmaradt volna, legkésőbb '42 nyarán elindul a szovjet offenzíva Európa ellen, de inkább már '41 végén. Jobb lett volna, ha saját portáinkon kellett volna felvennünk a harcot a szovjet T-34-esekkel?

"Igen, mert akkor nem ellenségek lettünk volna, hanem csupán egy ország amin keresztül vezet az út Berlinig."

- Szerinted Sztálinnak csak Berlin kellett? És akkor a többi közbeeső államot miért szállta meg már 1938-40-ben? Finnország, ami még csak nem is arra van?

Jaj Istenem, ezt a naivságot...

"1943-44-től pedig, ahogy a háború Magyarország határaihoz közeledett, megpróbálta a kiugrást a háborúból, és elkerülni a rombolást, ám Szálasi puccsot követett el ellene.

-> Én is megpróbáltam megnyerni a lottóötöst mégis megyek holnap munkába. Megpróbálni valamit egyenlő a nullával. „Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!”"

- Hát ez igen gyenge volt. Őneki megvoltak a lehetőségei a sikerre, ha nem árulják el németbarát főtisztek, és nem tudódik ki minden a Gestapo előtt. Ezt a lottóval összehasonlítani...

Mellesleg Románia átállt, mégsem járt semmivel sem jobban. Ugyanúgy megszállás, ugyanúgy kommunista diktatúra, és Ceaușescu.

Lengyelország, ami névleg a "győztesek" oldalán fejezte be a háborút (hiszen ne felejtsük, az ő "függetlenségük védelmében" üzentek hadat Németországnak a nyugati hatalmak), szintén kommunista megszállás alá került, sőt, mi több, az országuk felét elcsatolták a Szovjetunióhoz, őket meg keleti német területekkel "kárpótolták", azaz tulajdonképpen "arrébb tolták" az országukat, mert Sztálinnak így tetszett...

„A hiányos és rossz felszerelés tehát nem a vezetés szándékos hibája, hanem az ország akkori gazdasági képességeinek korlátja volt.

-> A felkészülés időszakának szakmaiatlan dilettáns döntései vezettek ide. Ez is a politika felelőssége. Kezdve a páncélos hadosztálytól, ami már a háború kitörésekor elavult volt, a légierőn keresztül, a lovasság erőltetéséig, ami nem volt eredményesen alkalmazható a kor körülményei között…"

- Elfelejted, honfitársam, hogy a magyar haderőt Trianonnál szétverték, megtiltották a páncélos-, a légi-, és a nehéztüzérségi fegyvernem tartását, fejlesztését, és a létszámot 35 ezer főben maximalizálták. Ez csak a '30-as évektől oldódott fel, és mi ilyen hátrányból indultunk, ezért nem volt sem erős páncéloserőnk, sem korszerűn repülő-állományunk. Ennek ellenére '43-ban olyan fokozott haderőfejlesztés indult, ami nemcsak pótolta a Don-kanyarban elvesztett hadianyagot (mindezt az ekkortól beinduló amerikai-angol légitámadások, és a közeledő szovjet front mellett), de még azon túlmenően is felszerelte a hadsereget, gépiesítette járművekkel, jelentős nehéztüzérséggel látta el, és nagyszámú sorozatlövő fegyvereket tudtak rendszeresíteni. Páncélosok terén is ekkor jelent meg például a kiváló Zrínyi-II rohamlöveg, és ekkor indult be Győrben a Messerschmittek sorozatgyártása, valamint a 41M Király-géppisztolyok, és az MG-42 géppuskák rendszerbe állítása.

Zsidó törvények (csak azért, h tudjuk miről beszélünk):

Numerus clausus [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Numerus clausus

Az 1920. évi XXV. tc. (A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról) az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte. A törvény végrehajtási része nemzetiségnek minősítette a zsidókat – 6%-os arányszámot állapított meg rájuk nézve –, annak ellenére, hogy 1867 óta jogilag nem idegen etnikumnak, hanem izraelita vallású, egyenlő jogokkal rendelkező magyar állampolgároknak számítottak. A törvényt egyes történészek a későbbi zsidótörvények elődjének tekintik, bár maga a zsidó szó egyáltalán nem fordul elő a szövegében. 1928-ban módosították.

Az első zsidótörvény [szerkesztés]

Az 1938. évi XV. törvénycikk (A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) Első Zsidótörvény néven lett ismert. A törvény kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20%-a a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni.

A jogszabály alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kitértek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra.

Bár a törvény még vallási alapon definiálta a zsidó fogalmát, az 1919. augusztus 1-je után kikeresztelkedetteket is zsidónak minősítette.

A második zsidótörvény [szerkesztés]

Az 1939. évi IV. tc. (A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. A törvény 6%-ban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és középiskolákban. Zsidó nem tölthetett be színházakban és médiában olyan állást, amely befolyással volt az adott színház/média szellemi irányvonalára. Az engedélyeztetés alá eső ipari és kereskedelmi ágazatokból a zsidókat teljesen kizárta a törvény.

A harmadik zsidótörvény [szerkesztés]

Az 1941. évi XV. tc. (A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről) már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.