Hova vitték a Margitszigetről a József Attila szobrát?

József Attila kommunista volt, sőt, egy ideig anarchista, és élete végéig baloldali! Ugye te se akarod, hogy egy ilyen embernek szobra legyen?

Persze Nyírő teljesen más, nála szét lehet választani a politikát az irodalomtól.

Kommunista volt fiatalnak, mert megszédítették az eszét a magasztos jelszavak és szólamok, amik ma is sok embernek elcsavarnák a fejét, ha nem tudnánk, milyen a megvalósítása. József Attila még nem tudhatta, milyen Rákosi alatt létezni.

Ellenben aztán nem, és baloldali sem. A baloldaliaknak nincs a nemzet iránti kötődésük, patriotizmusuk, és soha nem írnának olyan "irredenta, soviniszta, nacionalista" verset, mint József Attila "Nem, nem, soha!" c. költeménye...

Pro Patria:

A Nem, nem, soha! József Attila egy 1922-ben írt, kamaszkori verse volt.

1926. szeptember 10. körül Párizsba ment, [..] A francia fővárosban barátkozott Marx, Hegel, Lenin tanaival, és tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nek. Pár költeményét közreadták a kinti újságok is.

... 1930. szeptember 1-jén a budapesti munkástüntetésen is jelen voltak. Az ősz folyamán tagja lett az illegális kommunista pártnak.

Ezt a Wikipédiáról ollóztam össze, csak hogy te is láthasd, hogy azt a művét még a kommunizmus tanulmányozása előtt hozta létre.

"Mint mondtam, ő a kommunizmus gyakorlati létét sosem látta."

Nem is láthatta, mert eddig még senki nem látta. Kommunizmus nem valósult meg soha, csak a nevében elkövetett diktatúra, az viszont nagyon.

Pro Patria: képzeld, az emberek tudnak változni. Nem gondolom, hogy azonnal, de tanulmányai alatt simán megváltozhatott a világképe, és már nem volt számára olyan fontos a nemzet.

Ráadásul csak egy irredenta verse van, szocialista meg számos. Valószínűleg csak egy ifjúkori félrelépés volt az a versike.

Az, hogy nem létezett kommunizmus, csak egy önámítás a szélbalosok részéről. Nagyon is létezett, csak nem volt olyan szép, mint elmondták, ezért a népet azzal buzdították, hogy "ez még csak szocializmus, de majd jön az igazi kommunizmus, és az már tényleg tök jó lesz". Kubában például a hivatalos propaganda szerint mai napig "tart" a forradalom - hiszen másként nem tudják megindokolni a csalódott népnek, miért nem jött el a várt Kánaán.

Hadd másoljam ki erre egy korábbi válaszomat:

Azokat a tini munkáspárt-aktivistákat, akik szerint Rákosi "nem igazi marxista" volt, jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében.

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet.

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez."

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is.

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás.

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni.

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra.

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát.

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése.

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben."

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók.

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.

-------

Akiket érdekel bővebben, azok olvassák el a fenti fejezetet, illetve egy másikat is ugyanott, miszerint "Lenin jó ember volt, és a művét csak Sztálin torzította el". Mindkettő érdekes.