Ha vissza lehetne forgatni az időt 1989-re, Ti akarnátok a rendszerváltást?

Az a baj, hogy rendszerváltásra így is úgy is szükség lett volna. több okból. Európához ma semmiképp sem tartozhatnánk, ha még mindig szocialista ország lennénk. ma nem tűrnek meg diktatúrát Európában. valószínű még ennél is rosszabb helyzetben lennénk külpolitikailag.

a másik meg, hogy sokba került nekünk a szocialista rendszer képmutató világának fenntartása.

Rendszerváltást meg hogy akarnék? egyértelmű, úgy, ahogy itt valaki leírta. az össze politikust menesztettem volna. az összes közgazdászt is a hülye 5 éves terveikkel együtt.

a másik oldalon pedig, sokkal jobban oda kellett volna figyelni a privatizációra, vagy egyáltalán nem megengedni.

a 90-es évek elején szétlopták az országot. nem csak az MSZMP-sek. a jobbosok is, mindenki. Viki is szegény cigánygyerek volt rendszerváltáskor, mára hatalmas cégbirodalma van és fél Erdélyt felvásárolta. egyértelmű, hogy ő is meggazdagodott a rendszerváltásból ahogy az MSZP-sek is.

szóval röviden: nem engedtem volna meg, hogy 2 Ftért vegyenek meg állami cégeket, és hogy nyaralókat ingyen kapjanak.

másik meg: a szovjetek ránk erőszakolták az 50es épekben a nehézipart, amit valamilyen idióta csoda folytán azóta is folytattunk.

vissza kellett volna téríteni az országot a rendes mederbe: búza, cukor, stb.

ja, és nem kellett volna eladni a cégeket külföldre

Természetesen, ahogyan 1989-ben is - a legbegyepesedettebb agyú őskommunistákon kívül - ez mindeni számára egyértelmű volt. A módozatokban persze ezerféle különböző vélemény létezett, de abban, hogy a szocializmus megbukott és rendszerváltásnak kell következnie, abban lényegében nem volt nézetkülönbség. Persze másként, jobban kellett volna csinálni, ez tény.

12:52

"vissza kellett volna téríteni az országot a rendes mederbe: búza, cukor, stb."

Nem a 18. században élünk, ebből önmagában egyetlen ország sem tesz szert jólétre manapság.

"...ja, és nem kellett volna eladni a cégeket külföldre..."

Kérdezem; hazai tőke hiányában mit is kellett/lehetett volna kezdenünk a lerohadt, versenyképtelen iparral, infrastruktúrával? :)

A demokráciát és a piacgazdaságot én támogatom.

A hiba az volt, hogy a politikusok mindenáron meg akartak felelni a nyugati nagyhatalmaknak, így a privatizáció során a valódi érték töredékéért adták el a nagy állami vállalatokat a nyugati multiknak vagy pedig egymás között osztották szét a vagyont. A privatizáció és a kárpótlás körüli visszaélések mellett még hatalmas hiba volt, hogy a hazai piacot teljesen átengedték a külföldi cégeknek. A gazdaságban egy lassabb átmenetre lett volna szükség.

A szükségességében ma meg akkor is a legszélsőségesebb idiótákat leszámítva senki sem kételkedett.

A jézusi megbocsájtás a rendszer fenntartói felé,a pártvagyon és tagok szétosztása az új pártok között és a nyakló nélküli privatizálás,és a kárpótlási jegyek totális csődje viszont már kevésbé volt az.

DE még ezt is túléltük volna,ha az utóbbi 15 évben (1998-2012) nem tehetségtelen és/vagy cézaromániás idiótákkal vert volna meg a sors.

Visszakanyarodva magára a rendszerváltásra ,ahogy már korábban is említették,a szomszédaink jobban megoldották és ha nem is előttünk jár mind ,de velünk ellentétben legalább előre haladnak és nem a negyedévszázaddal ezelőtt meghozandó intézkedésekből próbálnak valamit látszatszerűen megvalósítani,akkor amikor az alanyok nagyrésze már halott.

Hogy hogyan kellett volna, az teljesen szubjektív, mindenki másnak örült volna. Lehetett volna mondjuk olyan is, hogy mondjuk a nyilas emigráció odakint megerősödik, majd látva a helyzetet a nyolcvanas években, hazatérnek és átveszik a hatalmat (jó, nyilván nem ennyire fekete-fehér a kép, de felesleges ezt részletesen fejtegetni). Az is rendszerváltás lett volna.

Ha maradunk annál, hogy a nyugatot követjük, akkor - nagyon leegyszerűsítve - két út van. Az egyik, hogy szolgaian próbáljuk őket másolni, mert a nyugat biztos mindent jól csinál (ugye évtizedeken keresztül ennek merev ellenkezője volt az elfogadott álláspont, akkor meg hirtelen ez lett, a libikóka nem egyensúlyba állt be, hanem átbillent a másik végletbe). Nagyjából ez lett végül is, keverve persze az évtizedek során a nemzet agyába beivódott "dögöljön meg a szomszéd tehene is" gondolkodással, és láthatjuk, mi az, ami ebből kisült.

A másik út pedig az lett volna hogy nem a ló másik oldalára esünk át, hanem megülünk a ló hátán. Azaz például a "legyen minden állami tulajdonban" után nem a "legyen minden magántulajdonban" jön, hanem lehetett volna ezt lassabban is, mert így a vagyon jelentős része egy felkészített réteg kezébe került, az egyszerű polgár pedig a sok újdonság között a privatizációról pont lemaradt. Vagy hogy az örökös magyar-szovjet barátság után nem azonnal a fúj Oroszország jön, nem azonnal az Unióba akarunk belépni, hanem először a saját házunk táján söprünk fel és a szomszédokkal keressük a jó viszonyt, és hadd ne soroljam.

"DE még ezt is túléltük volna,ha az utóbbi 15 évben (1998-2012) nem tehetségtelen és/vagy cézaromániás idiótákkal vert volna meg a sors. "

Érdekes, hogy (habár a mostani 2. Orbán kormányzás szörnyű) az 1. Orbán kormányzás nagyon jó volt(amit azok az mszp-sek tagadtak, akik 2006-ban bevallották, hogy hazudtak éjjel-nappal).

És hogy az 1994-1998-as Horn kormányzást nem vetted számításba, az is érdekes. Lehetne csemegézni a Horn kormányból is, de elég a legfrissebb emléket felidézni róluk.

[link]