Magyarország kimaradhatott volna a 2. világháborúból vagy ez elkerülhetetlen volt?

Teljes kimaradás szerintem is esélytelen volt. Ugyanakkor az aktuális politika finoman szólva nem volt a helyzet magaslatán (úgy látszik valami örök itthon).

Hadüzenettel várhatunk volna, amíg lehet, időben fel kellett volna ismerni, hogy ez a háború bukó, és Sztálinhoz pártolni. (de utólag könnyű okosnak lenni)

mert szerinted ki kérte h. lépjünk hadba a németek oldalán a szu ellen? Ha nem a németek?

Németek legyőzték a franciákat és szövetségre is léptek a németekkel, angoloknál a partra szállást tervezték, de a várható nagy ember veszteséget feleslegesnek ítélték meg hiszen haderejének döntő részét már legyőzték ... A szovjetek meg élvezték, h. a németek veszik tőlük a nyersanyagokat. Eszük ágába se háborúzni a németekkel, mint utólag kiderült, nem is számítottak arra, h. a németek megtámadják őket!

Német vezetésű Európában szerinted 1941ben gondolta volna valaki, h. nem a németek fogják megnyerni a háborút??? Az más kérdés h. 41 végén magyarok is hadat üzentek amerikának, de a hadüzenetet félévvel később fogadta csak el az amerikai fél Magyarországtól (Bulgáriától és Romániától is)! mondván tudják, h. német fél nyomására léptek csak be a háborúba.

70 év elteltével is ha megnézzük a hátteret és nem csak a végkifejlettett akkor meglehet érteni a folyamatokat ...

A Lengyel példától meg mindenki félt! pár hét alatt megsemmisült egy 40 milliós ország vezetőit tisztjeit megölték ... Németek ezzel riogatták európát h. a szovjetek így bánnak a foglyokkal, szal nem félelemből álltak német mellé, hanem még a józan ész is németek mellett szólt abban az évben ...

Nem. Így is fejünk felett lógott Demoklész kardja. A német vezérkar főnöke, Halder 1940(!) május 26-án már azt mondta: "Magyarország kezd arcátlanná válni, ha nem paríroz, protektorátus lesz belőle."

A következtetést mindenki vonja le maga.

------------

Kedves 22:42-es válaszoló!

A bécsi döntésekkel szerzett területeinket azért vették el, mert a szövetségesek megegyeztek, hogy minden Hitler idején létrejött területi változás érvénytelen, ezen semmit nem befolyásolt volna, ha átállunk mi is, mint Románia. A kommunista diktatúrából is ugyanúgy kijutott mindegyikőnknek, így semmi nem változott volna másként sem. Elvették volna akkor is a területeinket, és nyakunkba ült volna akkor is Rákosi.

A lengyelek pedig talán a legnagyobb vesztesek voltak, noha hivatalosan a "győztesek oldalán" fejezték be a háborút, és állítólag az ő védelmükben üzentek hadat a nyugati hatalmak Németországnak. De Sztálin elcsatolta az országuk felét, és német területekkel "kárpótolta", azaz tulajdonképpen "arrébb lettek tolva" a térképen, mert Sztálinnak úgy tetszett. Ja, az pedig nagy kontárság, hogy sosem voltak ilyen nagyok, és gazdagok - ahogy írták már itt korábban - még maga a háború előtt is nagyobbak voltak, mint most, és még az sem a legnagyobb kiterjedésük volt a történelemben.

-----------

Kedves 09:13-as válaszoló!

"Mindenesetre 1941-ben nem a németek kérték a Szovjetunió elleni hadba lépést"

- A magyar hadvezetés tudta, nem jelent nekünk jót, hogy az összes szomszédos állam már német szövetségben harcol, mi pedig megpróbálunk kimaradni, ez ugyanis a revíziós eredményeinket veszélyeztette. Nyilvánvaló volt, hogy Hitler a jövőben figyelemmel lesz arra a területrendezésekben, kik segítették, és kik nem. Nem maradhattunk le Szlovákia és Románia mögött.

Emellett Horthy mélyen kommunizmusellenes volt, ahogyan a katonai felsővezetés is (ez a vörösterror után érthető volt), így nem akartak kimaradni egy ilyen nagy, közös európai keresztes hadjáratból. Ne felejtsük el, szinte minden európai ország képviseltette magát, a magyar katonai főtisztek pedig féltek, hogy "kimaradunk" egy ilyen történelmi eseményből, ami ráadásul akkor már úgy tűnt, hogy hónapokon, maximum fél éven belül - természetesen a németek győzelmével - véget ér.

Harmadrészt pedig a Szovjetunió fenyegetést jelentett Európára nézve. Nem titkolt szándékuk volt meghódítani, ami, ha rögösebb úton is, de mint láthattuk, 1945-re sikerült is. 1941-re bekebelezték Finnország egy részét, Lengyelország keleti felét, Észtországot, Lettországot, Litvániát, és Besszarábiát. Nyilvánvaló volt, kik lesznek a következők. Ezt sem akarták megvárni a magyar vezetésben.

Mindezek ellenére 1941-ben még csak jelképes csapatokkal vettünk részt a Szovjetunió elleni hadjáratban, mint mondtam, csupán azért, hogy a területrendezésekkor elmondhassuk Hitler előtt, hogy mi is ott voltunk, illetve hogy a történelmi eseményből ne maradjunk ki.

Komolyabb hadsereggel csak 1942-től mentünk ki, de az már kifejezetten német követelésre történt, és jelentős diplomáciai siker volt, hogy nem teljes haderőt, csak a 2. magyar hadsereget kellett kiküldenünk.

"ahogyan az Egyesült Államoknak küldött hadüzenet is Bárdossy ostobaságának a számlájára írandó."

- Ez kifejezetten német követelés volt, és ahogy írták, pontosan ezért nem is fogadták el az USA-ban.

13:15

"A bécsi döntésekkel szerzett területeinket azért vették el, mert a szövetségesek megegyeztek, hogy minden Hitler idején létrejött területi változás érvénytelen, ..."

Dél-Dobrudzsa? :)))

1944. október 15-éig nem volt eldöntött tény a trianoni határok visszaállítása Románia viszonylatában. Egy sikeres magyar kiugrás esetén magyar-román vonatkozásban nem a trianoni határok álltak volna vissza.

"A kommunista diktatúrából is ugyanúgy kijutott mindegyikőnknek, így semmi nem változott volna másként sem. "

Nagyvárad, Szatmárnémeti ma magyar lenne, ennyit mindenképpen megért volna. Hiába a románoknak mindig is több eszük volt, mint a magyaroknak. Jól taktikáztak 1940-ben és 1944-ben is. Horthy politikai elképzelései meg egy óvodás értelmi szintjén álltak.

"Nyilvánvaló volt, hogy Hitler a jövőben figyelemmel lesz arra a területrendezésekben, kik segítették, és kik nem. Nem maradhattunk le Szlovákia és Románia mögött. "

Ez is egy óvodás-szintű eszmefuttatás, 1941-ben is az volt. Hitler, mint valami jóságos, buksisimogató bácsi, aki cukorkát (területeket) osztogat a jó gyerekeknek.

Hitler a második bécsi döntést is a saját pillanatnyi jól felfogott érdekében hozta meg (háború kiterjedésének megakadályozása román területre), nem pedig a magyarok trianoni sérelmének orvoslása miatt. A románokat később is fontosabb szövetségesének tartotta, mint a megvetett magyarokat, minden alkalommal célozgatott is rá Antonescunak, hogy a háború után revideálni foga a bécsi döntést.

Magyarország érdeke 1941-ben egyszerűen az lett volna, hogy a magyar haderő itthon maradjon az ország határainak védelmére, miközben az ellenséges román és szlovák csapatok szépen elvéreznek a keleti fronton.

"Harmadrészt pedig a Szovjetunió fenyegetést jelentett Európára nézve. Nem titkolt szándékuk volt meghódítani, ami, ha rögösebb úton is, de mint láthattuk, 1945-re sikerült is. 1941-re bekebelezték Finnország egy részét, Lengyelország keleti felét, Észtországot, Lettországot, Litvániát, és Besszarábiát. "

Miután Hitler odaajándékozta Sztálinnak ezeket a területeket 1939 augusztus 23-án :)

"Ez kifejezetten német követelés volt, és ahogy írták, pontosan ezért nem is fogadták el az USA-ban."

Azért hónapokkal később csak megkaptuk az amerikai hadüzenetet, aztán 44'-ben a bombázásokat is :)

"A bécsi döntésekkel szerzett területeinket azért vették el, mert a szövetségesek megegyeztek, hogy minden Hitler idején létrejött területi változás érvénytelen, ...

-> Dél-Dobrudzsa? :)))"

- Ez az egyetlen kivétel, amit mondani tudsz. Ez is csak azért, mert annak elcsatolása nem Bécsben, Hitler és Mussolini keze alatt történtek, hanem a krajovai szerződésben.

"1944. október 15-éig nem volt eldöntött tény a trianoni határok visszaállítása Románia viszonylatában. Egy sikeres magyar kiugrás esetén magyar-román vonatkozásban nem a trianoni határok álltak volna vissza."

- Erre esetleg valami szakirodalombeli igazolás?

"A kommunista diktatúrából is ugyanúgy kijutott mindegyikőnknek, így semmi nem változott volna másként sem.

-> Nagyvárad, Szatmárnémeti ma magyar lenne, ennyit mindenképpen megért volna."

Ha..., és ha... Esetleg. Talán, és akkor, ha... Ennyire vehető komolyan ez érvnek.

"Hiába a románoknak mindig is több eszük volt, mint a magyaroknak. Jól taktikáztak 1940-ben és 1944-ben is. Horthy politikai elképzelései meg egy óvodás értelmi szintjén álltak."

- Horthy kiválóan elkerülte a háborúba való totális belépést, ameddig csak lehetett, valamint Magyarországon a szélsőjobbos erők hatalomrajutását az 1920-as, 1930-as években ellentétben más államokkal, illetve a zsidók deportálását és gettósítását egészen az 1944-es német megszállásig. 1943-tól elkezdődtek a békekötésre való tárgyalások. Hogy mi közvetlen szomszédságban voltunk a Német Birodalommal, így gyorsabban tudtak reagálni, illetve a hazai szélsőjobbos ellenzékiek is puccsot követtek el, mindez már nem Horthy hibája.

"Nyilvánvaló volt, hogy Hitler a jövőben figyelemmel lesz arra a területrendezésekben, kik segítették, és kik nem. Nem maradhattunk le Szlovákia és Románia mögött.

-> Ez is egy óvodás-szintű eszmefuttatás, 1941-ben is az volt. Hitler, mint valami jóságos, buksisimogató bácsi, aki cukorkát (területeket) osztogat a jó gyerekeknek.

Hitler a második bécsi döntést is a saját pillanatnyi jól felfogott érdekében hozta meg (háború kiterjedésének megakadályozása román területre), nem pedig a magyarok trianoni sérelmének orvoslása miatt."

- Ez így van. De utólag minden bolond bölcs lehet. 1938-1941-ben még a gyakorlat azt mutatta, hogy Hitler aszerint osztja a területeket, hogy ki segít neki. Ez nem naivság, ezt lehetett látni, ez volt a tény. Azt gondolni, hogy egy magyar kimaradás esetén veszélybe kerülnének a visszacsatolt területek, nem butaság volt, hanem óvatosság, nem lehetett kockára tenni a revíziós sikereinket.

"A románokat később is fontosabb szövetségesének tartotta, mint a megvetett magyarokat, minden alkalommal célozgatott is rá Antonescunak, hogy a háború után revideálni foga a bécsi döntést."

- Ha ilyen gyakran utalgatott ilyenre, akkor megint hozhatnál erre egy szakirodalmi forrást.

(Másfelől hadászati értelemben Magyarország sokkal hasznosabb és hatékonyabb szövetséges volt, mint a nagyobb, de gyenge és eredménytelen román haderő.)

"Magyarország érdeke 1941-ben egyszerűen az lett volna, hogy a magyar haderő itthon maradjon az ország határainak védelmére, miközben az ellenséges román és szlovák csapatok szépen elvéreznek a keleti fronton."

- Igen, cserébe pedig a németek azt tették volna velünk, mint Csehországgal, ahogyan azt igazoltam is.

A magyar vezetés a lehető legjobb döntést hozta: önként felkínálni egy keveset, hogy elkerüljük az egész kényszerrel való elvételét. Mint látható, 1944-ig működött is. Akkor is csak a titkos kiugrási kísérletek miatt történt a német megszállás.

"Harmadrészt pedig a Szovjetunió fenyegetést jelentett Európára nézve. Nem titkolt szándékuk volt meghódítani, ami, ha rögösebb úton is, de mint láthattuk, 1945-re sikerült is. 1941-re bekebelezték Finnország egy részét, Lengyelország keleti felét, Észtországot, Lettországot, Litvániát, és Besszarábiát.

-> Miután Hitler odaajándékozta Sztálinnak ezeket a területeket 1939 augusztus 23-án :)"

- Pontosabban: miután Hitler és Sztálin megegyeztek arról, hogy Sztálin hagyja Hitler hódítgatni nyugaton, míg a Hitler hagyja Sztálint hódítgatni keleten, és nem zavarják egymást ebben.

De kicsit se vagy manipulatív és részrehajló;)

"Ez kifejezetten német követelés volt, és ahogy írták, pontosan ezért nem is fogadták el az USA-ban.

-> Azért hónapokkal később csak megkaptuk az amerikai hadüzenetet, aztán 44'-ben a bombázásokat is :)"

- Igen, a bombázásokat el is indították az amerikaiak. Alig kellett hozzá cirka 3 év. Noha lehetőségük volt már 1943-tól. Vajon nem a '44-es tavaszi német megszállás játszott ebben közre...?

14:00

"Ez is csak azért, mert annak elcsatolása nem Bécsben, Hitler és Mussolini keze alatt történtek, hanem a krajovai szerződésben. "

És mert a bolgárok nem vettek részt a szovjetellenes háborúban. Egyszóval volt olyan területrendezés, amely Hitler idején jött létre, mégis érvényben maradt a háború után. A szovjetek 1939-40-es területexpanziójáról már ne is beszéljünk.

Másrészt: éppen ezért szerette volna Teleki önerőből, német támogatás nélkül visszaszerezni Erdély egy részét, mert pontosan tisztában volt vele, hogy a németek ajándékaként létrejött nem lesz tartós, Németország ugyanis nem nyerhet meg egy világháborút.

"- Erre esetleg valami szakirodalombeli igazolás? "

Még 1944 nyarán sem volt lezárva a kérdés:

Az amerikai politikát illetően, csak úgy kapásból:

"A szlovák-magyar határ körüli addigi "bizonytalankodás" mindkét tömörítésből eltűnt, maradt a 6 csallóközi körzet átengedésének támogatása. (...), míg Erdély illetve a román-magyar határ az Arad és Szatmár közötti "vékony sáv" formulával. Mindezek a területi javaslatok abba a Roosevelt számára összeállított 1944 szeptemberi tájékoztatóba is belekerültek, amelyet az elnök a második quebeci konferenciára vitt magával."

(Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében, 276. old.)

A kötetben egyébként részletesen lehet olvasni a brit és amerikai határjavaslatokról, szakértői anyagokról, amelyek a trianoni határok revízióját szorgalmazták Magyarország javára a háború után.

A szovjet álláspont 1943 nyarán Molotov jegyzéke alapján:

a szovjet kormány " nem tekinti teljes mértékben igazolhatónak a Németország diktátumával, 1940. augusztus 30-án Bécsben hozott úgynevezett döntőbírói ítéletet, amely Magyarországnak juttatta Észak-Erdélyt." (U. o. 280. old.)

A román-szovjet fegyverszünetben is csak Erdély, "vagy annak nagyobb része" Romániának való átadásáról rendelkezett, nyitva hagyva az ajtót a Magyarország javára történő határkorrekció számára - persze a magyar magatartás függvényében.

"Azt gondolni, hogy egy magyar kimaradás esetén veszélybe kerülnének a visszacsatolt területek, nem butaság volt, hanem óvatosság, nem lehetett kockára tenni a revíziós sikereinket. "

Úgy mondanám, hogy minden addigi revíziós sikert föltettek egy eleve nagyon kétséges kimenetelű kalandra, amelyen az ország csak veszíthetett, de nyerni semmit sem nyerhetett volna már.

A szovjet kaland kudarca a németeknek is lejött pár hét alatt :) Megérte nekünk ész nélkül belerohanni?

"Magyarország sokkal hasznosabb és hatékonyabb szövetséges volt, mint a nagyobb, de gyenge és eredménytelen román haderő.)"

Ezt a németek többnyire másképp gondolták, lásd pl. Goebbels naplóbejegyzését 1943. január 23-án:

"Ha rangsort akarnánk felállítani a katonai helytállás szempontjából, azt mondhatnánk, a románok rosszak, az olaszok még rosszabbak, a legrosszabbak - minden kritikán aluliak - a magyarok."

"- Igen, cserébe pedig a németek azt tették volna velünk, mint Csehországgal, ahogyan azt igazoltam is. "

Azért a csehek elég jól kijöttek ebből a háborúból, nem gondolod? Még a német kisebbségtől is szépen megszabadultak a végén.

"Ez is csak azért, mert annak elcsatolása nem Bécsben, Hitler és Mussolini keze alatt történtek, hanem a krajovai szerződésben.

-> És mert a bolgárok nem vettek részt a szovjetellenes háborúban."

- Ettől függetlenül az USA-nak és Angliának hadat üzentek. Azt pedig ők sem kerülték el, hogy a Vörös Hadsereg rajtuk is keresztülrobogjon...

"Egyszóval volt olyan területrendezés, amely Hitler idején jött létre, mégis érvényben maradt a háború után. A szovjetek 1939-40-es területexpanziójáról már ne is beszéljünk."

- Te jó ég! A szovjetek hódításaihoz mi köze Hitlernek? Én arról beszéltem, hogy Hitler minden területrendezését semmisnek nyilvánították. Mivel Dél-Dobrudzsa nem Hitler által került Bulgáriához, ezért erre ez nem vonatkozik.

"Másrészt: éppen ezért szerette volna Teleki önerőből, német támogatás nélkül visszaszerezni Erdély egy részét, mert pontosan tisztában volt vele, hogy a németek ajándékaként létrejött nem lesz tartós"

- Így van. Tudta, hogy az ilyen "ajándéknak" mindig ára van, és ha nem önerőnkből, magunk szerezzük vissza, mindig ki leszünk szolgáltatva a "jótevőnknek", illetve hatalma gyengülésével veszélybe kerülünk mi is. De tehetett mást az akkori magyar vezetés? Teleki sem tudott mit tenni. Kényszerpálya volt.

"Még 1944 nyarán sem volt lezárva a kérdés:

Az amerikai politikát illetően, csak úgy kapásból:

"A szlovák-magyar határ körüli addigi "bizonytalankodás" mindkét tömörítésből eltűnt, maradt a 6 csallóközi körzet átengedésének támogatása. (...), míg Erdély illetve a román-magyar határ az Arad és Szatmár közötti "vékony sáv" formulával. Mindezek a területi javaslatok abba a Roosevelt számára összeállított 1944 szeptemberi tájékoztatóba is belekerültek, amelyet az elnök a második quebeci konferenciára vitt magával."

(Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében, 276. old.)

- Azért erről nem ártana részletesebb írást látnom, mert az, hogy valaki hozzácsap egy-két ilyen "ötletet" a mappákhoz, nem jelenti azt egyből, hogy komolyan is vették mások.

"A szovjet álláspont 1943 nyarán Molotov jegyzéke alapján:

a szovjet kormány " nem tekinti teljes mértékben igazolhatónak a Németország diktátumával, 1940. augusztus 30-án Bécsben hozott úgynevezett döntőbírói ítéletet, amely Magyarországnak juttatta Észak-Erdélyt." (U. o. 280. old.)"

- Azaz nem tartották törvényesnek a második bécsi döntést.

"Azt gondolni, hogy egy magyar kimaradás esetén veszélybe kerülnének a visszacsatolt területek, nem butaság volt, hanem óvatosság, nem lehetett kockára tenni a revíziós sikereinket.

-> Úgy mondanám, hogy minden addigi revíziós sikert föltettek egy eleve nagyon kétséges kimenetelű kalandra, amelyen az ország csak veszíthetett, de nyerni semmit sem nyerhetett volna már.

A szovjet kaland kudarca a németeknek is lejött pár hét alatt :) Megérte nekünk ész nélkül belerohanni?"

- Hohó! Akkor, amikor a magyarok az egész hadjáratba belefogtak, a németek már Moszkva kapuját döngették... Azért olyan vakmerő emberrel még nem találkoztam, aki tagadta volna, hogy 1941-ben egyértelmű német győzelem volt várható. (Mellesleg addigra már a szomszédos államok is benne voltak a háborúban.)

Valamelyik oldalra állni kellett. És természetes, hogy a nyerésre állóéra.

"Magyarország sokkal hasznosabb és hatékonyabb szövetséges volt, mint a nagyobb, de gyenge és eredménytelen román haderő.)

-> Ezt a németek többnyire másképp gondolták, lásd pl. Goebbels naplóbejegyzését 1943. január 23-án:

"Ha rangsort akarnánk felállítani a katonai helytállás szempontjából, azt mondhatnánk, a románok rosszak, az olaszok még rosszabbak, a legrosszabbak - minden kritikán aluliak - a magyarok."

- Csakhogy Göbbels propagandaminiszter volt, nem tábornok. Máshol is megmutatkozik a magyarokkal szembeni lenézése, utálata. Személyes gyűlölet volt benne a magyarok iránt, a szava tehát nem hiteles.

"Igen, cserébe pedig a németek azt tették volna velünk, mint Csehországgal, ahogyan azt igazoltam is.

-> Azért a csehek elég jól kijöttek ebből a háborúból, nem gondolod?"

- Miben? Azért, mert hozzájuk csaptak három magyar falut? Közben meg leszakították belőlük egész Kárpátalját a Szovjetuniónak, noha "győztesek voltak", és Hitler oldalán nem harcoltak, sőt.

Kommunista hatalomátvétel is volt, és megvolt a maguk forradalma is, 1968-ban.

Semmivel sem jártak jobban, mint mi. Ebből is látható, hogy Sztálin nyugodt szívvel csonkította meg szövetségeseinek területét is, mind Csehszlovákia, mind Lengyelország esetében, ha neki úgy tetszett.

Az átállást ezért ilyen kultikus imádattal felemlegetni, mint a megváltásunk egyetlen és biztos útját, hibás érvelés.

"Még a német kisebbségtől is szépen megszabadultak a végén."

- 1946. január 19. Nézz utána ennek a dátumnak, mi volt ekkor Magyarországon.

21:06

"...Hitler minden területrendezését semmisnek nyilvánították. "

Hitler területrendezéseinek értelemszerű semmissé nyilvánítása =/= 1939 előtti határok maradéktalan visszaállítása.

"De tehetett mást az akkori magyar vezetés? "

Távol tartja magát az értelmetlen és veszélyes szovjet-kalandtól. Legalábbis ameddig lehet.

"Azért erről nem ártana részletesebb írást látnom, ..."

Tessék kutakodni, utánajárni! :)

Romsicsnak külön kötete van csak az amerikai békeelőkészítő bizottság munkájáról Magyarország vonatkozásában. De elég gazdag a téma irodalma.

Ez csak egy rövid História összefoglalás:

[link]

"- Azaz nem tartották törvényesnek a második bécsi döntést. "

Második bécsi döntés semmisnek tekintése =/= trianoni határok visszaállításának eldöntése.

Másrészt érdekes a molotovi megfogalmazás: " nem tekinti teljes mértékben igazolhatónak " :)

"Azért olyan vakmerő emberrel még nem találkoztam, aki tagadta volna, hogy 1941-ben egyértelmű német győzelem volt várható."

Bárdossy és a magyar vezetés többsége korlátolt felfogóképességű emberekből állt, akik képtelenek voltak megérteni azt a világpolitikai fordulatot, amelyet a németek Szovjetunió elleni támadása okozott. Az ugyanis egy csapásra szövetségessé tette Moszkvát a nyugati hatalmakkal, potenciálisan az Egyesült Államokkal. Értelmes ember akkor is látta, hogy kétfrontos háborúból a németek győztesen most sem fognak kijönni. Legfeljebb az nem látszott előre, hogy mekkora lesz a vereségük mértéke, esetleg, lesz-e valamilyen kompromisszumos befejezése a háborúnak. Bárdossyék azt hitték, mi itt nyugodtan keresztesháborúzgathatunk keleten, anélkül, hogy hadiállapotba kerülnénk az angolokkal (amerikaiakkal). Hát, nem.

"Akkor, amikor a magyarok az egész hadjáratba belefogtak, a németek már Moszkva kapuját döngették... "

A német támadás már lényegében 1941 nyarának végére kudarcot vallott :)

Teljesen mindegy volt, hogy Moszkva kapujáig elmentek-e, vagy sem.

"Közben meg leszakították belőlük egész Kárpátalját a Szovjetuniónak, noha "győztesek voltak", és Hitler oldalán nem harcoltak, sőt."

Kárpátalját Benes maga ajánlotta fel Sztálinnak.

Csehszlovákia lényegében érintetlenül, rombolás nélkül vészelte át a háborút, megszabadult 3,5 millió némettől, semmissé nyilvánították a müncheni és bécsi döntéseket, ez elég jó mérleg, nem?

Az, hogy az egész közép-európai térség szovjet megszállás alá került, független volt a cseh vagy a magyar, a román stb.politikától/magatartástól.