Milyen ősmagyar szimbólumok, jelképek léteznek?

Bocs, de szerintem ezt nem a politika rovatba kellett volna tenned.

A keresztény térítés után a pogány jelképek és rítusok egy része a kereszténységben éltek tovább.

Érdekesek a magyar körtemplomok, amik ázsiai eredetűek. Tele van velük a Kárpát-medence, Európában náluk van a legtöbb - nem véletlenül.

Van olyan körtemplom, amiben festett kazettás mennyezet van, kozmikus jelzésekkel.

A kör a tökéletesség szimbóluma, egyesek szerint a jurtát is jelképezi.

Fontos a Boldogasszony-kultusz.

Aztán a fény minden mennyiségben.

Emberi síkon a Napbaöltözött Boldogasszony

Állati síkon a fénylő csodaszarvas, ami az eget és a csillagokat tartja az agancsán.

Növényi síkon a Tetejetlen Életfa.

Annyira gazdag a magyar néprajz, hogy lehetetlen pár sorban még a vázlatát is leírni.

A magyar népmeséknek olyan többletjelentésük van, hogy újraolvasva mindig felfedezek benne valami újat.

Ismerték az élet, a kozmosz működését az őseink. Bölcsességükkel a mai kor sajnos nem vetekedhet.

Javaslom a hagyományos székelykapuk tanulmányozását ..

https://www.youtube.com/watch?v=njSYWHmRsD0

Amiket felsoroltál. A turulmadár, azaz a kerecsensólyom, mint az Árpád-ház (vagy másnéven Turul-dinasztia) szimbóluma, mely a törzsek egyesítése után az összmagyarság jelképe is lett. A turulmadár volt a monda szerint, amely álomképben megjelent Emesének, Álmos anyjának, ezáltal üzenve születendő fiának isteni küldetéséről (hiszen a kerecsensólyom az ég és a föld között tudott kapcsolatot teremteni).

A csodaszarvas, mint a hazába Hunort és Magort elvezető isteni küldött.

A fehér ló, amely az istenek számára adható áldozat volt. A pusztai népeknél a lónak volt a legnagyobb értéke, a legbecsesebb ajándék, a fehér pedig közülük is a legnemesebb, ekképp az egyetlen méltó az istenek számára.

A farkas is szentként tisztelt állat volt, a türk népek mindegyike egy farkasra vezette vissza közös ősüket.

Az Életfa is jó példa, amit írtál, sokat alkalmazott díszítőelem volt, mint a túlvilágba vezető híd.

A kettőskereszt nem ősi magyar szimbólum, az a középkori Magyar Királyság jelképe.

A magyaroknak két fontos ősi szimbólumuk volt (mint minden más türk eredetű népnek), a Nap és a Félhold. Ez a székely zászlóban máig megmaradt:

[link]

És valaha a Kunság zászlajában is (néhány ottani címerben megőrződött):

[link]

Más türk zászlókkal összevetve, szerte bennük megtalálható a Nap és a Félhold, valamint a türkizkék szín.

Ujgurok: [link]

Üzbégek: [link]

Azeriek: [link]

Iraki türkmének: [link]

Karakalpakok: [link]

A Félhold egyébként a gyula (hadi vezető), a Nap a kende (szakrális vezető) jelképe volt az ősi magyarságban.

Sajnos azonban csak töredékek maradtak meg ezekből a kulturális kincsekből a kereszténység felvétele után. Így csak néhány darabkánk van, amit nehéz hitelesen összeilleszteni újra teljes képpé.

"A farkas is szentként tisztelt állat volt, a türk népek mindegyike egy farkasra vezette vissza közös ősüket."

Azért ebben nem lennék olyan biztos. :)

Inkább azt mondanám, hogy Eurázsia sztyeppéin biz. uralkodóházak totemállata volt.

pl. néphit szerint Dzsingisz farkastól származik