1945 óta milyen nagyobb vándorlási hullámok (kitelepítés, kitelepülés, lakosságcsere, menekülés stb. ) érték Magyarországot?

Háború után: málenkij robotra elhurcolás a Szovjetunióba

Mellette emigrációs hullám Nyugatra.

1947: Csehszlovák lakosságcsere.

50-es évek: kitelepítések, internálás. Az életben maradt hadifoglyok többségében hazatérnek.

1956: forradalom és több százezer menekült Nyugatra

1989: rendszerváltás: sokan elmennek, sokan visszajönnek

2004-től: EU, némi kivándorlás

2010: Orbán-kormány... azt hiszem ez mindent elmond.

Az első kissé elnagyolta a dolgokat.

Malenkij robotra csak nagyon levés embert vittek el, semmiképpen nem nevezhető "nagyobb" hullámnak.

1947-ben nem csak Csehszlovák lakossági csere volt. A magyarországi svábokat telepítették ki Németországba. Helyükre telepítettek be cseheket, szlovákokat, székelyeket, csángókat. A kisebb településeken a fele lakosság kicserélődött.

Rákosi idejében sem volt nagy "kitelepítés". Csak az arisztokratákat vitték Kistarcsára, vagy másik táborba. Ők nem voltak olyan sokan.

Viszont államosították a nagyobb házakat. Ezeket vagy több lakásra osztották, vagy társbérlet lett.

Ez nem egyenlő a vándorlással, kitelepítéssel, vagy lakosság cserével.

56-ban távoztak nagyon sokan nyugatra. Ez több embert érintett, mint pl. a kitelepítés.

és 2004 óta napjainkig tartó folyamat az nem csak az itteni kormányok felelőssége, kivéve az hogy mondjuk beléptek az únióba

ugyanis szabad munkaerő-áramlás van az unióban, persze ez 2009-ben egy kicsit felgyorsult, ugyanis a németek ekkor nyitották meg ténylegesen az országukat a betelepülni vágyóknak

Utolsónak: a cél a magyarországi német etnikai tömbök megsemmisítése volt, azaz olyan helyzetet igyekeztek kialakítani, hogy a magyarországi németség helyzete alapvetően megváltozzon, és minél több helyen kisebbségbe szoruljanak. Ilyen szempontból mindegy volt, hogy a kitelepített svábok javait egy alföldi magyar, egy békéscsabai tót, egy Székelyföldről menekülő székely vagy egy baranya megyei horvát kapja meg. A lényeg az volt, hogy a betelepített lakosság révén kisebbségbe kerüljenek a németek és ez a legtöbb helyen (különösképpen a Budapest környéki német településeken, de számos más helyen hasonlóképpen) így is történt.

Mivel a magyarországi svábok helyi dialektusokban beszéltek, ezért a német nyelv visszaszorulása az utcáról és az oktatásból egyenes út volt a nyelvvesztés felé. A mai svábok közül a legtöbb fiatal, aki ismeri a német nyelvet, az az irodalmi nyelvet beszéli, a felmenői falusi sváb dialektusát nem feltétlenül érti meg. Az idősek, akiknek anyanyelve a német még ismerik a dialektust.