Milyen következménye lett volna, ha a szocializmusban nyilvános helyen beszélgetek a Trianonban történt igazságtalanságról?

Attól függ, hol. Magyarországon valószínűleg semmi, bár ha agitációnak hangzik, és nagyon sok emberhez beszélsz, akkor előbb-utóbb egy rendőr megjelent volna, és megkérdezi, miért agitálsz a szomszédos baráti országok ellen. (Na jó, nem ezekkel a szavakkal. :D) Szóval nem is Trianon miatt lett volna gond, hanem a hogy a többi szoc. ország elleni támadásra buzdítasz.

De ha simán páran beszélgettek erről, akkor semmi.

Az, amit a 16:35-ös válaszoló ír, tökéletesen tükrözi azt az álláspontot, ami a Kádár-korszak állami felfogása volt.

Maga Kádár az 1977-es debreceni és nagyváradi, kétoldalú, Ceauşescu lefolytatott tárgyalása alkalmával kijelentette: "a nemzetiségek - az illető országok állampolgárai - problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége".

Azaz hivatalosan lemondott a határontúli magyarokról.

Ha a történelmünket ez a szemlélet kísérte volna végig, mint abban a 40 évben, és mint aminek megnyilvánulásait - döbbenetes, de - ma újra tapasztalhatjuk, akkor még mindig félholdas zászló lengene Buda felett.

Ott elvégre is 150 éve volt hódoltság alatt, sőt, még etnikai szempontok sem indokolták.

2,5 - 3 millió magyar pedig nem "a történelem", hanem velünk élő, napjainkban is létező probléma, akiknek ellehetetlenítik az anyanyelvi oktatást, akár állampolgárságuktól is megfosztják őket, kollektíven háborús bűnösnek minősítik állami keretek között, még autonómiát sem hajlandóak megadni nekik, és hosszasan sorolható lenne, akár a minden hétre jutó magyarok etnikai alapú veréseivel együtt.

És hogy a kérdésre is válaszoljak: eleve nem lehetett közbeszéd tárgya, mert nagyon kicsi hangsúlyt kapott az oktatásban*, és sokaknak még az is új volt a '80-as évek végén, '90-es évek elején, hogy Csehszlovákiában, Romániában "milyen meglepően sokan tudnak magyarul". Fogalmuk sem volt a helyzetről.

Az a korszak a sötét középkornak felelt meg. Romsics Ignác történészprofesszor személyesen mesélte el nekem, hogy amikor először írt egy összefoglaló monográfiát Bethlen Istvánról és munkájának eredményeiről, azt mondták neki halkan: "ezt nem jelentheti meg".

Pedig ez már a '80-as években volt. Végül mégis megjelent a mű, bár pár évig porosodott egy fiókban.

*Lásd: [link]

Kiemelem az ide vonatkozó tartalmat: "Az egész folyamat érdekes példája, hogy az iskolásoknak szóló Képes történelem sorozat 1977-ben kiadott, a korszakkal foglalkozó darabja Az első világháború címet kapta. Trianonról nem sok szó esik benne, a proletárforradalmak ünneplése a végkicsengése. Az 1996-os új Képes történelem a Csonka ország címet viseli, és a legtöbb szó Trianonról esik benne. Mind a két könyv kikölcsönözhető egy kerületi könyvtárfiókból."