Mi a különbség a szocializmus és a kommunizmus között? Magyarországon melyik (mikor) volt?

A kommunizmus egy eszme, a gyakorlatban nem igazán kivitelezhető!

Gondolom hallottad már Marx, és Engels nevét. Ők úgy gondolták, hogy a legfejeletteb államok egyszer csak elérnek egy olyan fejlettségi szintet, amikortól megszűnhet a pénz, és a javakból mindenki igényei szerint részesül. "Amikor a bőség kosarából mindenki egyformán vehet!" (hasonlóan a kibucokhoz, vagy az amishokhoz) De nem lesznek vezetők, mindent a köz akarata dönt el!

Ez általában kivitelezhetetlen, mert mindig van aki többet akar mint mások, és befolyásolni igyekszik a többieket!

(Ajánlott olvasmány: George Orwelltől az Állatfarm)

A terv rosszul sült el, mert nem a legfejletteb, hanem az egyik legszegényebb országban tört ki a forradalom Lenin vezetésével! Mindent elvettek az uraktól és "elosztották" egymás között, legyilkolták a cári családot, és teljes lett a káosz! Lenin még jót akart, de miután elvitte a szifilisz Sztálin diktatúrát létesített, és kegyetlenül elkezdte gyilkolni a "rendszer ellenségeit".

A II. VH. után magyarország is szovjet befolyás alá került, és itt is az ő rendszerük jött létre. Leghívebb követője Rákosi volt. Aztán az 1956-os forradalom sokat segített abban, hogy a Szovjetúnió lazítson a "szocialista gyeplőn", így lett itt "puha diktatúra" Kádárral.

az elöttem szoló jól leírta a kommonizmust.

ezt úgy képzelték el hogy szabadság egyenlöség lesz.

pl egy gazda dolgozik és leadja a búzáját az összeset, aztán a tehenész leadja az összes tejét, a molnál ingyen öröl , mindenki ugyan annyit dolgozik és mikor bemegy a boltba akkor mindenki ingyen ugyan annyi ételt vihet haza, mindenki ugyan azt atv-t nézheti amit ingyen kap, de senkinek nem lehet 2 tv-je vagy 3 autója, mindenkinek ugyan aza van, senkinek nincs pénze, és mindenki ugyan annyit dolgozik. nem lenne rossz elmélet, csak hogy az ember mindig többet akar (ezért is vagyunk emberek, mert mindig többet akartunk és lemásztunk a fárol, és fejlödtünk mert többet kartunk) , és aki többet akar az nem tud ebbe a kommunista körben élni , a szabadság is az elmélet része . ez soha nem tudna müködni egy emberi aggyal (maximum egy kicsi népkörében, ahogy amerikában van néhány farm ahogy hasonló formában élnek az emberek).

a kommunizmus és a szocializmus végső céljai megegyeznek, a különbség közöttük a mód, vagy az út, ahogy ezt el akarják érni.

A szocializmus inkább a szolidaritást helyezi előtérbe és abból kíván építkezni, míg a kommunizmus a magántulajdon felszomálását a "kommunásodást" tartja fő csapásiránynak.

Mo.-n 56-ig inkább kommunizmus, 56 után pedig szocializmus volt. Ez volt a különbség köztünk és pl. az oroszok/románok között és ez okozta a társadalmi jólét olyan szembeszökő különbségét.

[link]

[link]

Ma is hallani, gyakran éppen állítólagos antikommunisták szájából, hogy a kommunizmus valójában nem is lenne olyan rossz, ha jól csinálták volna. Ez a legnagyobb tévedés. Ami eleve rossz, azt ugyanis nem lehet elrontani.

Marx munkásságának értéke (természetesen a közgazdasági tevékenységét leszámítva, mely - bár a modern közgazdaságtudomány már túlhaladta - valóban történelmi jelentőségűnek bizonyult) a nullához közelít. Mint politológus és filozófus Marx tizedrangú volt, elmélete már gyakorlati kipróbálása előtt is elavult. A marxizmus filozófiai alapja kissé leegyszerűsítve nagyjából az, hogy a demokrácia abszurdum, mert nincs és nem is lehet, hiszen az emberi szabadság sem létezik. A szabadság a tudomásulvett szükségszerűség. Ez az alap, s ez az alap abszurd és téves.

Tehát ami Marx fő politikai gondolatait illeti, az eleve egy antidemokratikus, nem-emberi társadalmat idealizált, az emberiség jövőbeli utópiájaként. Valójában antiutópia volt az már a kezdetben.

A rossz megvalósítás kritikája abszurd. Lenin a lényegen nem változtatott, Lenin utódai pedig sznte semmit. Tehát a megvalósítás jó volt. A baj magával az eszmével van.

A kommunizmus a szocializmus kiteljesedett formája.

1947-1956: kommunizmus

1957-1989: szocializmus

(Magyarországon)