Mit gondoltok arról, hogy 1823ban még ismerték és elfogadták a magyar-hun rokonságot?

Mivel Árpádot is Attila leszármazottjának tartja a magyar történetírás, így a krónikások verziója szerint is Bendegúz vére szerezte a hont, nincs ellentmondás. Másrészt a Himnusz teljesen egyértelmű ezen a téren:

"Őseinket felhozád

Kárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának."

Az lemaradt, hogy ez még csak az Árpád-ház esetleges hun gyökreit igazolná, a magyar népét nem.

Ami a bevonuláskor egy igen sokszínű törzsszövetség volt. ( az apja által is megkötött vérszerződés, ami csak idegen népek között van értelme a szimbolikus vérségi kapcsolatnak) Tehát Árpád származhat a hunoktól és utódai alatt virágzik az ország Kölcsey szerint, de a magyarok még nem lesznek hunok.

Nem lehetetlen, hogy Árpád felmenői között vissza lehetett vezetni egy ágat Attilára - így Bendegúzra. Hiszen a pusztai népeknél a különböző vazallus fejedelmek előszeretettel házasították magukat a kisebb rangú vezérekhez, ezzel erősítve a hűbért. Azt pedig tudjuk, hogy a magyarok eleinek, az ugoroknak volt köze a Hun Törzsszövetséghez (melynek azonban csak egy leszakadt részét képezték az európai hunok, azaz Attila hunjai). De ez nem jelent feltétlen a két nép között is rokoni, származási kapcsolatot, hiszen az Árpád-ház is sok más uralkodódinasztiával volt rokoni kapcsolatban, amelyekkel a magyarok, mint nemzet, nem. És azt is csak magyarázással lehet belelátni, hogy kettős honfoglalásról lenne szó a költeményben, mert a fentiekben felvázoltak alapján "Bendegúz vére" Árpád is.

Mint ahogyan a Habsburg uralkodók vérvonala is köthető volt vissza Árpádhoz.

Viszont méltatlan a Himnuszhoz mind az, hogy politikai kérdéshez használják fel (egyébként Kölcsey nem volt történész, sem régész, a műve nem ebben értékes, hanem egészen másban), másfelől méltatlan az is, hogy vitatkozzunk róla, elemezgessük.

Így van, ahogy van, és kész.