Már miért kellene büszkének lenni István királyra?

" a két világot NEM lehet összehasonlítani egymással."

De ha nem lehet, akkor miért kellene a mai világban büszkének lennünk arra, amit akkor tett, mert mai szemmel ez számunk (esetleg) előnyös?

" István király tetteinek történelmi súlya volt, megalapozta, és egyben tartotta a magyarságot."

Lehet, hogy az, amit Ő létrehozott, évszázadokkal később egy magyar nemzetállam alapjául szolgált. De neki célja nem volt ez, s nem is lehetett, hiszen még a fogalom sem létezett akkoriban. A céljai egyébként épp ellentétesek voltak azokkal, amelyeket mi akár a mai, akár az akkori erkölcsünkkel jónak tekintenénk. Mivel mind a magyar népet, mind uradalma akkori többi népét alacsonyabb rendűnek tartotta, akik egyetlen feladata és lehetősége, hogy az elit, a nemesség igényeit, luxusköltségeit kiszolgálja, azon az áron, hogy bár csupán munkából állt az életük, az éhhalál, fagyhalál, stb. sem volt ritka.

"Ha ő nincs, te sem lennél. Ilyen alapon szégyelhetsz minden történelmi személyt, mert mindnek voltak hasonló dolgai, gyarlóságai. Ettől még az a lényeg, hogy mi olyant tettek, ami előre vitte a világot, vagy a nemzetét."

Honnan tudod, hogy nem lennék, ha Ő nem lett volna? Ezt nem tudhatjuk. De felesleges is a kérdés, mert volt. Ezt megváltoztatni nem tudjuk, következésképpen annak, hogy mi mit gondolunk róla, semmiféle kihatása nincs arra, hogy létezünk-e. Azt meg semmiképp nem mondanám, hogy erkölcsi kötelességünk felnézni rá - tettei gonoszságától függetlenül - csupán azért, mert esetleg megalapozta a létünket. A saját anyámra se lennék büszke soha többet, ha megölne vagy megkínozna egy embert. István királynak meg szinte hobbija volt ez. Semmi alól nem kell felmenteni attól, hogy híres történelmi személy. Ennyi erővel a legnagyobb gonosztevőkre is büszkének kellene lennünk, csak azért, mert esetleg nem léteznénk, ha Ő nem lett volna... Szerintem ez badarság. István király nem volt jó ember, erkölcsileg nem hogy feddhetetlen nem volt, hanem kimondottan gonosztevő. Célja nem volt az, hogy a nép jólétét, jövőjét megteremtse, következésképpen az, hogy a tettei miatt ez esetleg megtörtént, az nem annak köszönhető, hogy Ő mily csodálatos ember volt. Egyébként érdekes, hogy azt például, hogy az Egyesült Államokban rabszolgákat tartottak, azt mindenki elítéli, még az értelmesebb amerikaiak is. Azt, hogy István király kiszélesítette a rabszolgatartók jogköreit, azt meg a szőnyeg alá söpörjük, mondván, hogy ha Ő nem lett volna, mi se volnánk. Ennyi erővel az amerikaiak is büszkén hirdethetnék: 'igaz, mai erkölcsökkel gonosz tettnek minősül a rabszolgatartás, de büszkék vagyunk nagybirtokos rabszolgatartó őseinkre, mert ha ők nem alapozták volna meg a gazdaságunkat, akkor ma nem élhetnénk jólétben'. Ugye érzed, hogy mi itt a probléma? Vagy, azt is mondhatnánk, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Hitler elrendelte London civil lakosságának tömeges pusztítását, mert ha nem támogatja a V2 rakéták fejlesztését, akkor soha nem jut ember az űrbe. Kell büszkének lennünk Hitlerre azért, mert az ember az űrbe jutott? Nem.

"Te lehetsz akármilyen becsületes állampolgár, 99.9%, hogy soha a büdös életben nem fogsz olyan nagy dolgot csinálni, amiért ezer év múlva is gondolnak rád."

Az ilyen megjegyzéseket komolyan nem is kínos leírni?