A privatizációnak hogyan kellene működnie normális esetben?

Nem kell eldönteni, ki kapja. Mert nem kapja, hanem megveszi. Felmérik szakemberek a cég értékét, vagyonát, a piacon való elhelyezkedését, termékei keresletét. Ebből összeállítható az ára. Ezután meghirdetik, aki többet ad, jobban működteti, ért hozzá, megveheti. Lehet még néhány speciális kikötés.

A privatizációnak két célja van: Ne kelljen állami apparátust fenntartani a működésére és elszámolására, valamint bevétele legyen az államnak. Akkor szoktak privatizálni, ha van mit, és mindkét cél szükséges. Normális országokban így csinálják, nálunk nem.

Nálunk akkor privatizálnak, ha jelentkezik egy bennfentes vagy (majd tejelő) haver. Keresnek hozzá egy állami céget, olyant, amelyik sokat ér és olcsón lehet eladni (a lólábra néha vigyáznak). Szakma, hozzáértés, jövő nem számít.

Több formája is van a privatizációnak. Egyrészt, ha lehetséges, akkor a korábbi tulajdonos számára megpróbálhatják visszaszolgáltatni a dolgot, persze ez nem mindig járható út, ugyanis lehet, hogy az államosítás során még nem létezett az adott cég, vagy a lehetséges tulajdonos utód nélkül elhalálozott.

Lehetséges még a kuponos privatizáció is, melynek lényege, hogy a vállalatok tulajdonrészeire szóló kuponokat (gyakorlatilag részvényeket) a nép között szétosztják, illetve lehetővé teszik, hogy bárki egy bizonyos mennyiséget vásároljon ezekből.

Ennek egyik formája még az, amikor ezeket a részvényeket a vállalat dolgozói között osztják szét, tehát az ő tulajdonukba kerül az adott üzem. Ezek után, ki-ki tervei, vágyai szerint eladhatja a részvényét vagy a másikét megvásárolhatja, kialakítva egy stabilabb tulajdonosi szerkezetet.

"senkinek nincs pénze, mert ott ugye senki nem lehetett gazdag, akkor ki veszi meg?"

Egyrészt a vállalkozásokat a rendszer vége felé már engedélyezték, így néhány vagyonos ember volt, másrészt, nem feltétlenül egy személy kell összedobja rá a pénzt, hanem több tucat vagy még több is összeállhat, egy közös vállalkozást létrehozva.

Persze jellemzően a kuponos felosztás járhatóbb út, azonban a rendszerváltáskor Magyarországon az államcsődöt akarták minél inkább elkerülni és az államadósságot leszorítani, ezért leginkább külföldi vásárlókban reménykedtek, hiszen így lehetett a legtöbb pénzt bevonni a központi költségvetésbe.