Támogatnád az oktatási rendszer ilyesféle átszervezését?

Szerintem az életre nevelést általános iskolában kellene tanulni.

De közel nem így, ahogy leírtad.Hanem, a gyerekek tanuljanak meg olyan alapvető dolgokat, hogy például a macskát nem szabad kimosni a mosógépben mert elpusztuk

A középiskolákban vissza kellene vezetni, hogy 4-5 év alatt kap a diák érettségit meg egy középfokú OKJ végzettséget.

A gimnáziumokat is ketté kellene venni, reál gimnáziumra és humán gimnáziumra.

A gimik feladata pedig a felsőoktatásra való felkészítés lenne.

Kérdező:

Alapjaiban rossz az oktatás, _CSAK_ ezzel a középiskolai átszervezéssel nem oldanál meg semmit. Már az általános iskolánál elkezdődnek a bajok, főleg ott, ahol túl sok a renitens diák ahhoz, hogy normális órát lehessen tartani.

De kifejteném azt is mi a probléma az átszervezéseddel önmagában (ha a mai általános iskolai oktatást nézzük, akkor eleve csak rontanál ezzel, tehát ez most egy normális, jól felépített általános iskolai tanterv utánra vonatkozzon):

- Közgáz oké (csak ne a mostani alkalmazott közgazdász elmebajon alapuljon, vagy matolcsyén...)

- "A fiúk olyan alapvető dolgokat, amire a ház körül szükségük lehet később"

Ez túl tág fogalom, erre nem tudok reagálni. Mondjuk konnektorszerelést nem kéne nekilátni oktatni 0 fizikai ismerettel... De majd mondj néhány példát mit értesz ez alatt.

- Szerinted egy 13-15 éves lányból (teszem hozzá fiúknak se ártana. Egy gyereknek általában két szülője van) mennyi marad meg tudásban addigra mire gyereket fog nevelni? Mert kábé semennyi. Hacsak nem szül 13-15 évesen... :-)

- Helyesírás, fogalmazás általános iskola dolga lenne megtanítani, nem a középiskoláé.

- Furcsa, hogy közgázt akarsz, de a kétismeretlenes egyenletre semmi szükség. Most vagy pocsék volt a matektanárod, vagy azt nem tudod mi a közgáz. Mert nem annyi, hogy "kereslet-kínálat görbe" (ami mellesleg nem is működik rendesen...), meg egyéb ilyen szépen hangzó mondatok.

- A verselemzés pedig szintén fontos, de szar tanárral persze nem könnyű. A verselemzés pont a középiskolai szintje a fogalmazásnak és a helyesírásnak.

Ez a háztartástanítás mégis, hogy kéne érteni?

Külön-külön órákra bontva? Úgy működne mint a nulladik, nyelvi osztályokban a "tölteték" órák, mint a tanulás módszertan és társai?

Mert ha nem, és tömbösítve egybe lenne egy olyan óra, hogy "Háztartástan", akkor abból úgyis csak káosz lenne, nem vennék annyira komolyan a tanárok, nem fokuszálhatnának 1-1 dologra huzamosabb ideig.

A főzést pedig, hogy oldanád meg iskolai szinten? Recepteket kéne megtanulniuk, és felelésnél elmondani, dolgozatnál leírni, mert gondolom igazán főzni nem fog senki, ki fizetné ki azt a csomó húst stb?

Nem mellesleg én sose hittem volna, hogy eztmondom, de miért kéne a lányok és a fiúk házimunkáját kettészedni?

A mai világ már nem a középkor, egy átlagos, modern háztartásban a házimunka már megvan osztva.

Szerintem egy férfitársamnak se tőrne le a keze egy fakannáltól (a főzés még izgalmas is lehet ha belejön az ember), a nőknek pedig nem kéne tétlenűl-életképtelenül állni, ha netalántán fel kell rakniuk egy polcot.

Fura, hogy az ember azt érzi, gimnáziumba semmit sem tanul, de:

1. A gimnázium ad egy magasabb kulturális műveltségi szintet. Ezt én nem becsülném alá. Később az ember már magától érdeklődik a kultúra iránt, de akkor már tudja mi a reneszánsz és barokk közti különbség stb. A történelem oktatás is hasznos, hiszen különféle eseményeket el tud helyezni időrendben. Később már nem fogják neki ennyire átfogóan elmagyarázni ezeket, és ha részletekre kíváncsi, nem árt ha van egy széles körű általános tudása. Felesleges tudásnak tűnhet, de sok embernek van igénye a kultúrára, a kultúra ápolására, de ehhez az alapokat az oktatási rendszerben kell megtanítani.

2. A gimnázium elsődleges feladata valóban az, hogy felkészítsen az egyetemi oktatásra. Én is tapasztalom egyetemista hallgatóként, hogy a tananyag egy részét nem is érteném, ha nem lett volna az a sok elmélet, és akkor feleslegesnek mondott tudás. A kétismeretlenes egyenlettel meg rosszat mondtál, mert ha valaki természettudományos vagy társadalomtudományos szakra megy, az igenis találkozni fog a matematikával, és egyetemen mindig előnnyel indul az, akinek már van valami biztosnak mondható alapja.

Nem tudtam a legjobban fogalmazni, elég későn írtam ezt a hozzászólást, de a lényege az, hogy nem biztos hogy minden tudásanyag felesleges, ami elsőre annak tűnik.