Támogatnátok ilyen felsőoktatási reformot?

Az államilag támogatott helyeket mindenhol lecsökkenteném szakonként 10-20 főre, a többieknek pedig olyan lehetőséget biztosítanék a tanulmányaik finanszírozására(ami a diákhitellel kapcsolatos), h a diploma megszerzése után a diákhitelt a családi adókedvezményhez hasonló módon tudná törleszteni.

Ez egy fix x% lenne, ami ösztönözné a diákokat, h olyan szakon végezzenek, amik jól fizetnek és el tudnak helyezkedni.

Tehát van egy gépészmérnökünk.

Diákhitelből végzi el a sulit, majd ahogy munkát talál és mondjuk kap havi 220 nettót, akkor 22 ezer forint adókedvezményt kap(tehát 10%-ot a nettó béréből), amivel a hitelt törleszti.

Ha ügyes soha nem fogja a bőrén érezni, h valaha is hitelt fizetett.

Ezzel szemben van a jó öreg büfészakos.

Tudja, h nem fog tudni elhelyezkedni, így a hitel eleve elriasztja.

Ha mégis belevág és aztán meg a Mekiben köt ki, akkor a 65 ezer forintos nettó béréből a 6500 ft csak arra lesz max jó, a hitelét szinten tartsa.

Az állam meg kifizetett több milliót, a hülyének a tanítattására.

Így kialakulna az, h nem érné meg hobbidiplomásnak lenni, már csak azért, se mert aki el se végzi, az szintén perkálna.

Ennek következtében a diploma újra érték lenne.

Valamint hosszútávon a büfészakos diplomások is el tudnának helyezkedni, hiszen nem lenne az, h évente jön a több száz utánpótlás, sőt a hiány következtében keresettek lennének.

Valamint az így megspórolt pénzből a leírásom elején említett 10-20 fő az állami finanszírozás mellett díjmentesen kapna kollégiumot, tankönyvet, étkeztetést, külföldi tanulmányi kirándulást, nyelvtanfolyamot stb-t.

A reform célja a tehetségek felemelése(ne járjon már az évfolyamelső diákmunkára), a munkaerő piac felszívó képességéhez való alkalmazkodás, ami külső szabályozás nélkül(nem lennének keretszámok) oldaná meg a problémát, valamint a munkáltatók körében kevésbé keresett, de a hallgatók között nagy népszerűségnek örvendő "büfédiplomák"számának redukálása, szintén a piac igényeihez igazítva.

Természetesen a költségvetés hatékonyabb felhasználása, a források átcsoportosítása is ezek között szerepel.