Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » A (dél) -alföldi városok...

A (dél) -alföldi városok miért nem növekedtek meg úgy a szocializmus idejében (Szolnok kivételével) mint pl. a vajdasági vagy az erdélyi városok?

Figyelt kérdés

Sok városnak ma kevesebb lakosa van, mint 100 évvel ezelőtt! Pl. Hódmezővásárhely valamikor a 19. század végén érte el a maximumot kb. 64 ezer lakossal. Ma pedig 44-45 ezer lakos. Makó úgyszintén, 1920-ban 37 ezer, ma pedig csupán 22-23 ezer?! De itt van még Szentes, Orosháza, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Jászberény, sőt Hajdúböszörmény is. Lehet, hogy 1910-ben ezek a városok lakónépességébe beleszámították a környező tanyákat, pusztákat, amelyeket később elcsatoltak tőlük, de még hogyha ezeket nem számítjuk bele, akkor is ma - a legjobb esetben - ugyanannyi lakosuk van mint akkor, 100 évvel ezelőtt. De Szegednek sincs sokkal több lakosa jelenleg mint akkor, kb. 25-30%-kal van csak több. Kecskemétnek is legfeljebb 50%-kal.


Az egyetlen kivétel SZOLNOK, amelynek ma kb. háromszor annyi a lakosa, mint 1948-ban (igen ekkor, nem 100 évvel ezelőtt). A városról látszik, hogy iparosították, növesztették, és a népességnövekedés természetesen logikus következmény. Pedig valamikor kisebb és jelentéktelenebb volt az összes eddigi felsorolt városnál! Szolnokról látszik, hogy teljesen urbanizálódott, vannak gyárak, magas épületek, paneltömbök stb, tehát egy igazi városra hasonlít, míg Makó, Orosháza, Halas stb. csak nagyobb mezővárosok maradtak... És így nem is voltak vonzók a falusi lakosság beszivárgására. Meg ennek a vidéknek a demográfiája se volt valami kimagasló soha.


A fő kérdés persze az, hogy miért nem iparosították és urbanizálták ezeket a városokat (pl. Dunaújváros és Tiszaújváros helyett, amelyek mesterségesen lettek létrehozva).


Erdélyi példák: Aradnak 1910-ben 60 ezer lakosa volt, ma majdnem háromszor annyi, Nagyvárad 80 ezer-195 ezer, Kolozsvár ma kb. négyszer akkora mint akkor.


Vajdasági példák: Újvidék 35 ezer-250 ezer (ez lehet, hogy egy kicsit más, mert ma már majdnem olyan, mint egy főváros), Pancsova 15 ezer-76 ezer, Nagybecskerek 26 ezer-75 ezer.



2015. okt. 5. 17:24
 1/9 anonim ***** válasza:
Azért, mert teljesen más a történelem és korábbi korok gazdasága.
2015. okt. 5. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Nagyvárad nem Erdélyben van, de ez most nem lényeges.

Erdély azért rossz példa, mert ott volt egy mesterséges beavatkozás Ceaușescu idején a falurombolás, amikor is egyszerűen betelepítették az embereket a városokba.


Dunaújvárost is a megromlott jugoszláv-magyar viszony miatt hozták létre, mert eredetileg Mohácsra tervezték azokat a gyárakat.

Magyarországnak sohasem a déli irányokba voltak jelentősebb kereskedelmi kapcsolatai, hanem előbb keletre majd később nyugatra.

2015. okt. 5. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
Sok falu meg város akkoriban még a nagy városokhoz tartoztak azóta meg függetlenedtek.
2015. okt. 5. 17:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
Ezen kívül ma megfigyelhető itthon egy de-urbanizáció is, azaz egyre több ember költözik ki a városokból a közeli falvakba.
2015. okt. 5. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 A kérdező kommentje:

Ami még fontos, és kifelejtettem, az persze az is, hogy Jugoszláviában és Romániában sokkal jobban növekedett a lakosság, míg Magyarországon nem annyira. (Ennek egyik oka lehet az abortusz engedélyezése is, ha jól tudom, még 1961-ben. Valahol olvastam hogy nálunk és Kelet-Németországban volt a legkisebb a népességnövekedés az egész világon.)


De még hogyha Erdély nem jó példa, akkor mi van Jugoszláviával? Rengeteg város szinte megháromszorozódott 1950-1980 között.

2015. okt. 5. 18:12
 6/9 A kérdező kommentje:
Nagyvárad tudom, hogy a Partiumban van. De ma már a tágabban vett Erdélyhez szokták sorolni a legtöbben (ahogy a Bánságot is).
2015. okt. 5. 18:15
 7/9 A kérdező kommentje:

A Délmagyart is foglalkoztatta már ez:

www.delmagyar.hu/szeged_hirek/evszazados_fogyokuran_az_alfoldi_varosok/2143945/

2015. okt. 5. 18:21
 8/9 anonim ***** válasza:

Azért, helyesbítettem a területek miatt, mert nekem két barátom is Romániából jött, de kikérik maguknak, hogyha le erdélyezik őket, mert az egyik temesvári a másik meg csángó, aki Kostancából jött.


Ezen kívül Jugoszláviát én se értem, de remélem kapunk válasz erre is.

Ez a Dél-Magyarország cikk se pontos, hiszen azt írja, hogy " Miskolc (2009-ben már meghaladta a 170 ezret a lakosok száma) " pontosan még meghaladta, mert a rendszerváltás óta folyamatosan lefelé épülő város, ezzel szembe Szeged még mindig fejlődik.

2015. okt. 5. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

A jugoszláv felvetésre talán tudok választ adni, lévén, hogy délvidéki vagyok, a magyarországi és erdélyi kérdésben nem tudom a választ.

Szóval, bár talán kevesen tudják, de Bácskában és Nyugat Bánátban (ami értelemszerűen Vajdaság részeként Szerbiához került - Kelet Bánát Romániához tartozik per pillanat), igen sok német élt a trianoni paktum előtt, sőt ebben a régióban nagyjából 30% volt a magyar, 30% a szerb, és 30% a német (+/- 1-2%), míg a maradék 10%-át a lakosságnak horvátok, szlovákok, románok, ruszinok, és egyéb népek tették ki. 1944-ben mikor a jugoszláv kommunisták bevonultak, akkor elkezdődött a szocializmussal együtt a vörösök terrorja e vidéken. A németeket gyakorlatilag kiírtották, illetve teljessen kiűzték, ugyan ez a sors várt a magyarok egy jelentős részére is (tehát kb -400-450 ezer német és -40-50 ezer magyar), a megüresedett falvakat, kisvárosokat, és városrészeket főképp szerbekkel Koszovóról, Boszniából, illetve montenegróiakkal töltötték fel. Talán ez volt az egyik legésszerűbb magyarázat.

De pl Szabadka 1910-ben a Monarchia tíz legnagyobb városa között volt, illetve Magyarországon is 1 vagy 2 város volt akkoriban nagyobb (megközelítőleg 100 ezer lakossal). Napjainkban is nagyjából 100 ezer lakosa van, és értelemszerűen azért nem nőtt a város (ami 1920-ban a Jugoszláv Királyság legnagyobb városa volt, Belgrád és Zágráb előtt), mert a szocializmusban úgy kezelték mint úgymond "magyar" várost, mivel még a 60-as években is abszolút többségben voltak a magyarok (annak ellenére is hogy 44-45 között több ezer magyart tömegsírba lőttek). Ja és Szabadkán soha nem volt nagyobb német közösség.

Újvidéknek főképp a 80-90-es években robban meg igazán a lakossága, hisz rengeteg szerb érkezett akkor a háborús övezetből oda. Korábbról ott pl nagyobb magyar és német közösség is volt. Illetve a 60-70 években iparilag sokkal jobban preferálta a kommunista hatalom Újvidéket, mint Szabadkát (épp az előbb említett "magyar" város miatt). Az újvidékiek többsége, vagy legalább is a szülei illetve a nagyszülei, nem a mai Vajdaság területéről származik.

Nagybecskerek is hasonló okból nőtt meg jelentőssen, mint Újvidék:

Az 1910-es népszámlálás szerint Nagybecskereknek 26 006 lakosa volt, ebből 9148 magyar, 8934 szerb, 6811 német, 456 szlovák és 339 román nemzetiségű volt.

A válasz tehát egyszerű, a 45 után rengeteg szerbet telepítettek be Vajdaságba.

2015. okt. 8. 01:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!