Valaki el tudná magyarázni a magyar választási rendszert?

Van 199 hely a parlamentben, ezt hívják mandátumnak is. A kétharmados többség ezeknek a helyeknek a kétharmadát jelenti.

Kétféle módon szerezhet valaki mandátumot:

1. Egy párt országos listáján indul és bejut. 93 helyet osztanak ki így. Listáról csak olyan párt jelöltje juthat be, amelyik párt legalább 5%-ot kapott. A 93 helyet a szavazatok arányában osztják ki.

2. Választókerületet nyer. Így 106 képviselő juthat be. Az a lényeg hogy a saját választókerületében ő kapja a legtöbb szavazatot.

A választókerületek többségét általában a legerősebb párt viszi el. Azaz itt már nem arányos a rendszer. Erősen torzít a legerősebb párt javára. Továbbá a választókerületek határait lehet pártérdekek szerint változtatni, hogy a rivális párt minél kevesebbet nyerhessen meg.

Nagy vonalakban ennyi, ha részletesebben érdekel akkor ott a wikipédia.

Technikai részleteket is el kell magyarázni, vagy csak a rád vonatkozó jogi vonzata érdekel?

Minden 18 éves magyar állampolgárnak joga van szavazni:

1. 4 évente országgyűlési választás

2. 5 évente önkormányzati választás

1. Országgyűlési választáson szavazol >külön-külön< a helyi képviselődre és a pártodra is:

-Egyéni lista: a legtöbb szavazatot szerzett >mindent visz<, bekerül a parlamentbe, többiek kiesnek. Ez kb a parlament felét tölti fel.

-Országos lista: A maradék országgyűlési mandátumot >arányosan< a pártokra leadott voksok alapján osztják ki, a politikusok a pártok alapján meghatározott lista sorrendjében kerülnek be a parlamentbe.

2. Önkormányzati választáson a fentebb ismertetett módon egyéni választási rendszer van érvényben kompenzációs listával megspékelve. Jelen pillanatban az országgyűlési választási kampány zajlik, így ezt nem részletezem.

Országgyűlési választáson parlamenti mandátumokat (képviselői megbízatásokat) adunk a jelölteknek. Ők képviselnek téged, ők szavazzák meg a törvénymódosításokat. Ezeket a törvénymódosítások két nagy csoportra oszthatók:

-egyszerű többségi: ha a képviselők legalább fele igennel szavaz, akkor a törvénymódosítást elfogadják. Ez az általános.

-minősített többség: ha a képviselők legalább kétharmada igennel szavaz, akkor a törvénymódosítást elfogadják. Ez kritikusabb esetekre, például az alkotmánymódosításra vonatkozik.

Miután megvan az eredmény, megkezdődnek a koalíciós tárgyalások és megpróbálnak megegyezni, hogy ki kivel fog össze. Három forgatókönyv van:

-egy párt vagy koalíció megnyerheti a választást és kisebbségi kormányt alakít (mandátumok 50%-ánál kevesebb)

-egy párt vagy koalíció megnyerheti a választást és többségi kormányt alakít (mandátumok 50-67% között)

-egy párt vagy koalíció megnyerheti a választást és kétharmados kormányt alakít (mandátumok 67%-ánál több)

Kisebbségi kormányban egyik párt se tud önállóan, mások beleszólása nélkül törvényalkotásra. Értelemszerűen így a korrupció minimalizálódik, azonban a törvényhozás sebessége lassú lesz. Többségi kormányzásnál a kormánypárt csak kritikus törvénymódosításra képtelen. Ezzel a korrupció és a törvényalkotás sebessége is beáll egy adott szintre. Egy kétharmados kormány pedig korlátozás nélkül mindenre képes, az ellenzék feleslegesen ül a parlamentben. Ekkor a kormány bármilyen társadalmi problémára gyorsan tud reagálni, viszont a korrupció is magas lesz.