Elképzelhető, hogy egyszer teljesen fizetős lesz a felsőoktatás?

Érdekesek Takács részinformációi mindig.

Egyrészt a 90-es évek elején a fidesz is a tandíj támogatói közt volt (míg be nem lett vezetve), ahogy most is.

Bokros idején a tanulóknak 12 000 forint tandíjat kellett fizetni / szemeszter. De max 20% mentességet kaphatott a fizetés alól. Szociális és tanulmányi alapon.

Most egy normális egyetemen 300 000 forinttól kezdődik a tandíj. Inkább fizetnék 12 000-et, vagy annak inflációval emelt mértékét, mint sem 300 000-et.

#9 Fogalmad sem volt arról, hogy egyáltalán volt már olyan, hogy teljes tandíjfizetés a felsőoktatásban, így ezek után érdemes lenne kisebb arccal írogatni. A bokros-csomagnak te is utána nézhettél volna, de tessék:

"A Bokros-csomag és társai

Az általános tandíjfizetési kötelezettséget – Bokros Lajos pénzügyminiszter hírhedt csomagjának részeként – 1995 márciusában kormányhatározatban vezették be. Ennek értelmében szemeszterenként minden hallgatónak 12 000 forint alaptandíjat kellett fizetnie, ezen felül a felsőoktatási intézmények az összeg négyszeresét nem meghaladó kiegészítő tandíjat állapíthattak meg. A tandíjmentességben és -kedvezményben részesíthető hallgatók arányát 20 százalékban maximalizálták."

Lehet, hogy neked az akkori átlagfizetéshez mérten is kevés az a 2000 forint, nekem, egyetemistaként, a semmiből előrántva nem volt az.

Teljesen fizetős lett a felsőoktatás, ez volt a kérdésed.

Talán még kiegészítésként annyit, hogy Hiller idején is terveztek tandíjat, normál szakokon 10 500 /hó, drágább szakokon 15 000 /hó lett volna. 15% pedig szociális és tanulmányi alapokon mentes lett volna.

Valahogy az is jobban hangzik, mint a mostani minimum 300 000 /félév tandíj. Vagy pár év múlva 4 millió /félév, ha esetleg valaki a Corvinuson tanulna közgazdaságot.

Két oldalú ez az egész.

Az, hogy csak a gazdagok sportja legyen az egyetem egy olyan országban, ahol nagyon sok okos szegény ember van, egyenlő az felsőoktatás bomlasztásával.

Ellenben, ha a jól tanulók ösztöndíjból kapnának annyit, hogy a koli, a tankönyv és a tandíj költségeit tudnák fedezni, akkor sokkal kevesebb lenne azokból, akikből ma rengeteg van: aki presztízsből, státusz szimbólum miatt felvételizik az egyetemre, majd 1-3 szemeszter után kihullik onnan, mert tenni érte nem akar, csak bulizni jár be, mint a Survivorból a Beni. Na az ő oktatását aki kifizette az a pénzt égette el két kézzel.

"Az Unió országa vagyunk,aminek egyik alapelve a szabad munkaerőáramlás.

Ha nem akarják,hogy elvándoroljanak a magasan képzett emberek,akkor fizessék meg őket!"

Az Unió országa vagyunk,aminek egyik alapelve a szabad piac és oktatás. Aki magas minőségűt akar, azok fizessék meg!

:) aki magasabb minőségű munkát akár a beosztottjaitól az is fizesse meg?

Vagy csak egyoldalúan a plebsznek kell mindenért fizetni, a munkaerőpiacnak nem? Mert jelenleg Magyarország fejlesztések téren (Audi, Mercedes, BMW, Telco, IT) olcsóbb munkaerő, mint Kína és ár/értékben Indiánál is kedvezőbb. A fogorvosért megéri Angliából vissza repülni, mert olcsóbb. (nem csak németek és osztrákok járnak hozzánk ezért). De az itthon dolgozótól nem lehet annyit kérni, amennyit külföldön. Hiszen akkor inkább belehal.

Szóval a pénzért vegyél európai áron dolgokat - nálunk nem működik.

Ez visszakanyarodik az oktatás témához is.

Én 6 éves koromig azt sem tudtam, hogy ruhát lehet vásárolni, magunk csináltuk, mert nem volt rá pénzünk. Aztán mégis sikerült 2 felsőfokú mérnökit szerezni 4.5ös átlaggal. A szaktársam, aki 3x felvételizett újra, A4es Audival járt koliba. Ő nem fejezte be. De 6 évig állami támogatás kapott felső oktatásra és 4 évig lakhatásra.

Ha ebből kiveszem a személyes faktort, akkor is megmarad az, hogy aki nem való egyetemre, mert nem teljesíti az elvárásokat, de oda akar járni, azt államilag miért támogatnánk anyagilag ebben a hobbijában? Aki tud teljesíteni, de nincs pénze, hogy felső oktatást végezzen, azt miért hátráltatnánk a fejlődésben.

A külföldre megy dolgozni téma nagyon egyszerű. Aki kimegy, az kap annyit, amiből röhögve vissza tudja fizetni. A havi 1.5-2 milliós nettó itthon csak korrupcióval érhető el - nagyon ez a kép, amit kapok. Odakint meg 3 év mérnöki tapasztalattal megvan. Ami gyakorlatilag 6-8x annyi, mint itthon (és ezt is sokallják is irigylik, pedig ebből nem tejbe aprítom a kenyeret, hanem vízbe és azt is hitelből fizetem). Az átlagos 6500 nettóból már vissza lehet fizetni az 1000/félévet egy év alatt. Magyarországon saját fizuból hosszú évek alatt lehetne ezt megtenni.

Az mindenképpen egyértelmű, hogy nem kalandvágy húzza a magyart külföldre, hanem a pénz, az egészségügy és az életszínvonal, amiből itt hiány van.

Az oktatás már hanyatlik jó ideje és a reform, ami ráférne, csak nyomokban tartalmaz valóságot és hasznot. Ellenben az elkövetett reformok nem segítenek, hanem hátráltatnak.

Itt lenne az ideje a magán és az egyházi iskolák piacának. Hatalmas boom lenne belőle. De se motiváció, se anyagi háttér nincs hozzá, de még alapvető ideológia és tudás is csak kevesekben van meg, mert tanári szak helyett 20 éve már másikat választ, aki igazán jól ért a szakmához. És ez alól kivétel az orvosi egyetem. Ahol olyan emberek tanítanak, akiknek napra kész tudásuk is van, nem csak 20 éve elavult, mint a villamosmérnök képzésben.